-
Difficulty:
-
-
Terrain:
-
Size: 
(micro)
Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions
in our disclaimer.
EN:
The micro cache is next to the main road (please, be careful!!!) on the railing.
SK:
Mikro-krabicka je pri hlavnej ceste (dávajte si pozor!!!!!) na zábradlí.
HU:
A filmesdobozka a foút melletti szalagkorláton van (legyetek óvatosak!!!!).
EN:
The swamps "Paríž" are located between the villages Dubník, Strekov, Nová Vieska and Gbelce on the area 184,05 ha. It´s a nature reserve, please don´t enter this area without an admission!!!!
SK:
Celé územie Parížskych mociarov je chránené územie, nevstupujte bez povolania!!!!!
Máloktorá obec v Európe má vo svojom katastrálnom území zapísanú tak prekrásnu a rozmanitú mociarnu lokalitu, ako sú Parížska mociare v Gbelciach. Rozprestierajú sa na území 184,05 ha.
NPR Parížsky mociar je živený vodou z parížskeho potoka, ktorý vzniká spojením viacerých pramienkov nad obcou Kolta, v nadmorskej výške 195 metrov. Voda potoka Paríž tecie ticho, pricom trikrát mení smer toku. Takto kopíruje ryhy tektonických zlomov, ktoré sú stopou geologickej minulosti. Potok Paríž vteká do Hrona v nadmorskej výške 110 m. Dlžka celého toku je 41,5 km. V polovici toku sa medzi obcami Nová Vieska - Gbelce nachádza rozšírená, z južnej strany ohradená nádrž o dlžke 4,3 km a šírke od 20 metrov až 1km. Prietok potoka je 0,29 m3 za sekundu. Podložie tvoria pliocénne sladkovodné brektické íly nepravidelne miešané so štrkmi a pieskami, miestami vystupujúcimi na povrch.
Najstaršou písomnou zmienkou o jazere je opis z roku 1731 od Mateja Bela v Notti Comitatus Strigoniensis. Záznam o prvých zásahoch do živej prírody máme z roku 1839 v referáte Juraja Gyurkovitsa, hodnotiaceho vodohospodárske úpravy, ktoré tu prebiehali na príkaz zemepána Mikuláša Pálfyho. K úpravám došlo pravdepodobne zo strachu pred zaplavovaním. V druhej polovici XX. storocia sa mociare v laickej i odbornej literatúre spomínajú dost casto ako Gbelecký, Gbelský, Gbelanský mociar. Jednoznacne ide vždy o Gbelciansky mociar v Gbelciach.
Tento mociar sa snažila poznat a zachránit hrstka zanietených odborníkov. Najvýznamnejšie mená: Kux, Hejný, Boucek, Štolman. Prvý pokus o spoluprácu vedy a obcanov je rok 1953. Zo spomienok akademika Hejného sme sa dozvedeli, že už v tomto roku prírodovedecká obec CSR požiadala ministerstvo školstva a kultúry o bádatelskú výnimku a financie na nepretržitý výskum v mociari. Malo íst o študijnú plochu o rozlohe 43 ha. Žial, písomná forma vývinu žiadosti nie je dodnes známa.
Parížske mociare sa dostali do zoznamu chránených nálezísk CSSR až 25.6.1966. V roku 1988 boli mociare prekategorizované na štátnu prírodnú rezerváciu s plochou 184,05 ha. V roku 1989 CSFR prijalo dohodu o Ramsarskej konvencii a ako prvé na Slovensku boli zapísané Parížske mociare 2.7.1990, zápis v okrese vykonaný 22.9.1992. Parížske mociare sú súcastou aj Národnej ekologickej siete NECONET. Od 1.1.1993 je Slovensko samostatným clenským štátom dohovoru o mokradiach. V roku 1995 Parížske mociare dostali štatút národnej prírodnej rezervácie, hranice NPR boli upravené podla návrhu J. Medveda.
Históra ochrany prírody v Gbelciach
Z výskumných prác slovenských i ceských odborníkov sa dozvedáme, že mociare na svojom území udržujú v tajnosti milióny nenápadných obyvatelov živej prírody.
Z prieskumu mäkkýšov sa potvrdil výskyt 43 druhov (Cejka 1996).
Z obojživelníkov je zistených 12 druhov (Baruš, Šíbl, Bartová 1996).
Plazy sú zastúpené 4 druhmi (Medved 1996).
Z cicavcov je v mociari zastúpených 39 druhov (Dudlich, Ambróz, Štolman 95,96).
Najvýznamnejšia je Vydra riecna (Medved 1996).
Ryby - 10 druhov (Štolman, Bartová, Medved 1996).
Doteraz neúplnou mozaikou v poznaní mociarov je hmyz. Podla odhadov (Kleinert 1995) sa môže nachádzat v mociari 2600 druhov. Môžeme ocakávat v tejto oblasti prekvapenia., lebo podla prieskumu sa potvrdil výskyt až 500 druhov chrobákov (Majzlan 2000). Toho casu pokracuje dlhodobý prieskum hmyzu, ktorý prinesie urcite vela zaujímavých výsledkov.
Vodných bezstavovcov sa tu vyskytuje 110 druhov (Slobodník, Kadlecík 2000).
Botanika svojou rozmanitostou skrášluje mociarny svet viac ako 300 druhmi rastlín (Kvet, Otahelová).
Z ornitologického výskumu, uskutocnovaného od roku 1954 dodnes vieme, že lokalita ukrýva 167 druhov vtákov, vrátane 63 druhov, ktoré tu hniezdia. Aj ked je živocíšne zastúpenie v mociari pestré, najväcší obdiv patrí lietajúcim klenotom, vtákom. Ocarúvajú nás tvarom tela, farbou, spevom i spôsobom života. Medzi najvzácnejšie patria:
Fúzatka trstinová (Panurus biarmicus), Slávik modrák stredoeurópsky (Luscinica svecica cyanecula), volavka purpurová (Ardea purpurea), šašiniarik tenkozobý (Acrocephalus melanopogon).
Výnimocnost Parížskych mociarov oslovila i jedného z priekopníkov výskumu Zdenka Boucku, ktorý 29.7.1955 objavil zástupcu blanokrídlovcov, ktorého nazval podla Gbeliec Gbelcia crassiceps. Svoj objav popisuje v Acta entomologica Musei nationals Pragae, zväzok 34, str. 76 - 78 v roku 1961. Ide o rodovo i druhovo nový poznatok, ktorý v tom case v odbornej verejnosti rezonovala ako endemit. (Jozef Medved Chránené územia Slovenska c. 30, 1996, str. 35)
Nakolko je to jediný živocích, nazvaný podla obce Gbelce, výbor ZO SZOPK v Gbelciach sa rozhodol od 1.1.1995 udelovat pamätnú plaketu, Gbelcia crassiceps, za pomoc prírode. Po zániku ZO SZOPK plaketu udeluje Jozef Medved.
Národná prírodná rezervácia Parížske mociare podla Zbierky zákonov c. 543/2002 majú najvyšší piaty stupen ochrany. Znamená to zákaz akejkolvek ludskej cinnosti v priebehu celého roka. Výnimku zo zákona udeluje Ministerstvo životného prostredia SR. Sprievodnú cinnost majú povolené vykonávat clenovia stráže prírody. Žial, pre nezáujem vyšších orgánov PM, dodnes nemajú profesionálnu stráž prírody. Odzrkadluje sa to aj na devastácii živej i neživej prírody mociarov.
HU:
A Párizsi mocsarak egész területe védett, belépés csak engedéllyel!!!!
A foleg náddal (Phragmites australis) benott, sekély vizu, nagy kiterjedésu Párizsi mocsarak a Dunamenti alföldön (Podunajská nížina) a Dunamenti dombvidéken (Podunajská pahorkatina) terül el, Köbölkút (Gbelce), Kisújfalu (Nová Vieska), Kürt (Strekov) és Csúz (Dubník) térségében.
A vízi madarak jelentos fészkelohelye, mely nemzetközileg is jelentos. Az énekesmadár- alkatúak közül a poszáták (Acrocephalus melanopogon) és a barkóscinege (Pamurus biarmicus) jelentosek, valamint a fülemülesitke (Lusciniola melanopogon), amelynek itt, a Párizsi mocsarkban van a legészakibb fészkelo területe. Nagy koncentrációban fordulnak elo más fészkelo párok is és pihenohelyül szolgál a vízi vándormadarak számára is.
1990 - tol besorolva a Ramsari konvenció (egyezmény) listájára, mint a vízi madarak jelentos lelohelye (fészkelohelye). Európai jelentosége van.
Kritériumok, mely szerint a Párizsi mocsarakat besorolták a Ramsari lelohelyek közé:
• Terület, mely reprezentatív példája a náddal benott mocsárnak,mely ma már ritka területnek számít a közép - európai síkságokon.
• A lelohelyen nagyon ritka, értékes és veszélyeztetett növény - és állatfajok közösségei élnek. A ritka fajok mellett, vízi madarak nagy közösségének állandó fészkelohelye. Ritka és egyben legjeletosebb faj a fülemülesiteke.
• Énekesmadarak jelentos fészkelohelye, amelyek vízhez kötöttek. átvonuló madarak jelentos pihenohelye. áttelelo madarak jelentos lelohelye. Megtalálható a halak széles skálája, kétéltueké, elosöké és rovaroké. Rovarok közül él egy különleges vízirovar a Párizsi mocsarakban, és mivel itt fedezték fel ezt a fajta rovart ezért Köbölkútról - Gbelcerol nevezték el. Ez a Gbelcia crassiceps.
Ekológiai viszonyok: A terület magába foglalja az egyes növényi lépcsoket a vízi magasnövényzettol (nádtól) kezdve a bokros és nedves mezokig (lápterületig). Fytogeográfiai (növénytársulási) szempontból a terület a pannon flórába (Pannonicum) - Eupannonicum.
Fo vegetációs típusok (növénytársulások):
• Phragmitetum comniunis - nádas
• Semnetum trisulcae vagy Semnetum minoris - hínár társulás vagy békalencse társulás
• Polygonetum amphibii - vidrakeserufu társulás
• Rosippo amphibiae - iszaprózsa társulás
• Oenantheum aquqticae - mételykóró társulások
• Scirpion maritimi - káka társulások
• Carex - sás társulások
• Salix - fuz társulások
Jelentos növényzet (flóra): A Párizsi mocsarak területén Szlovákiai méretekben is különleges, ritka és kihalás által veszélyeztetett fajták találhatóak.
• közönséges rence -- Utricularia vulgaris
• virágkáka -- Butomus umbellatus
• békakorsó -- Berula erecta
• mocsári aggófu -- Senecio paludosus
• gyurus süllohínár -- Mysiophyllum verticillatum
• mocsári nefelejcs -- Myosotis palustis
Jelentos állatvilág (fauna): Több mint 110 gerinctelen vízi állatfaj él ezen a területen.
• örvényférgek -- Turbelloria
• nadályok (piócák) -- Hirudinea
• kevéssertéjuek -- Oligochaeta
• puhatestuek -- Mollusca
• pókszabásúak -- Arachnoidea
• rákok -- Crustaceae
Rovarok (insecta):
• kérészek -- Ephemeroptera
• poloskák -- Heteroptera
• bogarak -- Celoptera
• kétszárnyúak (legyek) -- Diptera
• szúnyogok -- Culicidae
Köbölkút hivatalos nevérol, Gbelcerol kapta a nevét egy hártyásszárnyú (Hymenoptera) rovar, Gbelcia Crassiceps.
A puhatestuek három fajtája él itt. A tányércsigák közül némely faj besorolást nyert a piros sorrendbe (veszélyeztetett fajok) Szlovákiában.
Gerincesek: 10 fajta hal él itt, beleértve a legritkább és a veszélyeztetett fajokat is:
• réti csík -- Misqurnus fossilis
• széles kárász -- Carassius carassius
• vágócsík
• toponty
• nyálkás compó
• eresszárnyú koncér
• dévér keszeg
• csuka
• törpeharcsa
10 fajta kétéltu jelentosebb fajai:
• pettyesgote -- Triturus vulgaris
• vöröshasú unka -- Bombina bombina
• zöld levelibéka -- Hyla arborea
• barna ásóbéka -- Pelobates fuscus
• kacagó vagy tavi béka -- Rana ridibunda
• kecskebéka -- Rana esculenta
• erdei béka -- Rana dalmatina
Hüllok két fajtája:
• fürge gyík -- Lacerta agilis
• vízisikló -- Natrix natrix
Legtöbb adat a madarakról van (Aves):
Legalább 100 fajta madár élohelye a Párizsi mocsarak.A 12 madárrendbol 34 család madarait találjuk itt, melyekbol 29 fészkelo vízimadár faj.
• törpegém -- Ixobrychus minutus
• bölömbika -- Botaurus stellaris
• szürke gém -- Ardea cinerea
• vörös gém -- Ardea purpurea
• nagy kócsag -- Egretta alba
• bakcsó -- Nycticorax nycticorax
• nyári lúd -- Anser anser
• bütykös hattyú -- Cygnus obor
• csörgo réce -- Anas crecca
• tokés réce --Anas platyrhynchos
• böjti réce -- Anas querquedula
• kanalas réce -- Anas clypeata
• barátréce -- Aythya ferina
• kontyos réce -- Aythya fuligula
• barna rétihéja -- Circus aeruginosus
• szárcsa -- Fulica atra
• vízityúk -- Gallinula chloropus
• kis vízicsibe -- Porzana parva
• guvat -- Rallus aquaticus
• sárszalonka -- Gallinago gallinago
• jégmadár -- Alcedo atthis
• sárga billegeto -- Motacilla flava
• barázdabillegeto -- Motacilla alba
• fülemüle -- Luscinia megarhynchos
• nagy fülemüle -- Luscinia luscinia
• kékbegy -- Cyanosylvia svecica
• nádi tücsökmadár -- Locustella luscinioides
• réti tücsökmadár -- Locustella naevia
• berki tücsökmadár --Locustella fluviatilis
• fülemülesitke -- Lusciniola melanopogon
• csíkosfeju nádiposzáta -- Acrocephalus paludicola
• énekes nádiposzáta -- Acrocephalus palustris
• cserrego nádiposzáta -- Acrocephalus scirpaceus
• nádirigó -- Acrocephalus arundinaceus
• barkóscinege -- Panurus biarmicus
• függocinege -- Remiz pendulinus
• nádi sármány -- Emberiza scholniclus
Jellemzo az énekesmadarak nagy száma (Passireformes), 14 fajta él itt (48,3%), 1415 fészkelo párral (85,1%), ami Szlovákiában a legnagyobb koncentációt jelenti ezeknél a madaraknál. A Párizsi mocsarak legjelentosebb fészkelohelye az alábbi madaraknak:
• fülemülesitke - Lusciniola melanopogon
• barkóscinege - Panurus biarmicus
és emlosöknek:
• vidra - Lutra lutra
• patkányfeju pocok - Microtus oeconomus
Szociális és kulturális értéke a Párizsi mocsaraknak:
A terület egyes részein nádkitermelés folyik. Ezt helyben és Kisújfalun dolgozzák fel (nádból készült termékek).
A lelohely nemzetközi, tudományos jelentoségu, mivel nemzetközi ornitológiai (madárkutatási) megfigyelések és és kutatások színhelye.
A mocsár környékét út övezi, Szogyén (Svodín) és Sárkány (Šarkan) felé.
A 19.sz. második felében lett kiépítve a Köbölkút mellett vezeto kanális, amely a fölös vízmennyiség elvezetésére szolgál. Ez sokszor volt mélyítve (1935 , 1936) de mindig keletkeztek lerakódott rétegek. Az 50-es évek végén rendszeres reguláció (szabályozás) alá vonták a Párizsi mocsarat egyrészt öntözési számdékkal a nagyobb terméshozam elérése érdekében. 1967 - ben megépítették az oldalkanálist kimagasított töltéssel. A térség nagyobb részének mesterséges vízszabályozása - az elfolyás és befolyás - ennek a kanálisnak a segítségével történik. A réteglerakódás és az eutrofizáció következményeként a mocsár aljazata állandóan emelkedik, fetöltodik és így egyre kevesebb a vízkészlete - sekélyebb. Ezáltal a talajvízszint is csökken. Mindezen befolyások tükrözodnek a mocsári élovilág ( biotop ) fejlodésében is. Ma már egyre inkább egy foleg náddal benott monokultúra jellemzi a Párizsi mocsarakat! Ezenkívül bokrosfuzek alakulnak ki, foleg az északi és nyugati térségekben. A törvénytelen halászat és vadászat, a környezetszennyezés, pedig a védett állatok és növények kipusztulásához vezet.
Védelmi intézkedések:
A Párizsi mocsarakat eloször 1966-ban nyilvánították védett területnek a maga 140,59 hektárjával. Késobb kibovítették a védett terület nagyságát 184 hektárra, 1988-ban. Az 1994/278-as törvény értelmében a terület 1995-tol jelentos lelohely az élovilág szempontjából és szigorúan védett, mint Nemzeti természetvédelmi rezervátum (Národné prírodné rezervátum - NPR)!
A terület besorolást nyert a Generelbe - régiók feletti területi rendszerek ekológiai stabilitási rendszerébe (GNüSES), mint biocentrum. Besorolást nyert a Nemzeti ekológiai hálózatba (NECONET - IUCN 1995). A Ramsari Listán 1997-óta 103 ha területtel van bejegyezve. Jelentos, nemzetközileg elismert, európai madárfészkelohely.
A Nemzeti természetvédelmi rezervátum területén tilos mindennemu vadászat, halászat, az élovilág zaklatása és a környezetszennyezés! A természet védelmébe jelentosen bekapcsolódik a Természetvédok Szlovákiai Szervezete (Slovenský zväz obrancov prírodý), akik együttmuködnek a helyi természetvédok egyesületével és a fiatal természetvédokkel is az iskola ifjúságát is bevonva ebbe a munkába. Az iskola mellett muködik is ilyen csoport 8 taggal.
A Párizsi mocsarak ekológiaiegyensúlyának megteremtéséhez a következoket kellene elvégezni: a mocsarak vízszintjének emelése botanikai és zoológiai megfigyelések végzése és elemzése lerakódott fenékréteg állandó tisztítása, kibágerozása.
Additional Hints
(Decrypt)
zntargvp