Erzsébet híd (szlovákul Alžbetin
most, angolul Elizabeth bridge) Dunán keresztül töb mit 100 éve
köti össze a Szlovák Komárnót és a Magyar Komáromot. A két város
1918-ig egy város volt és csak a Osztrák-Magyar birodalom
feloszlása után vált két várossá.
Már 1589-ben, Szony és Komárom között is hajóhíd
létesült. Csak rövid ideig állhatott fenn, mivel a jégzajlás a Duna
ezen részén gyakorlatilag lehetetlenné tette tartós híd építését
mindaddig, amig a híd építés tovább nem fejlodött.Az Erzsébet híd
Magyarország legelso nagyhídjai közé tartozik, amelyet magyar
kivitelezok építettek, magyar tervek alapján – terveit a kor
legnevesebb hídtervezoje, Feketeházy János készítette. A 4×100
méter ívnyílású híd 1891-1892-ben épült meg, sarló alakú rácsos
tartókkal. A hídépítés jogát Guilbrand Gregersen, a magyarrá lett
norvég ács nyerte el. A Gregersen és Fiai cég állami megbízásból, 1
165 000 forintért építette meg a hidat, amelyet 1892. szeptember
1-jén éjfélkor adtak át a forgalomnak és Erzsébet királynérol
neveztek el. A hegesztett (kavart) vas szerkezeti elemek a Magyar
Államvasutak Gépgyárában (MÁVAG) készültek. A Duna-híddal
egyidejuleg, ahhoz hasonló kialakítással elkészült 1892-ben a vasút
feletti 48,4 méter nyílású felüljáró. Ezt hidat is Gregersen és a
Magyar Államvasutak Gépgyára építette. A túlsó parton az
Erzsébet-szigetet, a Kis-Duna-ág felett fahíd kötötte össze
Komárommal.
A geoláda pontosan a koordinátokon
van.
