Pathó Pál, the most famous person of Svodín
-
Difficulty:
-
-
Terrain:
-
Size: 
(regular)
Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions
in our disclaimer.
EN:
Svodín is a village between Stúrovo and Nové Zámky. The parking area is N 47° 54,211' E 18° 29,879' (it´s in front of the cemetery "Madarský Svodín"). The first point is in the cemetery, it´s the gravestone of Pathó Pál N 47° 54,265' E 18° 29,915'.
The second point is the Pathó Pál´s statue N 47° 54,675' E 18° 29,905' . Next to the statue is a memorial tablet.
The third point is the cache. The 10x10x10 cm box with blue top is in the wattle´s root N 47° 55,487' E 18° 29,582'. Here you find the password.
About the village: www.svodin.sk
SK:
Svodín leží na západ od dolného toku rieky Hron, na sever od Dunaja, prakticky v rovnakej vzdialenosti od Štúrova (24 km) a Nových Zámkov (27 km). Jej povrch je kopcovitý, s priemernou nadmorskou výškou 203 m, nadmorská výška najvyššieho bodu Almahegy je 273 m. Územím obce sa tiahnu dve hlboké priekopy, ktoré po daždoch odvedú vodu do kanála Paríž, tecúceho medzi Gbelcami a Svodínom. Rieku alebo potok so stálym prietokom obec nemá. Pocet obyvatelov pri poslednom scítaní ludu r. 2001 bolo 2649, z toho 77% madarskej národnosti.
Myšlienky revolúcie v roku 1848 sa stretli v obci s nadšenou podporou. Vo Svodíne 16. mája založili jednotku národnej obrany, velitelom ktorej sa stal Pál Pathó – podla niektorých ludí hlavný hrdina známej básne Sándora Petofiho Pató Pál úr. Pochádzal zo šlachtickej rodiny, narodil sa v nedalekej Mužle. Do Svodína sa prestahoval r. 1829, a stal sa obecným notárom. I ked ako kapitán revolucnej vojenskej jednotky nepôsobil dlho, jeho postava patrí k najznámejším v histórii obce. Je pochovaný na cintoríne v bývalom Madarskom Svodíne.
Pán Pavel Pató
Jak zakliaty královic kdes'
Na Cerveným morom priam,
nevrlo pán Pavel Pató
na dedine žije sám.
Iný by to tu bol život,
nech tak mladá žienka, skvost...
Odsekne pán Pató na to:
Eh, nehorí, casu dost!
Dom je skoro na spadnutie,
šúpe sa už vakovka,
a vietor vždy s kusom šindla,
bohviekde sa potlka;
opravme to, bo dnes-zajtra
cez pôjd vstúpi slnko-host.
Odsekne pán Pató na to:
Eh, nehorí, casu dost!
Spustla záhrada, no krásne
orácina prekvitá,
slepý mak sa na nej rodí,
celá je ním pokrytá.
Kdeže hlivie tolký bíreš?
Pluh si nevie povinnost?
Odsekne pán Pató na to:
Eh, nehorí, casu dost!
Mentieka a nohavice,
všetko v stave takom zlom,
že by boli ledva súce
na siet proti komárom;
súkno máme, krajcír príde,
ušit, to je malickost...
Odsekne pán Pató na to:
Eh, nehorí, casu dost!
Tak svoj život preživorí;
aj ked mnoho-premnoho
zdedil bol po otcoch svojich,
nemá nikdy nicoho.
Ale to nie jeho chyba;
tu je vinou madarskost.
Ved je heslom v jeho vlasti:
Eh, nehorí, casu dost!
Našou prvou stanicou je madarskosvodínsky cintorín, hrob pána Pavela Pathóa. N 47° 54,265' E 18° 29,915'
Druhá stanica je socha pána Pavela Pathóa. N 47° 54,675' E 18° 29,905'
Tretia stanica je skrýša. N 47° 55,487' E 18° 29,582'. Cache sa nachádza pod agátom, je 10x10x10 cm velký s modrým vrchnákom.
Viac o dedine na www.svodin.sk
HU:
A REJTEK
Ajánlott kiindulópont a falu elején található parkoló N 47° 54,211' E 18° 29,879' 239 m [GCERAM+ajánlott kiindulópont].
Innen kb. 100 m-re található az elso pont N 47° 54,265' E 18° 29,915' 235 m [GCERAM-1]. A koordináták Pathó Pál úr sírkövére mutatnak. Közelrol jól olvasható a sírko utolsó sorában álló kétjegyu szám, a jelszó elso része.
A második pont N 47° 54,675' E 18° 29,905' 244 m [GCERAM-2] a községháza elott, a Nagyboldogasszony templommal szemben a park túloldalán található. Pathó Pál úr szobrát keressétek, a jelszó második része a szobor melletti emléktáblán van, a szobrot adományozó novér vezetékneve (6 betu, nagybetuk ékezet nélkül).
A harmadik pont a láda N 47° 55,487' E 18° 29,582' 271 m [GCERAM-3], a Nagyölved felé vezeto foút közelében rejtettük el egy akácfa tövében. Benne találjátok a jelszó harmadik részét.
A foúton pár métert továbbhaladva Nagyölved felé tiszta idoben szép kilátás nyílik a Börzsönyre, és jól látható Esztergom, a bazilika és a Pilis.
A FALURÓL
Szogyén a Garam alsó folyásától nyugatra, a Dunától északra, a hajdani párkányi járás északnyugati szélén, a Budapest-Pozsony vasútvonal köbölkúti állomásától 8 km távolságra, a Garami-hátság dimbes-dombos területén fekszik.
A LÁDA ÖTLETÉT ADÓ TÖRTÉNET
Amit kevesebben tudnak róla, és ami a ládánk elrejtésének a tulajdonképpeni apropója is volt, a Petofi által megénekelt Pató Pál úr alakja, Szogyén történetének egyik sokat emlegetett érdekessége. Az eddigi kutatások szerint Petofi két Pató Pált is ismerhetett: egy szogyénit, és egy Szatmár megyében, Patóházán ugyanabban az idoben élot. Mindketto tunya, nemtörodöm, késon házasodó nemes volt. Petofi ezt a versét sosem tette közzé: ez a tény szintén arra utal, hogy a modell élo személy volt.
Mit tudunk a Szogyénben eltemetett Pathó Pál úrról? Nem Szogyénben született, hanem a közeli Muzslán 1793-ban, ahol igen sok Pathó élt. Pathó Pál úr 1829-ben elhagyta faluját, és Szogyénbe költözött, ahol a község jegyzoje lett. A szogyéni plébánia anyakönyve szerint Pathó Pál úr 1843-ban 50 éves korában feleségül vette a németszogyéni nemes Wargháék leányát, Örzsébetet (akinek a sírfelirata szerint öt gyermekük született).
Petofi Sándor többször járt ezen a vidéken Pozsonyba, Komáromba utazván, Szogyénben is megfordulhatott. Még valószínubb azonban, hogy 1846-ban barátjának Várady Antalnak lakodalmán Jókaival együtt néhany napot Esztergomban töltött a költo, és a lakodalom víg, tréfás hangulata közben hallott adomákat a környékbeli maradi nemesrol és annak késoi házasságáról. A lakodalom utáni napokban Petofi és Jókai átmentek Esztergomból a Duna túlsó partjára, jártak Muzslán, Kéménden, talán Szogyénben is, és a költo személyesen is megismerhette a tréfás adomák hosét, Pathó Pál urat, akirol egy év múlva 1847. novemberében írta a híres verset.
Pathó Pál úr nem pozitív alakja történelmünknek. Szogyén sem lehet büszke jegyzöjére, de különösebben nem is kell szégyenkeznie, hiszen Petofi maga is általánosít versében, általában rajzolja meg a maradi köznemes e nagyon is élo típusát. Szogyén történetének csupán érdekessége, hogy nagy költonk épp innen vette verséhez a modellt.
LÁTNIVALÓK
A Szogyénben található látnivalók közül kiemelnénk az 1644-ben épült Nagyboldogasszony templomot (a szóbeszéd szerint egy elkevert terv miatt került ide megépítésre Esztergom helyett), és a Tájházat és Régészeti Múzeumot (nyitvatartás keddtol péntekig 9.00-12.00, délután - hétvégén - ünnepnapon telefonos egyeztetés alapján +421907/432-055).
Aki többet szeretne tudni a községrol, az megtekintheti honlapjukon a www.svodin.sk oldalon
Additional Hints
(No hints available.)