E N G L I S H :
Rákosliget is a part of the 17th district of Budapest since January
1, 1950. It is known to locals as 'Liget'
In 1896 The Workmen's Insurance Society (Munkásbiztosító Pénztár)
started to build a homes for workmen in an unpopulated
neighbourhood of Rákoskeresztúr. The founders were unable to
finance the constructions so the homes were eventually bought by
middle-class families mainly of merchants, civil servants, and
craftsmen. The growing settlement became independent of
Rákoskeresztúr( 1907 ). In 1930 it had a population of 3112
inhabitants and the number of craftsmen was over 100. Its main
street that comes from Rákoskeresztúr called Ferihegyi street
divides it into two parts indicated by the numbering of the
surrounding streets: on the left there are streets identified by
Roman odd numbers (I., III., V., etc. utca) whereas on the right
are the even numbered streets (II., IV., etc. utca). A common local
witticism is to call these streets "avenues" referring to the
similar street numbering of New York, for example: V. utca=Fifth
Avenue. Rákosliget was attached to Budapest on 1 January 1950 as
part of the 17th district.
Rákosliget has its own theatre named after Gyula Gózon, a famous
Hungarian actor who lived there. It also has its own community
center called Csekovszky Árpád Muvelodési Ház.
• Gózon Gyula (great Hungarian actor)
• Csekovszky Árpád (ceramist)
• Gregor József (well-known Hungarian bass opera singer)
M A G Y A R U L :
Rákosliget Budapest fováros városrésze a XVII. kerületben. Lakói
röviden Ligetnek nevezik. 1907–1949 között önálló nagyközség
volt, azt megelozoen Rákoskeresztúr határához tartozott.
Külvárosi-kisvárosi jellegu városrész; szinte kizárólag kertes
családi házakból áll.
Fekvése:
Észak-keleti és keleti irányban Rákoscsaba-Újteleppel, illetve
nyugati irányban Régiakadémiateleppel épült össze, dél felol a
Budapest-Sátoraljaújhely-vasútvonal (hatvani vasútvonal) határolja,
illetve a Rákos-patak, valamint a Nyilas-rét. A többi irányban
beépítetlen területek (erdo, mezo, szántó) veszik körül.
A városrész az Árokto út északnak meghosszabbított vonala a XVI. és
XVII. kerület közigazgatási határától – Árokto utca –
Ananász utca – Osagárd utca – Jászladány utca –
Árokto utca – Gázló köz – Rákos-patak – a X. és
XVII. kerület közigazgatási határa – a XVI. és XVII. kerület
közigazgatási határa – Árokto út északnak meghosszabbított
vonala között terül el. Pontos (elobb felsorolt) határvonalait a
Fovárosi Közgyulés rendeletben határozta meg, azonban teljes
kiterjedésének mintegy negyede beépítetlen, többnyire összefüggo
mezogazdasági terület vagy erdo. Rákoskeresztúr felol közelítve a
Rákos-patak partján egy rovásírásos (alatta a modern írásmód
szerint is kiírt) faragott fa helységnévjelzo tábla áll.
Rákosliget egy domboldalon fekszik, melyet délrol a Rákos-patak
határol. Központjában a parkosított Hosök tere van, melyet a
Ferihegyi út két részre bont.
Megközelítése:
Rákoskeresztúr felol a Ferihegyi úton, a belváros felol Kerepesi
út-Bökényföldi út-Cinkotai út- majd Liget sor vagy Gyöngytyúk utca
útvonalon érheto el. A Cinkotai út a Jászberényi (késobb Pesti)
útról (31-es foút) is elérheto. Az M0-ás autóútról a Nagytarcsa
(Rákosliget) lehajtón keresztül közelítheto meg. A BKV három
járatot üzemeltet, melyek többé vagy kevésbé érintik Rákosligetet.
Az Örs vezér terérol induló 276E a legismertebb és a legtöbbek
által használt buszjárat dél felol teljesen megkerüli a
településrészt, míg ettol részben eltéro útvonalon a 176E csak
reggel és délután jár. A két járat csupán a 17. kerületen kívül fut
azonos vonalon. A 98-as busz révén Kobánya-Kispestre is átszállás
nélkül, közvetlenül el lehet jutni, a 46-ossal pedig a Helikopter
lakópark, Újpalota, illetve a XVI. kerület közelítheto meg.
A településrész elérheto még a Budapest-Hatvan-vasútvonalon is a
Keleti pályaudvarról hétköznap félóránként induló, Gödöllore, vagy
Hatvanba tartó (2009 vége óta kizárólag Stadler FLIRT típusú)
légkondicionált személyvonattal kényelmes, 15-20 perces utazással.
Közvetlenül a rákosligeti vasútállomás mellett, 2008 májusának
végén egy 37 autó befogadására képes, ingyenes P+R parkoló
létesült[2] a vasúti tömegközlekedés javítása és népszerusítése
érdekében.
Története:
Az 1890-es évekre egyre nagyobb problémát kezdett jelenteni
Budapesten a lakáshiány. Ezt enyhítendo az Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium tervbe vette szövetkezeti alapon három, egyenként 1000
lakásos munkástelep építését. A tervezetre szinte azonnal lecsapott
a Betegsegélyezo Pénztár, mely tokéje egy részét ingatlanokba
kívánta fektetni. Ennek eredményeképp 1896. december 12-én Fackh
Károly volt országgyulési képviselo, miniszteri tanácsos
elnökletével Budapesten, a Dob utca 52. szám alatt megalakult a
Munkás Otthon Házépíto Szövetkezet 60 taggal és a telekvásárláshoz,
valamint az építkezések megkezdéséhez szükséges biztos anyagi
fedezettel.
Rákosliget területe ekkor néhány más környékbeli, akkoriban még
lakatlan területtel együtt Fuchs Ignác tulajdonában volt. A
vállalkozó, aki maga is pár évvel korábban, 1893-ban kezdett
hasonló vállalkozásba (a mai Rákoshegyet alapította meg
Zsuzsánna-telep néven) 25.000 koronáért adta el a szövetkezetnek a
kiszemelt 155 katasztrális holdat, ahol addig csak szolot
termesztett (a Szolohegy nevu részen ez mind a mai napig folyik).
1898-ban indult meg az építkezés az akkor még Munkás Otthon nevu
helyen, melyet csakhamar (1902-ben) hivatalosan is átkereszteltek
Rákosligetre.
Az alapító munkások nem bírták sokáig a telekvásárlással és az
építkezésekkel járó tetemes költségeket és a biztosító sem volt
képes ebben az idoben hitelekkel áthidalni a tokehiányt. A telkeket
és házakat így a munkások helyett a városból kitelepült
köztisztviselok, kisiparosok és kereskedok vették meg. A gyorsan
fejlodo település 1907-ben levált Rákoskeresztúrról és önálló lett,
ekkor mintegy 2500-an éltek itt[3], 1930-ban pedig már 3112 lakója
volt. Az iparosok száma meghaladta a 100-at. A Ferihegyi út két
oldalán fekvo település utcái közül – a Pesti úttól nézve
– balra esok páratlan, a jobbra esok páros római számokkal
lettek „elnevezve”. A település a korban a környék
legjobban közmuvesített része volt.
Rákosligetet 1950. január 1-jével – számos fováros környéki
településsel együtt – Budapesthez csatolták. Népessége azóta
a szuburbanizáció következtében - a XVII. kerület többi részéhez
hasonlóan - az országos trendtol eltéroen folyamatosan és
töretlenül gyarapszik. A nagy számban ide- illetve a környékre
költözok miatt megnövekedett autóforgalom 2007 végén indokolttá
tette egy közlekedési lámpa felszerelését a Hosök tere déli végén,
a Ferihegyi út és a IX. utca sarkán.
A növekedés több ingatlanfejlesztot is a kerületbe vonzott az
elmúlt évtizedekben, de Rákosligetet és környékét eddig elkerülték
a lakóparkok. 2009-ben fejezodtek be a tárgyalások a Rákosligethez
tartozó Szolohegy beépítésérol, ahol – nevéhez híven –
jelenleg szolotermesztés folyik; a beruházó várhatóan 1000 új
lakást, egy golfcentrumot, irodákat, egy óvodát, egy orvosi
rendelot és egy szállodát épít, valamint megépíti a kerületrész
közlekedését nagymértékben javító, évtizedekig halasztgatott utat a
Keresztúri út és a Cinkotai út között az állandó helyi csúcsidei
dugók feloldására, mely egyúttal Akadémiaújtelep zaj- és egyéb
szennyezettségét is nagy mértékben csökkentheti.[4]
Az urhajózás hajnalán a Tudományos Ismeretterjeszto Társulat (TIT)
egyik mérnök tagja, Horváth Tibor rákosligeti telkén állították fel
Magyarország elso muhold- és urrakéta-megfigyelo állomását. Az
ünnepélyes keretek közt 1959. május 16-án átadott antennaállomás a
felette átvonuló (akkor még többnyire kísérleti) muholdak és
rakéták rádiójelzéseit tudta fogni. Az antenna a modernebb
állomások megépülésével gyorsan jelentoségét vesztette. Az 1970-es
években egy vihar megrongálta és vélhetoen Horváth halála után,
valamikor az 1980-as években bontották el teljesen.[5]
Oktatás :
Rákosliget általános iskolája a 2004-2005-ös tanévben ünnepelte
fennállásának 100. évfordulóját; 2007. szeptember 1-jén pedig
felvette egykori diákja, s egyben Rákosliget legismertebb szülötte,
Gregor József nevét. A Gregor József Általános Iskola, (avagy
Gregor) 2006-ban új épületszárnnyal bovült, amivel megduplázta
korábbi méretét és befogadóképességét, s részben kiváltotta a több
mint száz éves, mára már elavulttá vált, folyamatosan romló állagú
és szukös régi iskolaépületet. Az általános iskola mellett még két
önkormányzati- és egy magánóvoda üzemel.
Vallás:
Kis mérete ellenére az összes nagy felekezetnek épült templom az
egykori községben. A kerületrész egyik fo látványossága a Hosök
terén álló Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus
plébániatemplom. Az egyházon belül a Esztergom-Budapesti
Foegyházmegyéhez tartozó templomot 1915. augusztus 15-én szentelték
fel,[6] de mégsem ez volt az elso ilyen épület a településen; a
református közösség temploma 1910 óta szolgálja a hívoket[7] Az
evangélikus templomot 1931-ben, Sándy Gyula tervei alapján kezdték
el építeni és 1932. november 20-án szentelték fel
Rákosliget zsinagógáját 1912-ben kezdték építeni és 1914. augusztus
15-én szentelték fel a XVII. utca 3. szám alatt. A II. világháború
után visszatéro hitközség-tagok nem tudták fenntartani, így az
bírósági épület lett. A bíróság megszunése után egy ideig üresen
állt, majd Waldorf iskolát terveztek az épületbe. A felújítások el
is kezdodtek, de a tervekbol nem lett semmi. Sokáig az épület
vakolat, teto, és ablakok nélkül állt, majd 2008-ban ismeretlenek
elbontották, tégláit elvitték.[9]
Kultúra :
• Gózon Gyula Kamaraszínház
• Csekovszky Árpád Muvelodési Ház
• Maros mozi (Az egykori községháza)
Ismert ligetiek :
• Ajtai Miklós vegyész, politikus, az Országos Tervhivatal
elnöke
• Barille Pasquale dobos (R-GO)
• Berky Lili színészno
• Bényi László festomuvész, muvészeti szakíró
• Csekovszky Árpád keramikus
• Fackh Károly politikus, a Rákosligetet alapító szövetkezet
elnöke
• Gózon Gyula színmuvész
• Gregor József operaénekes
• Mányoky Endre újságíró
• Nyíri Kristóf filozófus
• Radnai Gyula fizikus
• Ragályi Elemér Oscar-díjas, Emmy-díjas operator
• S. Nagy István dalszövegíró
• Supka Magdolna muvészettörténész
• Szandai Sándor Munkácsy-díjas szobrász
• Szöllosi-Nagy András hidrológus, az UNESCO Víztudományi
Oktató Intézetének rektora
• Vitézy László filmrendezo
