SK/
Veľké Úľany ležia na juhozápadnom Slovensku na Podunajskej nížine medzi Malým Dunajom a Čiernou Vodou, 15 km juhovýchodne od Senca a 12 km juhozápadne od Galanty pri štátnej ceste medzi Bratislavou a Nitrou.
Prvá písomná spomienka: 1221 - pod názvom Fudemus
Rozloha: 4185 ha
Časti obce: Veľké Úľany, Lencsehely, Sedín, Hajmáš
Zdravotníctvo: Obvodný lekár, detský lekár, gynekológ, 2 zubní lekári, lekáreň
Kostoly: Katolícky, evanjelický
Školy: Základná škola s vyučovacím jazykom slovenským, Základná škola s vyučovacím jazykom maďarským Mihálya Borsosa, Materská škola s výchovným jazykom maďarským, Materská škola s výchovným jazykom slovenským
Dejiny
Chotár obce bol osídlený od pradávna. Dokazuje to množstvo archeologických nálezov. Najstaršie osídlenie je z mladšej doby hallštatskej a dokazuje ho mohylník kalenderberskej kultúry.
Obec sa po prvýkrát spomína r.1221 v podobe Fudemus a bola majetkom hradu Bratislava, neskôr panstva Bratislava. R.1422 sa obec v listinách spomína ako Wyfedenes. Pápežskí vyberači desiatkov ju zasa zaznačili ako Fedemus. 11. decembra 1445 sa stal tunajším zemepánom Valentín Temesközy. V rokoch 1490 - 1505 obec viackrát vydrancovali vojaci cisára Maximiliána I.
V rokoch 1828 - 1842 tu bol cukrovar Mikuláša Lacsneho, ktorý bol prvým cukrovarom v strednej Európe. R.1808 sa meno obce spomína dokonca v slovenskom jazyku ako Welky Fedýmeš.
Obec postihlo viac prírodných katastrof:r.1862 veľká povodeň, r.1865 obec padla za obeť požiaru a r.1866 tu vypukla cholera. R.1869 žilo v obci 2121 obyvateľov, r.1900 už 2705 a ich počet sa neustále zvyšoval - r.1930 to bolo 3002 obyvateľov, r.1948 - 3258 a r.1970 až 3854.
Zaujímavý je aj vývoj názvu obce: úradný názov obce za čias Rakúsko-Uhorska bol Nagyfödémes, za čias I.ČSR bol poslovenčený na Veľký Fedýmeš a r. 1948 zmenený na Veľké Úľany.
V chotári obce kedysi stávalo viacero samostatných dedín. Tehel sa po prvýkrát spomína r. 1221 ako Terra Tewel, neskôr Willa Tewel a bola majetkom bratislavského hradu. Prvé údaje o obci Lencsehely sú už z r.1386 a bola majetkom Pavla Benefalvyho. Obidve obce zanikli v časoch tureckých vojen. K Veľkým Úľanom bola r.1976 pripojená obec Nové Osady, ktorá vznikla zlúčením bývalých kolónií Hajmáš a Sedín (pôvodne Szőgyén), ktoré r.1927 sa ako Švehlovo odlúčilo od Veľkých Úľan a malo v tom čase 307 obyvateľov. Na Nové Osady bola obec premenovaná r.1951. Obec r.1940 mala už iba 296 obyvateľov, ale r.1948 ich počet vzrástol na 305 a r.1970 tu žilo 705 občanov. V rokoch 1938 - 1945 bolo celé okolie Veľkých Úľan pripojené k Maďarsku. Obec si aj dnes zachovala svoj poľnohospodársky charakter, ale v poslednom čase sa tu začína rozvíjať drobnejšia súkromná priemyselná výroba. Zdroj: Dr Ing Árpád Szénássy, Ladislav Borovszký :Veľké Úľany - Pozoruhodnosti
Pamiatky
Malá Kalvária
Kultúrna pamiatka zaznamenaná pod číslom 2522. v Ústrednom zozname národných kultúrnych pamiatok Slovenskej republiky.
Kalvaria postavená v r. 1740, kaplnka postavená v r. 1756. V roku 2004 z fondov Európskej únie obnovená a znova vysvätená.
Átrium hruškovitého pôdorysu, kaplnka Sedem bolestnej Panny Márie, sochy Panny Márie a sv. Jána evanjelistu postavené v r. 1759 a kamenný kríž z roku 1775, kaplnky Krížovej cesty.
Text na centrálnom kríži:
Ex VOTO MATKOVICS ANRE 1775
Text na kaplnke:
Krisztus urunk kínszenvedését ábrázoló stáció kápolnákat készíttette MOLNÁR LÁSZLÓ és özvegye DEÁK MÁRIA 1900. Ugyan ekkor a régi kápolna megújíttatott nyéki Méhes Károly esperes lelkészkedése alatt
Posledná rekonštrukcia 2004
Rímsko - katolícky kostol sv. Michala archanjela
Kostol renesančnou stavbou s neskorobarokovou fasádou. Stavbu začali v roku 1594 a podľa údajov dokončili 1670. V roku 1718 bola postavená veža.
Evanjelický kostol
Prestavaný v roku 1958 z hospodárskej budovy Pállfyho majera. Obdĺžnikový kostol s malou vežičkou.
Kaplnka sv. trojice
Okraj obce, smerom na Sládkovičovo
Božia muka, klasicistický objekt z konca 18. Stor. V kaplnke je umiestnené polychrómované súsošie Najsvätejšej Trojice, ľudová práca z r. 1781. Na vrchole trojuholníkového štítu je kovaný dvojkríž. (Syn – Krista, Otec – Boha a Svätý Duch v tvare holuba)
Dom ľudového bývania
Dom s trstinovou strechou, dvor, vahadlová studňa, oplotenie z polovice 19. storočia. Postavená v roku 1910. Dom otvorená v r. 01. 07. 1991 po rekonštrukcii.
Posledná oprava trstinovej strechy bola v roku 2006.
Pamätník obetiam II. svetovej vojny
Na mieste pôvodného hrobu maďarských vojakov, ktorí padli v našej obci.
Text na pomníku:
TALÁN EGY DAL FOSZLÁNYA MÉG FELIDÉZ: VISSZA – CSENDÍTI KEDVES RANGOTOK S ARCOTOK: EMLÉKEZÉS ÉS FÁJDALOM A TÖBBI TITOK
ODIŠLI SME CHYTRO, TICHO, BEZ ROZLÚČKY
NAGYÖDÉMESEN 1945-BEN ELESETT MAGYAR KATONÁK NÉVSORA ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ NAGYFÖDÉMESI ÁLDOZATAI
Postavená a slávnostne odhalená 14. 9. 1994.
Dielo Kazimíra Cséfalvayho
Cestovný ruch
Najvýznamnejšou pamiatkou obce je Kalvária, na kopci v blízkosti námestia, s átriom hruškovitého pôdorysu. Na západnej strane je vstupný portál do kalvárie. Na južnej a severnej strane je po sedem kaplniek priamo vstavaných do múru átria, vysunuté sú do vnútornej strany nádvoria. Na vrchole hrušky átria je klasicistická kaplnka Bolestnej Panny Márie, postavená r.1756. Kaplnky zastavení (štácie) Krížovej cesty dal r.1900 postaviť Ladislav Molnár a vdova Mária Deáková. Vtedy, za čias pôsobenia dekana Karola Méhesa z Nyéku, dali opraviť aj starú kaplnku. Po stranách vchodu do kaplnky stoja barokové sochy Panny Márie a sv.Jána evanjelistu, pochádzajúce z 2. tretiny 18.stor. Uprostred átria stojí kamenný kríž s nápisom: Ex voto Matkovics Andre (:) 1773. Kaplnky zastavení sú bez votívnych obrazov. Rekonštrukcia Kalvárie v roku 2004 bola financovaná zo zdrojov SAPARD.
Rímskokatolícky kostol sv. Michala archanjela začali r.1594 v renesančnom štýle , ale pre nepokojné časy dlho nebola dostavaná.Podľa údajov ju dokončili až r.1670. R.1718 bola pristavaná vysoká veža, chór bol postavený r.1750. Kostol rozšírili r.1756 o bočné lode. Kostol bol opravovaný r.1958. Maľba klenieb kostola pochádza zo začiatku 20. stor. a znázorňuje výjavy zo života svätých. Hlavný oltár sv. Michala archanjela so stĺpovou architektúrou má ústrednú sochu svätca, reliéf Kristovho krstu a Klaňania troch kráľov. Bočný oltár Piety je neogotický z 1.polovice 19. stor., v dolnej časti je plastika Ukrižovaného. Bočný oltár sv. Jozefa je neogotický z 1. polovice 19. stor., je na ňom ústredná plastika svätca. Bočný oltár sv.Kríža je neogotický a podobný dvom predchádzajúcim. Závesný obraz sv.Michala archanjela je z 18.stor., obraz sv.Anny je z r.1876, obrazy Madony a sv.Trojice sú z 2. polovice 19.stor.
Evanjelický kostol, bol na popud slovenských prisťahovalcov, hlavne z Dolnej zeme, r.1958 prestavaný z hospodárskej budovy Pálffyho majera.Zvon vo veži pochádzaz Brašljanice v Bulharsku. Ku kostolu sa primkýna budova evanjelickej fary, ktorá vznikla úpravou klasicistického obydlia správcu Pálffyovského majera, postaveného na začiatku 19.stor.
Kúria, v centre obce, v susedstve evanjelickej fary, je klasicistická stavba postavená r.1828 Mikulášom Lacsnym. Budova sa nezachovala v pôvodnom rozsahu, jej uličné krídlo bolo pôvodne dlhšie. Kúria je prízemná budova s pôdorysom v tvare písmena L s otvorenou arkádovou chodbou v dvorovej časti bočného krídla. Hlavnú fasádu kúrie členia obdĺžníkové okná v šambránach s nadokennou a podokennou rímskou.Na oknách sa zachovali pôvodné kované košové mreže. Medzi oknami hlavnej fasády sú polovičné lizény a nad oknami s frontonom.
Najstarším a najhodnotnejším ľudovým domom je dom č. 726, dnes dom ľudového bývania. Je to malý trojpriestorový dom s došteným štítom, krytý sedlovou slamenou strechou. Dom bol postavený v polovici 19.stor.Zariadenie reprezentuje stav zo začiatku 20. stor. Pri dome je vahadlová studňa.
HU/
Nagyfödémes Szlovákia délnyugati részén, a Kis-Duna a Fekete-víz közötti részén, a Mátyusföldön található. A 4200 lakosú község a Pozsony-Szenc-Nyitra főútvonal közelében terül el, Szenctől 15 km-re délkeleti, Galántától 12 km-re délnyugati irányban.
A község első írásos említése: 1221 - Fudemus néven
Területe: 4185 ha
Településrészei: Nagyfödémes, Lencsehely, Szőgyén, Hajmás
Egészségügy: Körzeti orvos, gyermekorvos, nőgyógyász, két fogorvos, gyógyszertár
Templomai: Katolikus, evangélikus
Iskolái: Borsos Mihály Magyar Tannyelvű Alapiskola, magyar nevelési nyelvű óvoda, szlovák tanítási nyelvű alapiskola, szlovák nevelési nyelvű óvoda
Történelem
A község határa már ősidők óta lakott terület volt. A legrégebbi bizonyítható település a hallstatti kultúra elejéről való, ezt a kalenderbergi kultúrára jellemző sírhalom bizonyítja. A falut először 1221-ben említik Fudemus> néven, s a pozsonyi vár birtokaihoz, később a pozsonyi uradalomhoz tartozott. 1422-ben az oklevelek Wyfedenes néven említik. A pápai tizedszedőknél Fedemus néven szerepel. Az 1553-as összeírás királyi birtokként említi 30 portával. 1445. dec. 11-én Temesközy Bálint lett a község földesura. Az 1490 - 1505-ös években I. Miksa császár katonái többször kifosztották a falut. Az 1828-1842-es években itt működött Lacsny Miklós Közép-Európában is első cukorgyára. 1808-ban a községet szlovák néven is említik Welky Fedýmeš alakban. Több természeti csapás sújtotta a települést: 1862-ben nagy árvíz, 1865-ben tűzvész, 1866-ban kolerajárvány.1869-ben 2121 lakosa volt. 1900-ban már 2705, 1930-ban 3002, 1948-ban 3258, 1970-ben 3854. Érdekesen alakul a község hivatalos neve is: az Osztrák-Magyar Monarchia idején Nagyfödémes, az I.Csehszlovák Köztársaság idején Veľký Fedýmeš, és 1948-tól Veľké Úľany. A község határában valamikor több önálló falu állt. Tehelt először 1221-ben Terra Tewel, később Willa tewel néven említik. Lencsehelyközségről 1386-ból van első adat. Mindkét falu a török hadjárat idején pusztult el.Nagyfödémeshez csatolták 1976-ban az egykori Hajmás és Szőgyén nevű települések összekapcsolása révén egyesült Nové Osady községet is. 1927-ben ugyanis Švehlovo különvált Nagyfödémestől 307 lakossal, ez kapta 1951-ben a Nové Osady nevet. 1938 és 1945 között Nagyfödémes egész környéke Magyarországhoz tartozott. A község ma is mezőgazdasági jellegű, de az utóbbi években kezd fejlődni a kisipari termelés is. Forrás: Dr Szénássy Árpád, Borovszký László:Nagyfödémes - Látnivalók
Nevezeteségek
Kalvária
A Szlovák Köztársaság Központi Műemlékjegyzékében 2522. szám alatt van bejegyezve.
Temető utca
A Kálvária 1740-ben épült, a kápolna pedig 1756-ban és 2004-ben az Európai Unió anyagi támogatásával lett felújítva és újból felszentelve
Létesítmény körte alakú alapterülettel, amelyben elhelyezkedik a Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna a kápolna előtt álló két szobor Szűz Mária és Szent János, amelyek 1759-ben készültek és a központi kő kereszt 1775-ből
A központi kereszt felirata:
Ex VOTO MATKOVICS ANRE 1775
A kápolna felirata:
Krisztus urunk kínszenvedését ábrázoló stáció kápolnákat készíttette MOLNÁR LÁSZLÓ és özvegye DEÁK MÁRIA 1900. Ugyan ekkor a régi kápolna megújíttatott nyéki Méhes Károly esperes lelkészkedése alatt
Az utolsó felújítás 2004
Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt római-katolikus
A templom építését 1594-ben kezdték el reneszánsz stílusban és 1670-ben fejezték be. A torony 1718-ban lett hozzáépítve a templomhoz.
Evangélikus templom
A templom 1958-ban Pállfy major gazdasági épületéből lett átalakítva. Téglalap alapú templom kis toronnyal.
Szentháromság kápolnája
A Diószeg felé vezető út mentén
18. századi klasszicista stílusú szoborfülkés képoszlop Szentháromság színes szoborcsoportja van benne, népi alkotás 1781-ből. Háromszögű csúcs tetején kovácsoltvas kettős kereszt emelkedik. (Krisztus az Atya és a szentlelket ábrázoló galamb).
Tájház
Ház nádtetővel, udvar, gémes kút, kerítés a 19. század feléből. A ház 1910-ben épült.
A házat felújítása után 1991.07. 01-én adták át szolgáltatásának.
A nádfedél utolsó javítása 2006-ban volt.
A II. Világháborúban elesett katonák emlékműve
A községben elesett magyar katonák sírja helyén.
Az emlékmű felirata:
TALÁN EGY DAL FOSZLÁNYA MÉG FELIDÉZ: VISSZA – CSENDÍTI KEDVES RANGOTOK S ARCOTOK: EMLÉKEZÉS ÉS FÁJDALOM A TÖBBI TITOK
ODIŠLI SME CHYTRO, TICHO, BEZ ROZLÚČKY
NAGYÖDÉMESEN 1945-BEN ELESETT MAGYAR KATONÁK NÉVSORA ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ NAGYFÖDÉMESI ÁLDOZATAI
Leleplezve 1994. 9. 14.
Készítette: Cséfalvay Kázmér
Idegenforgalom
Idegenforgami nevezetességek közé tartozik a temető melletti emelkedőn épült Kálvária. Körte alakú átriumszerű térség. A déli és északi oldalon 7-7 kápolnaszerű mélyedést építettek az átrium falába, amelyek az udvar felé is kinyúlnak. Az átrium körtealakzatának csúcsán 1756-ban épült klasszicista stílusú kápolna van amelyet a Fájdalmas Szűz Máriáról neveztek el. A bejárati kőportál fölött tábla hirdeti, hogy a keresztút állomásait (stációit) Molnár László és özvegy Deák Mária építtette 1900-ban, s ugyanakkor újították fel a régi kápolnát is, vagyis Méhes Károly nyéki plébános működése idején. Bent a kápolnát poroszsüveg-boltozat fedi. A bejáratkét oldalán Szűz Mária, illetve Szent János evangélista barokk szobra áll, ezek a 18. szd. 2. harmadából valók. Az átrium közepén kőkereszt magasodik ezzel a felirattal: Ex voto Matkovics Andre(:) 1773. A Kálváriát 2004-ben SAPARD támogatásból újították fel.
A Szent Mihály arkangyalról elnevezett római katolikus templomot reneszánsz stílusban kezdték építeni 1594-ben. Az adatok szerint csak 1670-ben épült fel. A templomot 1718-ban építették hozzá a magas tornyot, a karzat 1750-ben készült. A templomot 1756-ban mellékhajóval toldották meg. 1958-ban renoválták. A boltozat festését a 20. szd. elején végezték a szentek életéből vett témák alapján. Az oszlopos architektúrájú Szent Mihály arkangyal-oltárnak része a szent központi szobra, a Krisztus megkeresztelését, valamint a Három királyok hódolását ábrázoló dombormű. A Piéta-mellékoltár neogótikus stílusú, a 19.szd. 1. felében készült, s központi alakja magának a szentnek a kis szobra.A Szentkereszt-mellékoltár szintén neogótikus. Szent Mihály arkangyal faliképe a 18. századból, Szent Annáé 1876-ból, a Madonna- és a Szentháromság-kép a 19. szd. 2. feléből való.
Az evangélikus templomot 1958-ban hozták létre a Pálffy-uradalom egyik gazdasági épületben az ide települt szlovák evangélikusok kezdeményezésére.A templomhoz társul az evangélikus parókia épülete, amelyet a Pálffy-uradalom 19. század eleji klasszicista stílusú intézői lakásból alakítottak ki
A falu közepén, az evangélikus parókia szomszédságában klasszicista kúria áll: Lacsny Miklós építette 1828-ban.Az épület nem maradt fenn teljes egészében, az utcai szárnya eredetileg hosszabb volt. L alaprajzú földszintes épület, az udvari részén és a mellékszárnyon nyitott árkádos folyosóval.. A főhomlokzatot szemöldök- és könyöklőpárkányos, plasztikus keretezésű, hosszúkás ablakok tagolják. Az ablakokon megmaradtak az eredeti kovácsoltvas ablakkosarak (rácsok). A főhomlokzatot az ablakai között félfalsávok s az ablakok fölött csúcsos díszek tagolják.
Legrégibb és legértékesebb emléke a fennmaradt népi építkezésnek a 726-os tájház. Kis, háromhelységes épület, deszkacsúccsal és szalmával fedett nyeregtetővel. A 19. század közepén épült. A ház berendezése a 20. századra jellemző, udvarán gémeskút van.
Zdroj: https://www.ulany.sk/?lang=sk