Babits Mihály
(Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, 1941. augusztus 4.) költo, író, irodalomtörténész, mufordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentos alakja, a Nyugat elso nemzedékének tagja.
Édesapja, id. Babits Mihály törvényszéki bíró volt (késobb a budapesti ítélotáblához nevezték ki, majd a királyi tábla decentralizációja következtében Pécsre helyezték), édesanyja Kelemen Auróra (muvelt, versszereto - könyv nélkül tudta az Anyegint, a Toldi szerelmét, A délibábok hosét). Tanulmányait Pesten, Pécsen, a ciszterciek gimnáziumában (ma: Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma) végezte, majd érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett késobb latin) szakos hallgató lett. Négyesy László híres stílusgyakorlatóráin ismerkedett meg Juhász Gyulával és Kosztolányi Dezsovel.Latin-magyar szakon szerzett diplomát. A századfordulótól írt verseket, de ezeket nem publikálta. Baján, Szekszárdon, Újpesten, Pesten, Szegeden (1906–1908) dolgozott gimnáziumi tanárként. Ez után Fogarason, majd 1911–1916 között az újpesti Könyves Kálmán, a budapesti tisztviselotelepi, végül a Munkácsy utcai gimnáziumban tanított. Elso muveivel a Holnap címu antológiában jelent meg (1908).
1909-ben jelent meg elso kötete Levelek Iris koszorújából címmel. 1911 folyamán jelent meg második kötete (Herceg, hátha megjön a tél is). Ekkor még foállásban tanító, az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban. 1913-ban fantasztikus regénye jelent meg, A gólyakalifa címmel. Egy verse (Játszottam a kezével) megjelenésekor hazafiatlansággal vádolták, s bár a vers sokkal inkább volt háborúellenes, elvesztette tanári állását. Harmadik verseskötete, a Recitativ 1916-ban jelent meg.
A Nyugat fomunkatársa, majd 1919-ben egyetemi tanár, de csak a Tanácsköztársaság bukásáig. 1921 folyamán házasodott össze Tanner Ilonával. 1924-ben az esztergomi Elohegyen vettek nyaralót, ahol a költo haláláig sokat idoztek, Babits sok muve itt született. Ettol kezdve Babits a város kulturális életének meghatározó alakja lett. Alapítótagja volt a városban máig muködo Balassa Társaságnak. Esztergomi házában több híres írót, költot, muvészt fogadott, akik mind aláírták az úgynevezett autogram-falat. A nyaraló ma Babits-múzeumként muködik.
1929-tol lett foszerkesztoje a Nyugatnak, a kor legmeghatározóbb magyar irodalmi folyóiratának. Lírájára amúgy is jellemzo pesszimizmusát tovább fokozta a diagnózis, hogy gégerákban szenved. 1938-ban gégemetszést hajtottak végre rajta, képtelen volt beszélni, ezért beszélgetofüzetén keresztül érintkezett a külvilággal. 1938-ban jelent meg a Jónás könyve. 1941. augusztus 4-én halt meg.
Az emlékmu
A költo születésének 125. évfordulóján avatták fel Marton László szobrászmuvész Babits Mihály-szobrát Budapesten a költo elso budai otthonával, az Attila út 133-mal szemben. A Vérmezon, a Bugát lépcsonél álló, egy "idézetfallal" kiegészített emlékmu lett Babits elso köztéri szobra Budapesten.
A rejtés
A megadott koordinátákon filmesdobozt keress,
vigyázz hová teszed vissza!
Mihály Babits
Hungarian poet, novelist, essayist, and translator who, from the publication of his first volume of poetry in 1909, played an important role in the literary life of his country.
Babits was born in Szekszárd. He studied at the University of Budapest from 1901 to 1905, where he met Dezso Kosztolányi and Gyula Juhász. He worked to become a teacher and taught at schools in Baja (1905 – 1906), Szeged (1906-1908), Fogaras (1908 – 1911), Újpest (1911), and Budapest (1912 – 1918).
His reputation for his poems in the literary life started in 1908.
He made a trip to Italy in the same year, which made him interested in Dante; he made several other trips in later years. This experience led him to translate Dante's Divine Comedy (Hell, 1913, Purgatory, 1920, and Paradise, 1923).
Briefly after the Hungarian Revolution of 1919 he became a Professor of Foreign Literature and modern Hungarian literature at Eötvös Loránd University, but was soon removed for his pacifism after the revolutionary government fell.
In 1911, he became a staff writer on the magazine Nyugat.
In 1921 married Ilona Tanner, who later published poetry under the name Sophie Török. Two years later he moved to Esztergom. In 1927 he became a member of the Kisfaludy Társaság (Kisfaludy Society) and in the same year he was made a trustee of the Baumgarten Prize.
He became the editor-in-chief of Nyugat in 1929 (sharing the role until 1933 with Zsigmond Móricz), a position he held until his death.
In 1937, he was diagnosed as having laryngeal cancer.
He died in Budapest in 1941.
The monument
The monument has been dedicated to Babits 125.th birth-anniversary, at the front of his first home in Buda (Attila street 133.). The monument made by László Marton sculptor. It is standing on the Vérmezo, Bugát-stairs, together a wall with some citatios. This monument is the first Babits statue in Budapest.
The hiding
You have to find a film canister at the given coordinates,
please be careful when you put it back!