Elizabeth Bridge - Komárno
SK:
Alžbetin most (po madarsky Erzsébet
híd, po anglicky Elizabeth bridge) už vyše 100 rokov
spája cez rieku Dunaj slovenské mesto Komárno s madarským Komáromom
t.j. 2 mestá, ktoré v minulosti tvorili jedno mesto a ktoré boli
rozdelené až vznikom 1. ceskoslovenskej republiky. Tu je
história mosta:
Pri styku troch krajov: Zadunajsko, Žitný
Ostrov, Matúšova zem, sa do dôležitej vodnej cesty -
Dunaja vlieva Vážsky Dunaj. Tu bol taký brod, ktorý vyhovoval
aj na prechod väcších jednotiek. Dôležitost prievozu
pred reguláciou riek bola velmi velká, nakolko na iných miestach
prechod cez mociare a ramená bol takmer nemožný. Po prievoze
bol pokrokovou stavbou na Dunaji most na lodiach. Prvý takýto most
bol postavený v roku 1586 na 79 lodiach a o dlžke 500 krokov.
Po ére kyvných a lodných mostov sa prvýkrát o pevnom moste
pojednáva až v roku 1875. Stavba prvého pevného mosta bola
schválená v roku 1891 ministrom Baross Gáborom na základe poverenia
zo Schönbrunnu. Po otvorení mosta bol lodný most v r. 1892
rozobraný. Novopostavený most v Komárne bol pomenovaný s královým
súhlasom menom jeho manželky - Alžbetin most.
Skrýša sa nachádza priamo na zadaných
súradniciach.
EN:
Elizabeth bridge connects Slovak city
Komárno to Hungarian counterpart Komárom more than 100 years. In
the past both cities were part of one city, which was split in 1918
after establishing of the 1st Czechoslovak republic and Hungarian
republic. The bridge was built in 1892 and was named as Elizabeth
bridge according to the wife of the Austrian- Hungarian empire
king.
The cache is located directly on specified
coordinates.
HU:
Erzsébet híd (szlovákul Alžbetin
most, angolul Elizabeth bridge) Dunán keresztül töb mit 100 éve
köti össze a Szlovák Komárnót és a Magyar Komáromot. A két város
1918-ig egy város volt és csak a Osztrák-Magyar birodalom
feloszlása után vált két várossá.
Már 1589-ben, Szony és Komárom között is hajóhíd
létesült. Csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna
ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését
mindaddig, amig a híd építés tovább nem fejlodött.Az Erzsébet híd
Magyarország legelso nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar
kivitelezok építettek, magyar tervek alapján – terveit a kor
legnevesebb hídtervezoje, Feketeházy János készítette. A 4×100
méter ívnyílású híd 1891-1892-ben épült meg, sarló alakú rácsos
tartókkal. A hídépítés jogát Guilbrand Gregersen, a magyarrá lett
norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1
165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember
1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynérol
neveztek el. A hegesztett (kavart) vas szerkezeti elemek a Magyar
Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek. A Duna-híddal
egyidejuleg, ahhoz hasonló kialakítással elkészült 1892-ben a vasút
feletti 48,4 méter nyílású felüljáró. Ezt hidat is Gregersen és a
Magyar Államvasutak Gépgyára építette. A túlsó parton az
Erzsébet-szigetet, a Kis-Duna-ág felett fahíd kötötte össze
Komárommal.
A geoláda pontosan a koordinátokon
van.
