PORTA HEROUM Traditional Cache

Az első világháborút követően az emlékmű gondolata még Klebelsberg Kunó kultuszminisztertől a Dóm tér együttesének megálmodójától származik: »Nem palotakaput akarok építeni, hanem városkaput, amely lezárja a Gizella (ma Aradi vértanúk tere) tér nyugtalanságát… Kicsiny pénzzel, szűkös eszközökkel kell most szép dolgokat alkotni. Ezt a kaput úgy kell megcsinálni, hogy szimbóluma legyen a városnak, akár belülről az itthoniak, akár kívülről, a vasúton jövő idegenek számára…«

A Boldogasszony sugárút fölött négy pillére támaszkodó, három ívnyílásos kapuépítmény ível át. A középső ív fölött félköríves záródású franciaablakok láthatóak, kovácsoltvas kardokból készült mellvéd díszítéssel. Ezekkel egyvonalban, díszbeszédre is szolgáló tömörfalazatú erkély, melynek szalagdíszén „Porta Heroum 1914-1918” felirat olvasható. A főhomlokzat túlsó oldalán a sugárút felől a középső ívet a „Haladás Útja Dicső Múltból Diadalmas Jövőbe Vezet” fölirat szegélyezte. A kapu jobb és bal oldalán pillérekre állított nagyméretű zászlótartók vannak. A főhomlokzaton hasonló pilléreken állnak az élő és halott katona monumentális kőszobrai. A kapuépítmény lapos tetős, tetején zászlótartóval. A bolthajtások alatt valaha nagyméretű antik bronz örökmécsesek voltak.

Az 1936-ban épült kapu Pogány Móric munkája. A kapun elhelyezett, az első világháború áldozataira emlékeztető honvédszobrok (az élő és a halott katona) Lőte Éva szobrászművész munkája (1937). Az emlékmű a Boldogasszony sugárút eleje fölött átívelő, hatalmas kapuépítmény megépítése, a sugárút 1. szám alatt – az akkoriban - újonnan épült, háromemeletes tanítói internátus, s a 2-4. szám alatti DMKE-palota (Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület) homlokzatainak jellegét megbontó, eltorzító átalakításával járt. A kivitelezési munkák az Erdélyi András és Fiai cég, valamint Ottovay István szegedi építész nevéhez fűződik. A leleplezési ünnepségen díszvendégként Horthy Miklós kormányzó volt jelen.