Egy kellemes, vízpart közeli sétára invitálok mindenkit Szolnokra, a Zagyva és egyik szép holtága környékén. Ez a láda egyúttal Szolnokot és környékét bemutató láda-sorozatom elso tagja, a kezdo-láda percre pontos idozítésének személyes oka van: ma van az 1 éves geocaching-szülinapom:-)A geoláda a Malomzugi Holt-Zagyvánál található.
„A fiatal holtág a folyószabályozás során 1981-ben keletkezett, a Zagyva bal parti ármentesített területen helyezkedik el. Hossza 5.4 km, átlagos szélessége 20 m, területe 11 hektár, átlagos vízmélysége 2.4 m, víztérfogata 312 ezer m3. Medrének feliszapoltsága és vízi növényzettel való benottsége közepes mértéku. Szivornyán keresztül magas Zagyva vízállásnál vize frissítheto, és leürítheto a stabil szivattyútelepen keresztül. Funkciói: belvíztározás, belvízlevezetés. Jóléti hasznosítása (hétvégi pihenés és sporthorgászat), a vízminoségtol függ. Külso partja mellett zártkertek találhatók.” (forrás: Magyarország holtágai)
A holtág a nyugalom szigete a közel 80 ezres város közelében. A csendes, nyugodt vizu holtág mellett kellemeset túrázhatunk szép környezetben. A séta közben egy-egy halrablás, madarak, az élovilág neszei észlelhetok. Nehéz leírni, inkább látni kell, de talán a fényképek érzékeltetik valamennyire a holtág látványát.
A közelben lévo híd környékén - az élo Zagyvánál - volt az 1849. március 5-i szolnoki csata befejezo ütközete. Damjanich tábornok nyertes csatája volt a dicsoséges tavaszi hadjárat kezdete.
A Zagyva-folyó a Mátra hegység vizeinek fo levezetoje, a Tisza középso szakaszának legjelentosebb jobboldali mellékvízfolyása. A Zagyva forrása kb. 500 m magasan helyezkedik el. Legfelso, hegyvidéki szakaszán az esése 16.7 m/km, a dombvidéken 1.7 m/km, Hatvan és Jászberény között 0.64 m/km-re és végül az alsó szakaszon 0.12 m/km-re csökken. A Zagyva hossza 160 km, a Karancs-Medves hegység déli lejtojétol a Cserhát és a Mátra között hosszan benyúló, széles völgyön keresztül a Mátrát megkerülve éri el a síkvidéki területeket, majd Szolnoknál torkollik a Tiszába, annak 334.2 folyókilométerénél, átlagos vízhozama: 9 m3 /sec. Vízgyujtoterülete a torkolatnál 5677 km2, a Tisza-medence 3.6 %-a, a vízgyujto csaknem teljes hányada Magyarország területére esik, csupán 4.7 km2 fekszik a határon túl. Legmagasabb pontja a Kékes: 1015 m magasan, a legalacsonyabb pontja a vízfolyás torkolati szelvényében van: 79 m-en. A vízgyujto átlagos magassága 247 m, 66 %-a 200 m alatti síkvidék, 32 %-a 200-600 m közötti dombvidéki terület, 2 %-a 600 m fölé esik. Úgy a Zagyva, mint mellékvizei száraz idoben igen vízszegények. Kisvíz idején a fofolyóban is alig folydogál víz. A Zagyva mellékfolyói jobbról: Tápió, Galga, Szuha; balról: Tarna. A Zagyva vízgyujtojén a nagyvizek általában december-március között jelentkeznek, a nagyvizek árhullámait a hóolvadással együtt járó vagy a nélkül jelentkezo esozések okozzák.
A Zagyva torkolat feletti, kb. 20 km-es szakasza bovelkedik a ma már ritkaságnak számító természeti értékekben, ennek kb. 3 km-es részével ismerkedhettek meg a túra második részében. Mindenekelott az ártéren fellelheto nedves rétek és a helyenként alig háborgatott mocsaras élohelyek méltók figyelemre (sajnos most ezt nem lehet tapasztalni, ugyanis minden csontszáraz és kokemény, a Tisza is csak 2 cm-rel van a valaha mért legkisebb vízszint fölött). Ezen a területen még nem uralkodnak az olyan amerikai növényfajok, mint a gyalogakác és az amerikai koris, amelyek a nagyobb folyók mentén már a védett területeken is komoly változásokat idéztek elo a táj arculatában és az oshonos életközösségek összetételében. A Tiszán télen és tavasszal végigvonuló árhullámok idején a Zagyva vízállása is mindig magas és szinte minden évben van egy olyan idoszak, amikor a folyó még messze a torkolat felett is kitölti a gátak közötti, helyenként akár több száz méter széles sávot. A mélyedésekben és a kubikgödrökben maradó víz mozaikszeru mocsári életközösségek megmaradását teszi lehetové, amelyek számos, napjainkra már megritkult, a tájra jellemzo flóra- és faunaelem utolsó menedékhelyei. A Zagyva folyó élovilága változatos, gyakoriak a vízi hínárok, a nyílfu, a békalencse, a virágkáka, a gyékény, a nád, vízitök és a zsombékos növényzet. Köszönhetjük ezeknek a növényeknek, hogy ismét visszatért néhány “rég nem látott” barátunk. Ilyenek a nádirigó, tokés réce, szárcsa és néhány hüllofaj. A Zagyva közelében számos kétéltut (barna varangy, hosszúlábú mocsári béka, kecskebéka stb.) találunk, valamint néhány apróhüllot is (fürge gyík stb.) A folyó környezete és élovilága azonban sokban függ a víz és a part szennyezettségétol.
Megközelítés
A Kaán Károly utca végérol, a Szolnoki Parkerdoben kialakított tanösvény parkolójától érdemes elindulni, nyíl után: N 47° 11,988 E 20° 11,593 altitude=84.
A túra hossza kb. 6 km.
Az idojárási körülményektol és a vízállástól függoen, a terepviszonyok változása miatt a láda teljesítése nehézzé válhat, a terep ezért (és a távolság miatt) lett 2-es. Most nyáron és egyéb száraz idoszakokban könnyen teljesítheto.
Jó szórakozást!