Konyhai tárolódoboz 25cmx20cmx15cm méretű, barlang bejáratától jobbra, sziklaüregbe rejtve, takarva.
Üdv Kedves Felfedező!
Egy érdekes helyszínre szeretnélek elkalauzolni Tapolcafő külterületén, az elhagyatott Töpéri kőfejtő két bányaudvarába, ahol egy-egy érdekes barlangot fedezhet fel a kalandra vágyó túrázó :) A túra időtartalma ráérősen, nem sietve körülbelül egy-másfél óra.
A kőfejtőhöz Tapolcafő felől a legegyszerűbb eljutni. Autóval érkezők a temető melletti füves területen parkolhatnak, innentől célszerű gyalogosan menni, esetleg kerékpárral. Az első látványossághoz kelet fele kell követnünk az utat, igazából eltéveszteni sem tudjuk. Ha fából készített lépcsőket látunk lefele, akkor jó helyen járunk :)
A lépcső aljában raklapból készített asztal, illetve két pad van, kiváló reggeliző, vagy ebédelő hely :) Az elhagyatott bányába célszerű lemenni kicsit körülnézni, de fentről is igen tetszetős a kilátás. Itt található egy meglehetősen mély, függőleges (!!!) "barlang".
A másik bányaudvarban volt megtalálható maga a láda, illetve a vízszintes irányú barlang, ám ez sajnos jelenleg nem látogatható, a láda át lett helyezve. (2022 július)
A másik bányaudvarban található maga a láda, illetve a vízszintes irányú barlang. Itt egy művelt földön kell keresztülmennünk, csak követnünk kell az utat. Kicsit kacifántos a vonalvezetése, de a műholdképen (képek között található) nagyon szépen lehet látni merre kell mennünk:) A barlang egész jól járható, kb 20 métert be lehet menni. A vége (?) sajnos beszűkül, kúszni lehet még picit befele. Denevérek lehetnek benn, igaz eddig csak egyszer találkoztam velük, akkor is csak ketten voltak :)
Amit a bányákról tudni érdemes:
Tapolcafőtől Keletre 1.2 km-re található az moceramusös mészkőbe mélyülő, ma már elhagyatott Töpéri kőfejtő. ÉK-i, legnagyobb bányaudvarának Északi részéén, a sziklafal tövében egy kb 20 m hosszúságú. nagyjából vízszintes, elég jól járható kis barlang húzódik pontosan Nyugatnak. Bejárata 1x1 m-es, beljebb kissé kitágul a folyosó. Oldalfalait és mennyezetét sima, vízmosta felület alkotja néhány csökevényes gömbfülkével. Alját durva, laza kőtörmelék boritja.
A barlang kőfejtés közben nyilt meg, állítólag 1943-ban. Ekkor még előtte is volt egy aknaszerű üreg, melybe a kőfejtőmunkások 8 m mélyre le is ereszkedtek, de folytatását nem találták és kőtörmelékkel betemették. Utóbbinak ma már a helye sem látható. Egykori héviz- feltörés lehetett.
Öregkőhányás betemetett barlangja: Az előző kőfejtőtől ÉNY— ra 0,5 km-re mélyülő, jelenleg is művelés alatt álló (már nem!) községi kőfejtő DNY-i falának D-i részén egy kb, 2 m átmérőjű, kürtőszerü karsztüreg keresztmetszete látható szinig kitöltve, kavicsrétegeket is tartalmazó homokkal. Ettői a helytől ÉNy-ra, a kőfejtő udvarának közepe táján 1957. augusztusában egy 2 m mély üregre akadtak, melyből a kőtörmelék még tovább gurult és "csobbant". Molnár Gábor brigádvezető kőfejtőmunkás le is ereszkedett bele, azután betemették. Kibontása nem volna nehéz.
1957. szeptember 5-én Láng Gáborral - Bertalan Károly
A ma is járható barlangot dr. Noszky Jenő említi először 1950. bauxitkutatásairól szóló kéziratos jelentésében.
A kőfejtőben, a barlang bejáratától D-re egy egykor homokkal szinültig kitöltött lombik-alakú üreg keresztmetszete látható, szép korróziósan kipreparált rétegfejekkel. Kitöltését építkezési célokra elhordták. A felszin irányában és lefelé csőszerű folytatása sejthető. Szintén egykori hévizfeltörés lehetett.
A Hippurites-törmelékék közti hézagokat nem minden esetben tölti ki kötőanyag. A tapolcafői Öregkőhányás és Kiskőhányás
rétegzetlen mészhomokkövei kalcit és finom szemű molluszka-héjtörmelékekből állanak. E törmelékszemcsék közötti likacsosság is valószínűleg elsődleges : 9,04%.
A hippuriteszes mészkőösszletben karsztos formákat létrehozó ma is működő erők bizonyítékai Tapolcafő és a környék egyéb karsztforrásai, a mészkőképződmények felszínén látható gyakori oldódásos formák. A másodlagos likacsosságnak az előbbinél fontosabb alkotóeleme a szerkezeti mozgások útján létesült kőzetrés-hálózat, amelynek számszerű nagyságát az alábbi hasadékossági mutatók próbálják kifejezni:
A tapolcafői Öregkőhányástól ÉK-re levő kőfejtő rétegzetlen hippuriteszes mészkő : 17,9%.
A tapolcafői Kiskőhányás-bánya egyes rétegcsoportjaiban (alulról felfelé) :
a) vékonyan rétegzett agyagréteg-közös, féregmászásos mészkő: 12,9%;
b) tömött, rosszul rétegzett fehér mészkő : 20,3% ;
c) tömött, rétegzetlen hippuriteszes mészkő: 11,8%.
Az egész hippuriteszes mészkőösszletnek ezekből az adatokból számítható átlagos likacsossága (nem számolva az egyes rétegcsoportok vastagságbeli különbségével) : 14,63%.