A cinkotai evangélikus templom alapítása I. (Szent) István nevéhez fűződik, aki minden 10 falu számára egy templom építését rendelte el. 1074-ben már állt az első templom, amelyet előbb a tatárok, majd a törökök romboltak el. Több átépítés után 1775-76-ban nyerte el mai formáját a kereszthajós barokk kialakítással. Az építkezést Hacker József és Jung József irányításával végezték. A templom gótikus jellegű csúcsos tornyát a legutóbbi műemléki helyreállítás után cserélték le barokkos "hagyma"-toronysisakra. A templom külső homlokzatán világosan elkülöníthető a középkori templom kőfala, illetve a 18. századi vakolt téglafal. A templom belső terében látható a legelső - félköríves apszisú - templom alapjainak maradványa.
A természet lassan teljesen visszahódítja magának azt a földdarabot, ahol egykor szorgos cinkotai polgárok találtak végső nyugalmat, s utódaik gondosan ápolták emléküket. A mozdulatlan némaságában is – a kutató szem előtt – sorsok villannak fel a beszédes sírköveket faggatván. A temető legrégebbi síremléke egy latin feliratos márványtábla, melyet az Úr 1825. esztendejében helyeztek el még fennálló helyére. Ám a félszáz éve használaton kívül levő temetőben egyre ritkulnak a még olvasható sírkövek s bizony vádlón dübörögnek fel fülünkben próféta-lelkű költőnk sorai: “Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak“. Hiszen valamikor itt helyezték örök nyugalomra Petőfi Sándor anyai nagyapját Hrúz Jánost és Petőfi nagybátyját, Hrúz Ádámot is.
Tabódy Idát - aki az 1914/15-ös tanévtől vette át a cinkotai Tanítónőképző (ma a Szerb Antal Gimnázium) igazgatását - érdemeiért Magyarország első női díszpolgárává választották. A Tanítónőképző elévülhetetlen érdemeket szerzett igazgatónőjének az volt a kívánsága, hogy halála után Cinkotán temessék el. Az igazgatónő már évtizedek óta alussza örök álmát az evangélikus öregtemető akácfái alatt.
A hely elérhető:
- autóval: ingyenes parkolás
- kerékpárral
- tömegközlekedéssel: busszal (45, 92)
Hogy megtaláld a ládát, oldd meg a kijelölt feladatot!
