GBGA-07 - Saint Elizabeth's Parish Church Traditional Geocache

Budapest is a city of multiple characters, different geographical areas and of wide variety of architectural styles. The current city was established on 17^th November, 1873 by the unification of the settlements of Pest, Buda and Óbuda on the banks of the Danube river. Budapest had 10 districts after coming into existence in 1873, numbered 1 to 10. In the 1930s, 4 new districts were organized, numbered 11 to 14. On 1^st January, 1950, Budapest was united with 7 neighbouring towns and 16 villages, hence the number of its districts increased to 22. In 1994, one of the former villages left district 20 in order to form the 23^rd district. Budapest's current 23 districts extend to an area of 525 square kilometres (202.7 sq mi). Most of the districts have a special flavour - from a posh downtown area one can get easily into the hilly districts of Buda or to the green suburbs of Pest. Several districts still bear the marks of the enforced industrialization of the 50s and 60s. City parks, forests of the Buda Hills, boat-houses along the Danube, flowery islands, shipyards and chemical plants, the Royal Castle and prefab housing estates are all part of this wonderful city.
The Great Budapest Geocaching Adventure guides you through all 23 districts with the goal of displaying the most typical or most unique sites in each of them. In each cache there is a code you need to uncover for the real coordinates of the bonus cache. You can find the codes on the inside of the lids of each cache container and in the logbooks. Happy caching!

"ERZSÉBETVÁROS" (Elisabethtown) is the 7^th district of Budapest, situated on the Pest side of the Danube. The inner half of the district was the historic Jewish quarter of Pest. The Dohány Street Synagogue, the largest functioning synagogue in Europe, is located in this district. Currently it is the most populated district of Budapest with 29,681.3 person per km². In 1910 Erzsébetváros had 152,454 inhabitants. During the socialist era Erzsébertváros's population decreased rapidly, because young people and families moved to the newer "panelized" boom districts (Újpest, Újbuda, Óbuda, Kispest etc.). Gentrification and recovery started in the middle of the 2000s.
Erzsébetváros was named after Queen Elisabeth, the popular wife of King Francis Joseph I on 17 January 1882.

In the middle of the 18^th century, there was only a slowly growing loose system of scattered farmhouses outside the city wall in the place of the present district. The development of the district and the growth of the population was given a new impetus by the building of the Great Boulevard. The district was named after the wife of the emperor Francis Joseph I in 1882.
The new Catholic church has been completed in 8 years on Poorhouse Square according to the plans of Imre Steindl, the chief architect of the Parliament. The church was dedicated to Saint Elizabeth (1207-1231), daughter of the Hungarian king Andrew II. The princess was still a child when she arrived to the castle of Wartburg, to the court of her future husband. Already in her lifetime she excelled by her benevolent activities and she was revered as a holy person. It is she who is represented by the statue erected on the square in front of the church. The building of the church bears the characteristic features of early French Gothic architecture as well as traits of typically German forms, but they also fused into an individual style as a result of Steindl's design. The two 76 m high spires of the church were built in a manner stretched apart one from the other for a large space was needed for the side entrances and for the extension of the organ loft. The fronting is decorated by a rose window in a Gothic style frame and on the pediment, the figures of the Virgin Mary, the Patron of Hungary as well as those of Saint Stephen and Saint Ladislas can be seen together with the national and the town arms.
Services
on Sundays: 7:30, 9:00, 11:00, 18:00
on Weekdays: 7:30, 18:00
EN: The cache is available between 6 am. till 9 pm. There's a magnetic micro for those who can't find the box at: N 47° 30.033' E 019° 04.579'
The satellite reception is pretty poor at the cache site so please, be patient till it settles.

Budapest ist eine Stadt bunten Charakters, unterschiedlicher geographischer Zonen und einer breiten Vielfalt an architektonischen Stilen. Die heutige Stadt wurde am 17. November 1873 durch Zusammenschluss der Städte Pest, Buda und Óbuda, die an beiden Ufern der Doanu liegen, gegründet. Budapest hatte damals 10 Bezirke, nummeriert von 1 bis 10. In den 30er-Jahren kamen 4 weitere Bezirke (11-14) hinzu. Am 1.Jänner 1950 wurde das Stadtgebiet um angrenzende 7 Städte und 16 Dörfer erweitert, die Zahl der Bezirke erhöhte sich damit auf 22. 1994 wurde eines der früheren Dörfer aus dem 20. Bezirk ausgegliedert, womit ein neuer 23. Bezirk enstand. Die derzeit 23 Bezirke haben eine Ausdehnung von insgesamt etwa 525km² (202,7mi²). Die meisten dieser Bezirke haben ihren unverwechselbaren Charakter - von repräsentativen Innenstadtbereichen über die hügeligen Bezirke von Buda bis hin zu den erholsamen grünen Vorstädten von Pest ist alles zu finden. Einige Bezirke stehen bis heute im Zeichen der stark forcierten Industrialisierung der 50er- und 60er-Jahre. Stadtparks, die Wälder der Budaer Berge, Bootshäuser entlang der Donauufer, blütengezierte Inseln, Werften und Chemiebetriebe, die königliche Burg und auch Fertigteil Wohnhausanlagen sind alle Teil dieser wundervollen Stadt.
Das Große Budapester Geocaching Abenteuer wird durch jeden der 23 Bezirke führen und versuchen, in jedem etwas Typisches oder Einzigartiges zu zeigen. Jedem, der alle 23 Caches besucht, winkt als Draufgabe ein BONUS-Cache. Happy Caching!

Die Erzsébetváros (deutsch: Elisabethstadt) ist der siebte Bezirk der ungarischen Hauptstadt Budapest. Vor dem Zweiten Weltkrieg war sie das Zentrum der jüdischen Gemeinde der Stadt. Der Stadtteil wurde in der Mitte des 19. Jahrhunderts angelegt. Während der deutschen Besetzung im Zweiten Weltkrieg wurde die Erzsébetváros zum jüdischen Ghetto erklärt und 60.000 Menschen dort auf engem Raum eingesperrt. Rund drei Viertel der Bevölkerung überlebte die Kriegszeit, deutlich mehr als in vielen anderen Ghettos. Die Bausubstanz des Stadtteils wurde durch den Krieg kaum beschädigt und auch während des ungarischen Sozialismus kaum verändert. Dadurch haben sich viele alte Gebäude bis heute erhalten, befinden sich jedoch meist in einem schlechten Zustand. Der Fall der Mauer und die Wendezeit haben in den Ländern Ost- und Mitteleuropas nicht nur die Wirtschaft und die politischen Strukturen umgekrempelt. Sie haben auch in das Leben der Menschen eingegriffen und verändern die Stadtbilder. Großinvestoren und Spekulanten ist am Erhalt des historischer Stadtkerns oft weniger gelegen als am schnellen Profit. Auch die Elisabethstadt ist dafür ein Beispiel. An deren Generalsanierung scheiden sich die Geister. Früher gab es dort kleine Werkstätten und Läden, Cafés und Theater. Nach zweitem Weltkrieg und dem Holocaust zogen Flüchtlinge und sozial Schwache hier ein.

Um die Mitte des 18. Jahrhunderts standen noch Gehöfte entlang der Stadtmauern an jener Stelle, wo sich der heutige 7. Bezirk von Budapest erstreckt. Der Ausbau des Großen Ringes wirkte fördernd auf die Entwicklung des Stadtteiles, dessen Bevölkerung rasch zunahm.
1882 erhielt der Bezirk den Namen Elisabethstadt nach der Gattin Kaiser Franz Josephs I. Die neue katholische Kirche auf dem damaligen Szegényház (=Armenhaus) Platz ist in 8 Jahren erbaut worden, nach den Plänen von Imre Steindl, dem Architekten des Parlaments. Die Kirche ist der Heiligen Elisabeth (1207-1231), der Tochter des ungarischen Königs Andreas II. geweiht.
Prinzessin Elisabeth, die noch als Kind nach Wartburg, in den Hof ihres zukünftigen Gatten gekommen ist, war wegen ihrer Wohltätigkeit schon zu Lebzeiten als Heilige verehrt. Ihrer Skulptur schmückt den Platz vor der Kirche. Das Gebäude der Kirche trägt Stilmerkmale der frühen französischen Gotik und verschiedener deutschen Formen, die sich in Steindl's Etntwürfen zu einem individuellen Stil verschmolzen haben.
Die beiden 76 Meter hohen Türme der Kirche sind etwas auseinandergerückt, um den Nebeneingängen und der Erweiterung des Orgelchores Raum zu schaffen. Eine Rose in gotischem Rahmen schmückt die Fassade, an dem Heiligen Stephan un dem Heiligen Ladislaus sowie die Wappen des Landes und der Hauptstadt.
Die Glasfenster mit den Heiligendarstellungen sind von Miksa Róth gemalt, die Schmiedarbeiten des Kronleuchters und des Taufbeckens stammen von Gyula Jungfer. Den Hochaltar des Alterraumes schmücken Reliefs mit den Darstellungen ungarischer Heiligen. Die hölzernen Nebenaltäre und der Schalldeckel der Kanzel sind Meisterwerke des Bartfelder Holzschnitzers Mór Höltzl. Die Verzierungen aus Pyrogranit sind Erzeugnisse der berühmten Pécser Zsolnay Fabrik.
In der, an der Jahrhundertwende erbauten Kirche können ungewöhnliche technische Lösungen bewundert werden. In dem Gebäude funktionierte eine Entlüftungsanlage, die Beleuchtungsmittel konnten sowohl mit Elektrizität als auch mit Gas betrieben werden, auch für die Lautverstärkung war gesorgt. Die Kirche hatte einen elektrischen Glockenzug, die Wärme haben Heizkörper gesichert. Die Kirche warmit Backstein verkleidet und mit zahlreichen Steinornamenten verziert, welche als erste baufällig geworden sind.
1993, in der allerletzten Minute, konnten die Wiederherstellungsarbeiten an dem Baudenkmal mit Hilfe der Stiftung "Für die Pfarre St. Elisabeth" begonnen werden. Zunächst wurde das mit Naturschiefer bedachte und mit Kupferelementen geschmückte Dach renoviert, nachher konnte auch der lebensgefährlich gewordene NO-Turm vollkommen erneuert werden. Die Rekonstruktion der in der Werkstatt von Miksa Róth ausgeführten Glasfenster ist ebenfalls im Gange. Die Fortführung der Arbeiten hängt aber in erster Linie vin den Summen ab, die der Stiftung gespendet werden, obgleich die Kirche eine Zierde des Bezirkes und der ganzen Haupstadt ist.
Mit den Worten des Architekturhistorikers: "Die vollkommen einheitliche innere und äußere Gestaltung, die einheitliche Struktur - und Raumbildung und die zu einer völligen Einheit verschmolzenen Elemente der Bauindustrie und des Kunsthandwerkes der Jahrthundertwende mache sie neben der Matthiaskirche zu dem zweitwichtigsten neogotischen Baudenkmal der Haupstadt."
Messeordnung Sonntags: 7:30, 9:00, 11:00, 18:00
Wochentags: 7:30, 18:00
DE: Alle Morgen von 6 Uhren am Abend bis zu 21 Uhren frei verfügbar der Kasten. Rechtzeitig auch, obwohl ein der magnetische mikro Kasten, der auf dieser Koordinate mit den notwendigen Informationen auffindbar ist: N 47° 30.033' E 019° 04.579'

Budapest ezerarcú város, melyet földrajzi változatossága és építészeti sokszínüsége varázsol egyedivé. Az 1873. november 17-én Pest Buda és Óbuda egyesítésével létrejött akkori fövárosnak 10 kerülete volt, amely az elkövetkezö évtizedek során fokozatosan bövült a mai 23-ra. A város ma 525 négyzetkilométeren terül el. A különbözö kerületek a folyamatos fejlödés és átalakulás mellett tovább örzik sajátosságaikat, a Belváros csillogó bevásárló utcái, Buda dombvidéke vagy a pesti zöldövezet lakónegyedei mind sajátos hangulattal bírnak. A város arcát továbbra is sebhelyként csúfítják az 50-es 60-as évek eröltetett iparosításának "emlékmüvei". Zöld parkok és ligetek, a Budai hegyvidék erdöi, Duna-parti csónakházak, virágos szigetek, hajógyárak és vegyi üzemek, a Budavári palota és panel lakótelepek - ez mind Budapest.
A Nagy Budapesti Geocaching Kaland végigvezet mind a 23 kerületen bemutatva az adott városrész legjellegzetesebb vagy éppen a legfurcsább vonásait.
Ha mind a 23 ládát megtalálod, indulhatsz a BONUS láda megkeresésére. Kalandra fel!

A VII. kerület Budapest legkisebb területü, egyúttal legnagyobb népsürüségü kerülete. Hagyományos elnevezése, melyet a kerületi önkormányzat is használ: Erzsébetváros. A pesti oldal egyik belvárosi kerülete. Északnyugatról a Király utca, északkeletröl a Dózsa György út, délkeletröl a Rákóczi út, Thököly út és a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja. Áthalad rajta a Nagykörút, a kerületen átvezetö szakaszát Erzsébet körútnak hívják. A kerület tömegközlekedéssel legkönnyebben a Nagykörúton közlekedö 4-es és 6-os villamosjáratokkal, valamint a kerület szélén futó piros metróval érhetö el. A kerület határán található a Keleti pályaudvar, melynek területe már a VIII. kerület része. A török hódoltság utáni idökben a mai Kiskörút mentén húzódtak a városfalak, s a késöbbi Teréz-, illetve Erzsébetváros helyén elszórt tanyák, szölöskertek jöttek létre. A Felsökülvárosnak nevezett területen 1734-ben 11, 1792-ben már 559 házat számláltak össze. A késöbbi VII. kerület szerkezetét az elsöként kialakult utcák (Király utca, Dob utca) határozták meg. Az 1870-es években a Nagykörút kialakítása adott lendületet a terület fejlödésének. A VII. kerület 1873-ban, a városegyesítéskor jött létre. Mivel a Felsökülváros (akkor már egy évszázada Terézváros) túl nagy és túlságosan népes volt, kettéosztották. A Király utcától északra továbbra is Terézváros néven a VI., attól délre Budapest VII. kerülete jött létre. A kerületi polgári kör kezdeményezésére 1882-ben, I. Ferenc József feleségéröl, Erzsébet királynéról nevezték el a kerületet Erzsébetvárosnak. A második világháború végén a kerület területén volt a budapesti gettó, amelyet északról a Király utca, keletröl a Nagyatádi Szabó utca, délen a Dohány utca és nyugaton a Károly körút határolt. A gettó 1945. január 18-án szabadult fel. A holokausztot túlélt kb. 120 ezer magyar zsidó közül a felszabaduláskor a gettóban kb. 70 ezren voltak életben. Területe 2,09 km², ahol legutóbbi adataink szerint 61 357 fö él.

RÓZSÁK TERE
A Rózsák tere Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban, a Rottenbiller utca közelében, a Dohány utca és a Rákóczi út közötti területen található. A 18. századtól rendszeresen állatpiacot tartottak a mai Rózsák tere helyén, amelynek német neve Viehmarkt volt.
A kerület kiépülése idején, 1873-ban ennek magyarításával lett Baromvásár tér, majd 1878-ban a Szegényház tér nevet kapta a szélén két évtizeddel korábban felépült, hasonló nevü és funkciójú intézményröl. Az épületet 1856-ban Hild József tervezte késöklasszicista stílusban. Czigler Gyözö müépítész tervei alapján oldalszárnyakkal hátra felé bövítették 1877-ben és 1882-ben. Udvarában szép kertet, késöbb az épületben kórházat alakítottak ki, amely ma az Erzsébet kórház néven müködö intézmény. Az 1870-es években parcellázták a tér környékét. Az oda nézö telkek nagy részét szociális és egyházi célokra adományozták. A tér keleti oldalán az Országos Kisdedóvó Egyesület óvónöképzö intézete létesült 1876-ban francia reneszánsz stílusban. Az épület egyik részében mindmáig óvoda van, mely Gróf Brunszvik Teréz nevét vette fel 1992-ben. Az óvónöképzö intézet mellett az 1881-ben épült római katolikus plébánia áll. A plébániát és az azzal egy idöben létesült kis neoromán templomot Czigler Gyözö tervezte.
Ezt a templomot ideiglenesnek szánták, amíg a nagy templom felépül. A Szent Erzsébet-templom elkészültével, 1905-ben a görög katolikus egyházé lett. Itt nyílt meg az elsö görög katolikus templom fovárosunkban. Az épületet a bizánci szertartás igényeinek megfelelöen alakították át. Az ikonosztáz képeit Roskovics Ignác festette. A templom mellett megépült a plébániája. A tér közepén magasodik a müemlék neogótikus nagytemplom, mely Steindl Imrének, az Országház építöjének egyik fö müve.
A templom fohomlokzata a hosszúkás négyszögü tér északnyugati részére néz. A homlokzat a szemlélöre szépséget, harmóniát áraszt. A tér északi és nyugati során ezt követöen épült fel az elsö erzsébetvárosi plébániatemplom (ma görög katolikus templom), az óvónöképzö intézet és az árvaház. 1901-re épült fel a tér központi részén a Rózsák tere arculatát ma is meghatározó Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom.
A tér mai elnevezését csak Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján, 1932-ben kapta meg (Szent Erzsébet attribútumai a rózsák).
A templomot 1901. május 16-án Ferenc József császár és király jelenlétében szentelték fel. A tér neve abban az idöben még Szegényház tér volt, egészen 1932-ig. Ekkor helyezték el itt, és avatták fel Szent Erzsébet szobrát, halálának 700. évfordulója alkalmából. A szobor Damkó József alkotása. A tér neve is egy vele kapcsolatos legendára vezethetö vissza. E szerint férjének családja nem nézte jó szemmel adakozását, s szemrehányásukat elkerülendö, csoda folytán kötényében rózsákká váltak az adományok. 1932 óta e legendára emlékeztetve hívják az addig Szegényház teret Rózsák terének. Az egész tér müemléki védelem alatt áll.

Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Templom Budapest
Az erzsébetvárosi, Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, neogótikus római katolikus templom 1896-1900 között épült Steindl Imre tervei alapján. A tér, ahol áll, az Erzsébet-legendából kapta nevét. Feltételezhetö, hogy Steindl Imre tanára, Friedrich Schmidt bécsi templomát, a fünfhausi Maria von Siege templomot kívánta követni. Valószínü, hogy tanulmányozta a marburgi Szent Erzsébet templomot is. A korai francia gótikára és a német formavilágra is támaszkodó épület stílusa mégis egyedi.
A templom tornyainak magassága 76 méter, mindkettöben található óra, teljes hossza 62 méter, szélessége 21,6 méter, alapterülete 1800 négyzetméter és 2560 látogatót tud befogadni. A templom falait kívül sajtolt téglával burkolták, a párkányok, fiatornyok és az idö viszontagságainak jobban kitett részek faragott köböl készültek.
A templomhajó és szentély tetejét természetes palával fedték. A boltozatos föhajó és az oldalhajó sokszög lezárása közti zugot egy-egy, az oratóriumokhoz vezetö nyolcszögü lépcsotorony tölti ki. A templom föbejárata és mellékbejáratai feletti dombormüveket Kiss György szobrász készítette, akárcsak az oromzat csúcsán álló Szent Erzsébet-szobrot. A díszes homlokzaton a föbejárat felett négyzet alakú kerámia keretben gótikus rózsaablak látható. A négyszög és a rózsaablak köre közötti ívháromszögekben a négy evangélista jelképeit mutatják meg a kerámia dombormuvek. Az oromzat csúcsíves mezöjében Mária, Magyarország védszentje, Szent László és Szent István Köllö Miklós szobrász által megformált alakja jelenik meg. Belül a lenyügözö hármas hajó hálóboltozatát két sorban ónádasi köböl készült, díszes fejezetü oszlopok hordozzák. A nyolcszög öt oldala által határolt határolt szentély föoltára márványból, onix d´oréból és bronzból készült Hauszmann Sándor mühelyében. A szobrok és dombormüvek magyar szenteket és boldogokat ábrázolnak: Szent Márton, Boldog Salome, Szent Lajos, Szent Hedvig, középen az alamizsnát osztó Szent Erzsébet, majd Szent Kázmér, Boldog Kinga, Szent Imre és Boldog Ágnes. Eredetileg az összes ablakon szentek képeit láthattuk, mára ebböl egy, illetve az oltár mögötti hat ablak táblái maradtak meg. A festett üvegablakok legtöbbjét Róth Miksa készítette. A templom belsejét egyébként festett neogótikus ornamentika díszíti. A mellékoltárok közül a requiemoltár Mayer Ede alkotása, az esketési oltár pedig Köllö Miklós utolsó müve. A keresztkútnak a kofaragása Hauszmann Sándor, a bronzkorona Jungfer Gyula munkája, mindketten - mint a templom többi alkotója - a kor jeles müvészei, müiparosai voltak.
A tér a templom felszentelésekor kapta a Rózsák tere nevet. Szent Erzsébet legendája szerint, amikor Erzsébet - a palotát is fenyegetö élelemhiány miatti tiltás ellenére - élelmet vitt az szegényeknek, az örség rajtakapta. Arra a kérdésre, hogy mit visz, Erzsébet nem akart hazudni, de felmérte a helyzetet, hogy istápoltjai élelem nélkül maradhatnak, így mégis azt mondta: rózsákat visz a kötényében. S a csoda megtörtént, amint kötényének tartalmát felfedte, valóban csodálatos rózsákat találtak nála az éhezöknek szánt kenyérdarabok helyett.
Istentisztelet hétvégén: 7:30, 9:00, 11:00, 18:00
Hétköznap: 7:30, 18:00
HU: A láda minden reggel 6 órától este 21 óráig szabadon elérhetö. A park nyitvatartási idején túl pedig egy a mágneses mikro cache kereshetö az alábbi koordinátán a szükséges információkkal:
N 47° 30.033' E 019° 04.579'