-
Difficulty:
-
-
Terrain:
-
Size: 
(small)
Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions
in our disclaimer.
A geoláda, mely a volt Szondi kápolna, ma kopjafa közelében található. A láda 150cm magasan van egy fában, kérek mindenkit, hogy gondosan rejtse vissza, hogy hosszú életu legyen.
Története:
Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezeto patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal késobb vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, késobb Dragoly, 1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy késobbi rézmetszeten Trigell néven szerepel. 1546-ból származó királyi dekrétum "Dréghely"-et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínuleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszeru építmények és a várat körülvevo kellemes benyomást kelto hegyek miatt nevezhették el így.
1626-ban, Bethlen Gábor újabb Habsburg ellenes hadjárata során Drégelypalánkig jutott el, itt várta Murtéza pasa és Ernst von Mansfeld csapatait, akit Wallenstein üldözött. Wallenstein szembekerült az erdélyi sereggel, amelyet a fejedelem vezetett, aki azonban megrettent a szembenálló Wallensteintol, és átadta a sereg vezérletét Petneházy Istvánnak, aki inkább az elvonulást javasolta Bethlennek: így az erdélyi seregek az éj leple alatt elvonultak Drégely alól.
1649-ben még megerosítették a helyet, de az orség 1663-ban felgyújtotta és elhagyta a várat.
Az egykor mezovárosként is szereplo Drégely a török után visszaesett a jobbágy-községek jogállásába. Az omladozó vár köveit az esztergomi érseki uradalom gazdasági épületeinek építéséhez használták fel. A lakók robottal tartoztak az érseki uradalomnak, bár annak egy részét pénzzel megválthatták. Palánk lakói mentesültek a robot és tized terhe alól, ehelyett kötelesek voltak kíséretet adni az uradalom számára; végrehajtották a tizedszedést, orizték a beszedett terményeket, gondoskodtak a postahordásról, stb. Megcsappant a lakosok száma is, megszunt a falu egykori eros protestáns jellege, hisz az érseki uradalom területén megtiltották a protestánsok lakhatóságát. 1735-ben Palánkra katolikus németeket telepítettek be.
Az 1770-es Urbáriumban is olvashatjuk, hogy "Mivel ennek a Helységnek úgy szólván semmi határa nem volna, többnyire is az lakosok Mester Emberekbol állanának, semminemu paraszti robotot az Uraságnak nem tesznek". Pénzbeli váltságuk évi
100 forintból állott, ezenkívül "Uraság leveleit valahová szükséges, hordani szokták", behajtották a "dézsmabeli gabonát" az uraság községei-ben stb. Marháikat a földesúr rétjein legeltethették, épület-re és tuzre való fát is kaptak, s "bírtak szoloheggyel" és malommal. A lakók ezenkívül házi kertjeikben dohányt is termesztettek.
1828-ban Drégelynek 975 lakosa volt, 44 jobbágy és 86 zsellérháztartással. Élt még itt ezenkívül 4 iparosmester, 2 csizmadia és 2 ács. Palánkon 524-en laknak, többnyire jobbágyok. A két falu neve 1873-ban már Drégelypalánk alakban szerepel, 1900-ban pedig Drégely-Palánknak írták. 1870-ben 1426 lakost írtak össze. Sajnos, ez a szám 1893-ra 1357-re csökkent. A 9 szlovák és 3 német fon kívül valamennyien magyarok voltak. A zömmel katolikus lakosságon kívül élt még a faluban 38 izraelita és 8 evangélikus is. Drégelypalánk lakosainak száma 1941-ben 1906 volt. Ma közel 1700 fo él a községben, melynek önkormányzatán kívül általános iskolája és óvodája, könyvtára és muvelodési háza, kiállítóterme és szép sportpályája, két orvosi rendeloje, gyógyszertára és több sikeres vállalkozója van. Nagyobb üzemei közé tartoznak a következok: Szondi Lakatos- és Szereloipari Szövetkezet, Zentis Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó Kft., Knaus-Tabber Lakókocsigyár Varrodaüzeme, Globál-Vép Kft. A község infrastruktúrája a csatornahálózat kivételével teljesen kiépített. A közlekedési lehetosé-gek jók (E-75 nemzetközi foút). Az autóbusz- és vonatjáratok Vác-Budapest és Balassagyarmat irányában jó elérhetoséget biztosítanak. Az idelátogató helyben szállást és jó étkezési lehetoségeket talál. Híres az itteni bogyós gyümölcs-termesztés, bár a termelok egyre nehezebb körülmények közt dolgoznak. Csodálatos a községet körülölelo természet: vannak hegyei, erdei, rétjei, folyói. Különösen nagy távlatok elé nézhet tehát a falusi turizmus, hisz a település gazdag történelmi emlékekkel is bovelkedik.
A Palócföld szóban forgó községe is gazdag népi hagyományokkal rendelkezik. A lakosság fo foglalkozása az állattenyésztés és a növénytermesztés volt. Emel-lett virágzott itt a halászat, s akadt az osi mesterségeknek is egy-egy tudója, mint például a tetoverésnek, a szénégetésnek, a kosárfonásnak, a molnárkodásnak, a cipo- és ruhakészítésnek stb. A múlt század elso évtizedeiben a falu lakosainak 70-80%-át a zsellérek tették ki, akik foleg napszámból, harmadolásból, negyedelésbol éltek. A gazdáknak legtöbb 5-10-15 hold földjük volt. Már a 8 holdas gazdák is "jónak számítottak" itt. 25 hold földje az 1940-es években csak Tóth József bírónak volt. A jobb gazdák lovakkal, az 5 hold körüliek ökrökkel dolgoztak. A hercegprímás birtokán dolgozó családok közül a dohányosoknak ment legjobban.
Additional Hints
(No hints available.)