Skip to Content

<

Mesto Gabčíkovo - Bős város

A cache by SzMiki88 Send Message to Owner Message this owner
Hidden : 10/27/2019
Difficulty:
1.5 out of 5
Terrain:
2.5 out of 5

Size: Size: micro (micro)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:


SK: Ku keške: Prosím vždy vrátite na svoje miesto, prineste si pero.

HU: A ládához: Kérem  mindig  az eredeti helyre visszahelyezni, hozzatok saját tollat.

História mesta:
Gabčíkovo je jednou z najstarších uhorských usadlostí a spomína sa v listinách pod názvom Beys už v roku 1102. V listine z roku 1264 sa spomína Terra castri Zolgageur Bews, čo by sme mohli voľne preložiť ako Gabčíkovo, územie hradu Szolgagyőr. Tvar Bews sa do listiny dostal vďaka „chybe” flámskeho mnícha, autora kódexu, ktorý slovo zapísal tak, ako ho svojimi cudzozemskými ušami počul. Je to prirodzené, lebo napríklad Slovania pri počutí maďarského Bős počuli Beš. Čo však s názvom hradu Szolgagyőr? Kde mohol ležať?

Pred vytvorením stoličného systému bol mladý uhorský štát územnosprávne členený na hradné španstvá (várispánság), nuž a medzi Rábskym (Győrskym) a Bratislavským španstvom bol povýšený na územnosprávny celok aj hrad Szolgagyőr, ktorý ležal v blízkosti Malého Blahova (dnes časť Dunajskej Stredy). V čase tatárskeho vpádu hrad zanikol a kvôli absencii prírodných terénnych ochranných prvkov nížinný zemný hrad nebol nikdy obnovený.

Z hľadiska pôvodu názov Bős vychádza pravdepodobne z osobného mena. Čo sa týka letopočtu, možno predpokladať, že obec vznikla niekedy v prvých desaťročiach 11. storočia. V tom čase sa dnešné Gabčíkovo stalo súčasťou obcí v hraničnom pásme a boli tu usídlení Pečenehovia, ktorí strážili brod na potoku Čiliz, aby hlavná komunikácia medzi Győrom a Szolgagyőrom cez medveďovský brod bola bezpečná.

Miestny názov nachádzame v roku 1345 v mene Mateja Böősiho (Matej z Bősu). V súpise pápežských vyberačov desiatku bola obec uvedená ako Bess. V roku 1380 bol jeden „kráľov človek” (rozumej kráľovský hodnostár) nositeľom mena Lothardus de Böős.

Poľnému mestečku Bős udelil kráľ Matej 27. septembra 1468 výsadu usporadúvať týždenný jarmok. Podľa portálneho súpisu z roku 1553 Ladislav Amade platil daň z 23 port. Nevieme, či bola príčinou epidémia moru alebo nejaká vojna, ale faktom je, že v 16. storočí tu Amadeovci usídlili nemeckých kolonistov. Takto vznikla z obce s jedným názvom obec s názvami dvoma. V roku 1565 listiny totiž už spomínajú Magyarbős (Maďarský Bős) a Németbős (Nemecký Bős). Tieto sa neskôr spojili, ale názov časti, ktorá je bližšie k Ňáradu dodnes pripomína svoju nemeckú minulosť. Hoci ju Gabčíkovčania nazývajú hóštát, je jasné, že pôvodne jej názov znel Hochstadt.

Túto pečenežskú obec daroval Belo IV. (vládol 1235–1270) Amadeovcom. V tom čase je jej vlastníkom Lothard Amade, neskôr ju vlastnia jeho grófski potomkovia, takže väčšina Gabčíkovčanov bola až do zrušenia poddanstva v roku 1848 poddanými a želiarmi Amadeovcov, neskôr (po vymretí rodu po meči a po svadbe ich dcéry s potomkom grófskeho rodu) Üchtritz-Amadeovcov. Uhorský kráľ Ľudovít Veľký roku 1359 usadlosť spolu s chotárom daroval bratom Jána (syna bána Mikuláša Amadeho) Lothardovi, Štefanovi a Mikulášovi, pretože Ján nemal mužských potomkov.

Roku 1402 je zemepánom už aj človek menom Štefan Beusi (z Bősu). Na tunajších majetkoch Amadeovcov stál aj opevnený hradný kaštieľ s baštami a vodnou priekopou, ktorý v prestavanej podobe so štyrmi vežami stojí dodnes. Tu sa narodil a vyrastal významný maďarský básnik 18. storočia László Amade(1704–1764). Umelecké predmety zozbierané počas stáročí, aj cenný rodinný archív boli po skončení druhej svetovej vojny rozkradnuté a zničené. Zámocký park je riešený vo voľnom krajinárskom slohu a nachádza sa v ňom 12 druhov exotických drevín napr. sofora japonská, platan orientálny, pavlovnia plstnatá a iné).

V chotári obce sa preháňali ušľachtilé amadeovské kone a Üchtritzovcom patril aj jeden z najväčších cukrovarov v Bratislavskej stolici, ktorý fungoval v Gabčíkove v rokoch 1855–1876. V tom čase tu malo panstvo aj liehovar a pivovar. Na Dunaji bolo niekoľko mlynov patriacich Gabčíkovčanom.

V revolučných rokoch 1848–49 sa v chotári Gabčíkova odohrala menšia bitka medzi Rakúšanmi a postupujúcimi maďarskými honvédmi. V rokoch 1861 a 1867 obec pustošil rozsiahly požiar.

Listiny z 13. storočia uvádzajú niekoľko usadlostí v blízkosti Gabčíkova, ale stopy sa po nich strácajú už v stredoveku. K obci patria samoty Feketeerdő, Nagyvarjas, Kisvarjas, Tejke, Nagy erdő, Malomfölde, Falusziget, Kotliba a Ille.

Po vzniku prvej ČSR sa slovenský názov obce používal v tvare Beš, po roku 1948 dostala obec názov po Jozefovi Gabčíkovi,

Zdroj: https://www.gabcikovo.sk/sk/uvod/dejiny-obce.html

 

Ku keške: 
Na úvodných šúradniciach pri kostole nájdeš sochu na ktorej v podobe: 1.rok 1AB1 a 2.rok 1CD2

Final:
N 47 53.(A-C)(A-B-B)(D-4)
E 017 33.(Bx4)(C-3)(D-A-B)

 

Város történelme:

Az első írásos emlék
A Duna bal partján elterülő síkságon keletkezett településről az első dokumentumok igen régiek: az először 1102-ben említett Beys községnév 1262 és 1274 között több oklevélben előfordul. Nevéből következtetve besenyő település lehetett. Egy 1270-es keltezésű oklevél így említi: "Beus, terra jurisdictionis Reginalis".

Az Amade család

Ez a hajdani besenyő település 1264-től az Amadék birtokába került, amikor a család a községet adományul kapta IV Béla királytól. Az Amade család a Guth-Keled nemzetségből származik, őse comes Homodeus de gre Gutkeled. A család származása megszakítás nélkül levezethető egy bizonyos Lőrincztől, aki II. András királlyal járt a Szentföldön. A helységnév 1345-en Böősi Máté nevében is szerepel. A pápai tizedszedők jegyzékében Bess néven említették. 1380-ban Lothardus de Böős királyi megbízott nevében fordul elő; 1398-ban pedig Beus alakban írták. A község jelentősége a 15. században nőtt meg, amikor az Amade család ide helyezte Várkonyból birtokai központját. Mátyás király 1468. szeptember 27-én hetivásárok tartására adott jogot a községnek. Amade László az 1553. évi összeíráskor 23 porta után adózott.
Egy 1796-ban kiadott könyv szerint Böős már mezőváros, és egy 1851-es kiadású mű is mezővárosnak említi. Az Amade család 1845-ben férfiágon kihalt, és a bősi birtokrészt a báró Üchtritz család örökölte. Később az összevont Üchtritz-Amade nevet használták. A legújabb korban (1945-ig) a legnagyobb birtokosok az Üchtritz-Amade, Nagy, Katona és Szikora caládok voltak a községben. 1995. június 25-én avatták és szentelték fel ünnepélyesen Bős címerét és zászlaját. Ekkor lett a község díszpolgára Habsburg Ottó.
1849-ben, a szabadságharc idején Bős határában ütközet zajlott le. 1851-ben "Böős mezővárost" 2001 katolikus , 16 zsidó, 7 evangélikus és 3 református személy lakta. 1861-ben tűzvész pusztította a falut. 1880-ban 2228, 1900-ban 2715, 1921-ben 2903, 1930-ban 3101 , 1941ben 3410 és 1995-ben 4948 lakosa volt a községnek.

Az árvízvédelem

A Duna mindig meghatározó volt Bősre nézve. Hajdanában a folyam Pozsony alatt Mosonnak tartott főmedrével, mígnem IV. Béla király - Mária királyné uradalmainak vízmentesítése végett - 1267 körül Gönyűig nagyjából a mai irányába tereltette. Zsigmond király 1426-ban Somorja város védelmében elzárásokat és töltéseket építtetett. 1830 előtt csak egyszerű töltések védték a Csallóközt. Ezért Bősön 1845-ben gróf Waldstein János elnökletével megalakult a Csallóközi Vízszabályozási Társulat. Igaz, hogy az egész Csallóközben ki volt építve az árvízvédelmi hálózat, de ez sem tudta hathatósan védelmezni az árvizek ellen: 1850-ben, 1862-ben, 1876-ban, 1878-ban mérhetetlen károkat okoztak, mert az osztrák mederszűkítések miatt hihetetlenül sok hordalék zúdult le a Duna Bős körüli szakaszára. 1885-ben hoztak egy folyamszabályozási törvényt, s 1886 és 1896 között - 17 millió koronás költséggel - Sólyom Fekete Zsigmond mérnök irányításával szabályozták Pozsony és Gönyű között a Dunát. Ma az árvízvédelmet minden szempontból biztosítja a bősi vízerőmű.

A Bős helységnévről

Felmerül a kérdés: vajon mikortól számít Bős lakott helynek? Az ember legelső itteni megtelepedésének pontos ideje azonban már sohasem deríthető ki...
Csak az biztos, hogy mintegy kilencszáz esztendeje a Duna bal partján feltűnt és oklevélben is dokumentáltatott egy bizonyos helység: Bős őse. A legrégibb magyar községek egyikének tartott helység bizonyára az Árpád-háziak idején vált szervezett lakhellyé. Jerney történész egy 1102-ben keltezett oklevélben említett Beys helységnevet tartja Bős legkorábbi helynevének. A Bézs helységnév még többször is előfordul az 1262 és 1274 között keletkezett oklevelekben.
Eredetileg-állítólag-besenyők lakták, és a helynév is erre utal. Ám 1270-ben már a királynő földje, vagyis 1270-ben "Beus, terra jurisdictionis Reginalis" a meghatározása. Majd 1278-ban ugyancsak Beus formában tűnik fel az oklevélben. Például 1345-ben egy Böősi Máté nevű ember nevében szerepel a helynév, majd rövidesen a pápai tizedszedők jegyzékében Bess formában említik a falu nevét. Aztán 1380-han egy Lothardus de Böős királyi ember nevében található, de 1398-ban megint Beus alakban szerepel a helynév, és nemsokára Beusi István nevében fordul elő Bős helységneve.
A község 1565-ben Magyar- és Német-Bös néven két részre különült, de hamarosan névben is egyesültek. A németek betelepítésének emlékét örökíti meg a még ma is használatos "hóstát" falurész neve, amely eredetileg Hochstadt formában íródott, és magyarul Felsővárost jelentett. De 1773-ban előbb Böös, majd Böős formában íródott a helységnév, és az is maradt az 1900-as évek elejéig. A bősi plébánián őrzött alapítványi oklevelek keltezésekor még 1907-ben is Böős a helységnév, de 1911. augusztus 14-én már Bős a közcég megnevezése. A trianoni döntést követő elcsatolás idején. 1927 és 1938 között a hivatalos csehszlovák iratok Beš formában tüntetik fel a falu nevét (az ő hang idegen a szláv fülnek és kiejtésnek, ezért ez a minimális eltérés). Végül 1938 novemberétől mintegy tíz éven át hivatalosan is újra Bős a helység neve.
1948-tól hivatalosan Gabčíkovo lett a helységnév.

Forrás: https://www.gabcikovo.sk/hu/fooldal/tortenelmunk.html

A ládához:
Kezdő koordinátán a templom mellet talasz egy szobrot, rajta két évszammal: 1.évszám 1AB1 és a 2. évszam 1CD2

Final:
N 47 53.(A-C)(A-B-B)(D-4)
E 017 33.(Bx4)(C-3)(D-A-B)

Additional Hints (Decrypt)

FX: gergí "myngý" fgerq UH: uneznqvx "nenal" xöméc

Decryption Key

A|B|C|D|E|F|G|H|I|J|K|L|M
-------------------------
N|O|P|Q|R|S|T|U|V|W|X|Y|Z

(letter above equals below, and vice versa)



Return to the Top of the Page

Reviewer notes

Use this space to describe your geocache location, container, and how it's hidden to your reviewer. If you've made changes, tell the reviewer what changes you made. The more they know, the easier it is for them to publish your geocache. This note will not be visible to the public when your geocache is published.