Skip to Content

<

Lakes and parks near the border nature trail

A cache by haywire23 Send Message to Owner Message this owner
Hidden : 03/18/2015
Difficulty:
1.5 out of 5
Terrain:
1.5 out of 5

Size: Size: regular (regular)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:


A tanösvény megközelítése
Budapestről az M3 - 49 számú közutakon közelíthető meg. Csengersimára érkezve itt kell lekanyarodni  N 47° 51,813' E 22° 44,272' 111 m [GCTLHT+1letérő] majd itt kell jobbra aztán rögtön balra fordulni  N 47° 52,092' E 22° 43,558' 114 m [GCTLHT+2letérő] Parkolni a multi első pontja előtt az út szélén tudsz, vagy itt  N 47° 52,651' E 22° 43,642' 114 m [GCTLHT+Parkoló]

A tanösvény teljes hossza 16 km, melyet körútként lehet végigjárni. Több helyen rövidíthető, szakaszolható. A 3 pontos multi láda is úgy jött létre, hogy kisebb távval de megismertesse a kesserekkel a tanösvényt. Így került ki a multi második (virtuális) pontja a kilátóhoz, a harmadik ponton hagyományos láda kereshető, mely a Géci-sűrű szélén került elhelyezésre. Így az is aki a tanösvény azon szakaszát nem akarja bejárni betekintést nyerhet a Géci-sűrű élővilágába. A tanösvény az információs táblákon kívül, kilátóval, pihenőhellyel és madárlessel áll az ide látogatók szolgálatára.
Ha a tanösvényt nem járod egészében körbe, ajánlom a kerékpárt közlekedési eszköznek (Parkolótól a 2. virtuális ponthoz a gáton aszfaltozott úton juthatsz el, majd visszafelé és tovább a ládáig is betonút visz.)

A multi első pontjának jelszavát egy 10 x 3 cm-es fémlapon találod az első információs táblán. Nézz fel a jelszórészlet megszerzéséhez.  N 47° 52,513' E 22° 43,625' 117 m [GCTLHT-1]
A második jelszórészletért el kell menned a töltésen a 3. információs táblához. Itt pihenőhely is van kialakítva, valamint találsz egy kisebb kilátót is. A jelszórészletért nézz a tábla alá, itt is egy 10 x 3 cm-es fémlapot keress.  N 47° 53,451' E 22° 42,055' 124 m [GCTLHT-2]
A tanösvény 5. és 6. információs pontja között elég sűrű az aljnövényzet, az ösvényt kezdi visszafoglalni a természet. Javaslom a 2. és a 3. pont közötti az átjárót a 7. információs tábla megközelítéséhez.  N 47° 53,489' E 22° 42,265' 119 m [GCTLHT+TÖ7] Ennél a táblánál szintén találsz pihenőhelyet, illetve egy madár lest is.
Ha kerékpárral érkeztél ajánlott visszamenni a töltésre majd onnan a 11. információs táblához a tanösvény 19. pontját érintve juthatsz el.  N 47° 53,048' E 22° 44,859' 119 m [GCTLHT+TÖ11]
Innen betonúton jutsz el a 18. infó tábláig.  N 47° 53,242' E 22° 45,070' 123 m [GCTLHT+TÖ18]
A láda a Géci-sűrűben kapott rejtekhelyet. A táblával szemközti jól járható erdőrészben találod 50 méterre, egy kisebb törzsű fa gyökerei között, talajszinten, avarral álcázva.  N 47° 53,215' E 22° 45,046' 123 m [GCTLHT-3]
Innen már nincs messze a 13. információs tábla  N 47° 53,073' E 22° 45,287' 117 m [GCTLHT+TÖ13]

Az 1970-es Szamos árvíz idején 40 település, köztük Csengersima is víz alá került. A hasonló esetek megelőzése érdekében építették ki a Szamos és Túr között az ún. lakolizációs töltést. Az építés során, a gát tövében kialakított kubikokból egy tórendszer jött létre. A tavakat gazdag madárvilág jellemzi.
A töltés által körülölelt ecsetpázsitos gyepeken még fellelhetők a legeltető állattartás nyomai. Az egykor szántóként művelt területek egy részét ma is művelik, más részeket felhagytak, ezeket a természet foglalja vissza. Az őshonos faállományú erdőtelepítések is egyre kiterjedtebbekké váltak a térségben. A környék természetvédelmi szempontból legértékesebb része a Géci-sűrű. Az erdő alapvetően vizes jellegű, ugyanakkor sok a száraz élőhelyekre, sőt az erdősztyeppekre jellemző faj is.

A tavak fészkelő és vonuló madarai
Kora tavasszal jelenik meg a tőkés réce és a szárcsa. Mindkettő jelentős számban fészkel a tavakon. A barátréce, a böjti réce és a fokozottan védett cigányréce is a költőfajok számát gyarapítja. Főként a tavaszi vonulás idején figyelhető meg a kontyos, a kanalas, a nyílfarkú, a fütyülő és a csörgő réce. A vöcsökfélék közül a búbos vöcsök a leggyakoribb, de a kisvöcsök is fészkel a tavakon. A ragadozómadarak közül a barna rétihéja a leggyakoribb, de alkalmanként felbukkan a héja is. A réce- és vöcsökfélék mellett rendszeresen felbukkan a kárókatona és a dankasirály. A gémfélék közül a szürkegém a leggyakoribb, azonban a bakcsó és a nagykócsag is sokszor megfigyelhető. A kiskócsag és a vörösgém már ritkábban előforduló faj. A fekete gólya főként nyár végén jelenik meg a tavaknál. Az énekesmadarak közül gyakori a nádirigó, melyet általában a nádszálak tetején figyelhetünk meg. A partmenti füzesek lelógó ágaira építi művészi fészkét a függőcinege. A nádi sármány is gyakran szem elé kerül. Hazánk egyik legszebb madara, a jégmadár szintén itt halászik. A ragadozómadarak közül megfigyelhető a réti sas egy-egy vadászó példánya.

A Géci-sűrű
A térség természeti értékében egyik leggazdagabb erdeje. Jellemzőek a 60-80 esztendős keményfás ártéri erdő állományai, ám megtalálhatóak a tájidegen fajokból létrehozott akác, nemes nyár és vörös tölgy ültetvények is. Az erdő alapvetően nedves jellegű, ugyanakkor sok benne a száraz élőhelyekre jellemző növény. Még az erdősztyeppekhez kötődő fajok is előfordulnak. A keményfás ártéri erdő felső lombkoronáját a kocsányos tölgy és a gyetyán hatalmas egyedei alkotják. Alatta, a második lombkoronaszintben meghatározó a magyar kőris és a mezei szil. Cserjeszintjét többek között a csíkos kecskerágó, az egybibés galagonya, a kutyabenge és a veresgyűrű som alkotja.
- A Géci-sűrű védett növényei: A páfrányfélék közül a hegyi pajzsika és a szálkás pajzsika elsősorban domb- és hegyvidéki élőhelyek lakója. Így itteni előfordulásuk botanikai érdekesség. A természetvédelmi oltalom alatt álló kacstalan lednek már május végén bontogatja szirmait. A júniustól virágzó réti kardvirág nemcsak az erdő, hanem a térség legszebb virága. Hazánkban csupán néhány, főként középhegységi élőhelyen fordul elő. Az orchideák közül a hófehér szirmú kardos madársisak és a zöldes sarkvirág több erdőrészben is megtalálható. A széleslevelű nőszőfű 70-80 cm-es magasságával az egyik legtermetesebb orchideánk. Zöldeslila szirmait júliusban kezdi bontogatni.
- A Géci-sűrű állatvilága: A Szatmári-sík erdős élőhelyei különleges jellegűek. A Géci-sűrű sok védett állatfajnak biztosít élő- és szaporodóhelyet. A védett lepkék közül a vörös rókalepke előfordulását érdemes kiemelni, hiszen hazánkban főként a középhegységekben fordul elő. Az erdő egyik állattani érdekessége az erdei sikló, mely messze környéken már csak itt fordul elő. A keresztes vipera egy kisebb állománya is él az erdőben. A ragadozómadarak közül a fokozottan védett darázsölyv fészkelése a legjelentősebb. Az idős erdőrészek őshonos fáinak odúlakó madara a hamvas küllő, melynek alföldi előfordulása igazi ritkaság. Szintén az öreg erdők fokozottan védett faja a csonkafülű denevér. Nyugat-Európában a veszélyeztetett fajok közé sorolják. A ragadozó emlősöket a vadmacska képviseli.

Additional Hints (Decrypt)

sn tlöxreéaéy/gerr sbbg

Decryption Key

A|B|C|D|E|F|G|H|I|J|K|L|M
-------------------------
N|O|P|Q|R|S|T|U|V|W|X|Y|Z

(letter above equals below, and vice versa)



Return to the Top of the Page

Reviewer notes

Use this space to describe your geocache location, container, and how it's hidden to your reviewer. If you've made changes, tell the reviewer what changes you made. The more they know, the easier it is for them to publish your geocache. This note will not be visible to the public when your geocache is published.