-Karasica patak
1. K., a Duna jobboldali kis mellékfolyója; ered Baranya vármegye É-i részében, a Zengő-hegycsoport D-i lejtőin fakadó patakokból; egyenesen D-nek veszi útját, Illocskánál K-re fordul s a Bodolyai hegycsoport É-i tövében a Duna felé siet, melyet Herceg-Mároknál ér el. Hossza mintegy 80 km. Folyásának alsó része azelőtt igen mocsaras volt, lecsapolására készült 1783. az Albrecht-K. csatorna (l. o.). - 2. K., a Duna jobboldali mellékfolyója, ered Horvát-Szlavonországban, Verőce vármegyében, a Papuk-hegység É-i lejtőin s a Podravina lapályára kilépve, a Dunával párhuzamosan K-re folyik, mig Petrievcin alul belé ömlik. Hossza 105 km., de a jobb felől belé ömlő s nála jóval nagyobb Vacsinka v. Klokocsevac folyásával hossza 140 km.
-Keresztek
Útmenti keresztnek nevezzük mindazokat a szabadtéri kereszteket, vallásos jelképeket, amelyek nem az egyház liturgikus cselekményeinek színhelyén - templom, temető, kálvária - állnak.
A keresztek csoportján belül megkülönböztetünk feszületeket, amelyeken mindig ott függ Krisztus teste.
Ilyen építményeket nemcsak útszéleken találhatunk, hanem más hangsúlyos vagy nevezetes helyeken is. Előfordulnak folyók partján, mezők, dulok kezdetén, falu szélén, balesetek, esetleg katasztrófák helyén stb.
A kereszteket falusi mesterek, ügyes kezű parasztok, esetleg kőfaragást is tanult emberek készítették.
Külső megjelenésüket több tényező befolyásolta:
- hivatalos egyházi művészet
- mesterségbeli hagyományok
- befogadó emberek kultúrája
Fontos, hogy ezeket az emlékeket - mivel a szabad ég alatt állnak - nem készíthették bármilyen anyagból. Ezeknek időt álló építményeknek kellett lenniük. Az apró formák és részletek alapos megmunkálása is fölösleges volt, mert az idő vasfoga úgyis eltüntette, elmosta mindezt. Az útszéli kereszteket nem az egyház állította, hanem a hívek. Így ezek minden költségét is ők állták.