Tekerd körbe Mosonmagyaróvár és környékét
A ma ismert Mosonmagyaróvár az ország észak-nyugati szegletében, az osztrák határtól 6 km, a szlovák határtól 13 km-re fekszik. Az ország két fontos határállomásához, Hegyeshalomhoz és Rajkához való közelsége fontos gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá tették. Az "arany háromszög" középpontjának is nevezik, mert Győrtől 36 km, Pozsonytól 32 km, Bécstől pedig 84 km-re található.
A település egyike Magyarország 16 történelmi városának, alapítása a római korig nyúlik vissza, ekkor a település elnevezése Ad Flexum volt, amely város évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Ez a tény meghatározó volt a vidék történetében, s ma is jelentős a régió szempontjából.
Moson neve valószínűleg szláv eredetű, mocsári várat jelent. Első előfordulása 1046-ból való Musun alakban, német neve (Wieselburg) a területén egykor álló középkorú várra utal. Az Óvár helynév bizonyára az itt állomásozó római katonai táborral kapcsolatos, amely a mai magyaróvári belváros és a vár területén helyezkedett el. Magyar előtagja a Bécstől keletre lévő Németóvártól való megkülönböztetést szolgálta.
Moson várának 1271. évi pusztulása után Magyaróvár vette át a hadi és közigazgatási szerepet, ezért emelte Erzsébet a királynéi városok rangjára 1354-ben a települést, amely a trianoni békét követő megyeösszevonásig Moson megye székhelye volt.
Moson megyén jelentős kereskedelmi útvonalak vezettek át, gabonapiaca vetekedett a győrivel, a folyóvizek pedig virágzó malomipar kialakulását tették lehetővé.
A 20. század első harmadában Mosonban és Magyaróváron fejlett gyáripar jött létre, amely a környéknek is adott munkát. 1939-ben Moson és Magyaróvár egyesült, és Mosonmagyaróvár kisrégiós központként megerősödött.
Turisztikai szempontból a Szigetköz kapujaként vált ismertté, de jelentős az átutazó-bevásárló és a fogturizmus is. Mosonmagyaróvár meghatározó turisztikai vonzereje a termálfürdő, gyógyvizét mozgásszervi, idült gyulladásos, gyomor- és bélbetegségek gyógyítására alkalmazzák.
Mosonmagyaróvárról bővebben itt olvashatsz: Wikipedia
Ládákhoz tartozó rövid szabályok:
Kellemes kikapcsolódást és jó láda "vadászatot" kíván a ZD team!
CAM I./13 - Gyári utca, lőporgyár
A találó nevű „Gyári utca” az Ipartelepre visz bennünket, amelynek végén az ún. Főkapu állt. (N 47°52,055 E 17°15,473) A valamikori gyártelep lakóházai itt épültek fel a szépen gondozott park közelében. A valamikor íves Főkaput már sajnos lebontották, de ha egy helyi lakost megkérdezünk, pontosan megmondja, hol volt valaha, s a helyét ma is tájékozódási pontnak használják. A Főkapuval szemben, a Kötöttárúgyári úton található az Olasz kápolna, (N 47°51,975 E 17°15,344) amely az első világháború idején az olasz hadifoglyok által épített barakk-templom. A templombelső szép kialakítása arra vall, hogy a hadifoglyok között - akiket a lőporgyár építésére szállítottak ide – ügyes kezű festők is lehettek.
Mosonmagyaróvár a múlt század hatvanas, hetvenes éveiben ipari város volt, s ezen a területen épült fel a Monarchia legnagyobb lőpor- és hadianyaggyára. Mire üzembe helyezték volna, véget ért az első világháború, s a lőporgyártásnak befellegzett. Csúnya vasbeton épületei ma is itt meredeznek az égnek, néhány részét próbálják csupán kihasználni vállalkozó szelleműek.
