Szépvölgyi úti kápolna
A Szépvölgyi úti kis fatornyos műemlék kápolna Knabe Ignác tervei alapján 1854-ben épült romantikus stílusban.
A kis fatornyos építményt eredetileg az újlaki templom körmeneti kápolnájaként építették, melyet ma már csak alkalmanként, nagyobb egyházi ünnepek kapcsán látogatható.
Későbbiekben Knabe tervei alapján épült a ma is látogatható szentesi zsinagóga épülete, valamint a nevéhez köthető jó néhány budai épület, illetve lakóház felépítése is, mint például a második világháborúban elpusztult nagy budai zsinagóga épülete, mely valaha az Öntőház utcában állt a Vár alatt.
A kápolnát egyébként az oldalán található "szintezési peremes alapponti jel" miatt is megéri megnézni. Az 1800-as évek végén a város bővülésével és a nagyszabású építési tervekkel egyre nagyobb igény mutatkozott egy pontos, a szintkülönbségeket is mutató részletes térkép elkészítésére. Éppen ezen okból kifolyólag Marek János vezényletével, aki egyébként a háromszögméreti hivatal elnöke volt, 150 darab lejtmérési alappontot falaztak be különböző budai épületekbe, így végezvén el a szintezési munkát, melynek támogatását a tulajdonosoktól hivatalosan is kérte a budai városi tanács.
Óbudán ezek a munkák 1873-ban indultak be. Ilyen szintezési alappontot találunk Gül Baba türbéjén is.
Külön érdekesség, hogy a szintmagasságokat lábban és hüvelykben adták meg a "dunasempont"-tól, azaz a Duna "nullpontja"-tól, ami nem más, mint a Lánchíd vízmércéjén bejelölt "semmipont".
version 1.0.4.