Bodrogkeresztúr és a láda megközelítése
Bodrogkeresztúr Miskolc felől a 37-es főúton, Tokaj felől pedig a 38-as főúton közelíthető meg. Parkolni az emlékpark előtt kialakított parkolóban lehet. 
N 48° 10,083' E 21° 21,935' 98 m [GCHVBP+Parkoló]
Miért került ide láda? Sokszor jártam már erre. Autóval gyorsan elhaladtam a szobrok mellett csak egy pillantást vetettem rájuk. Pedig ha megállunk igen festői környezetben találjuk magunkat. A szépen kidolgozott szobrok megcsodálása után, az igényesen karbantartott parkot elhagyva megpillanthatjuk a Bodrogot. Gondoltam ezt a helyet másoknak is látnia kellene. Érdemes rááldozni 5-10 percet az időnkből.
Hétvezér emlékpark
A Hét vezér szoborcsoportot a parkkal együtt a Millennium évében, 2000-ben avatta fel készítője Sárossy Tibor sárospataki fafaragó művész. Ez a szoborcsoport az első köztéri alkotásainak egyike volt. A település címerét tartalmazó zászlótartót a Közép-európai Művésztelep alkotói készítették, bodrogkeresztúri kőből faragva.
A park helyén a 90-es évek végéig egy használaton kívüli komp kikötő volt. A területet az önkormányzat feltöltötte azzal a céllal, hogy egy közparkot hozzon létre, a jelenleg is látható panorámával.
Az emlékligetben a honfoglaló hét vezér faszobra mellett, középen a vérszerződést jelképező kehely áll. Mellettük egy 1824-es évszámot feltüntető országzászló. A zászló alapköve korábban az iskola kertjében állt, az évszám az épület alapításának évét jelöli.
Hét vezér
"A hét vezér a honfoglalás idején, 895-ben a magyarok hét törzsének vezére, azaz törzsfőnöke volt. A hét vezér valódi névsorát nem ismerjük, a krónikás hagyomány több, egymásnak ellentmondó listát őrzött meg, s ezek neveinek egy részével kapcsolatban a történettudomány kimutatta a datálás téves voltát. Bár egy részük hiteles név lehet, elsősorban Árpád nagyfejedelemé."
"Bíborban született Konstantin sajnos nem adja meg név szerint a magyar törzsek vezetőit. Annyit mond csak el a magyar törzsszövetség vezetőiről, hogy legnagyobb fejedelmük mindig az Árpád nemzetségéből sorban következő fejedelem. A nagyfejedelem után van még két betöltendő tisztség, a jila (gyula) és a karcha (harka). Az első tisztség kortárs (948 körüli) viselőjeként Falicsit, a harmadikra az udvarába látogató Bulcsút nevezi meg, akinek elődje apja, Kál volt. A honfoglalás előtti időszakból két törzsfőt említ: Levedit és Árpád apját, Álmost, de egyiküket sem köti törzshöz. Konstantin császár nyolc törzsről beszél művében, majd megmondja, hogy ez valójában három törzs, akik a kazárok közül csatlakoztak a magyarokhoz és akiknek egy vezetője volt a honfoglaláskor és azóta is mindig. A másik hét törzsnek nevét a következő sorrendben adja meg megszámozva kettőtől nyolcig: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi. Ezek közül a Kürtgyarmat összetett törzsnév, a Kürt és a Gyarmat nevek összeolvasztásából keletkezett. Ma már nem tudni, hogy ennek oka a két törzs töredékes jellege volt-e, vagy szándékos ferdítés a hetes szám miatt. Ténylegesen a két törzs nem egyesült, amiről törzsneves településeink egyértelműen tanúskodnak. Minden törzsnek van saját fejedelme. Egyes vélemények szerint mind a hét törzsfő töltött be valamilyen speciális katonai, politikai vagy bírói szerepet a törzsszövetség vezetésében."
Anonymus listája a legelterjedtebb napjainkban. A hét vezér névsora szerinte így állt össze: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Ezen listán szereplő személyek mind élt, jelentős személyiségek voltak. De a lista, mint a honfoglalásba kezdő hét vezéré bizonyosan téves.
A hét vezérről és történetükről részletesebben ittolvashatsz. A vérszerződésről és a honfoglalásrólpedig ezeken az oldalakon.