A MEDVE

A királyszállási autóbusz megállótól nem messze találtunk egy vadlest, azóta a medvék megették.... avagy az erdőművelés áldozata lett...  Egy pici magaslaton van, ahonnan jól szemmel lehet tartani az erdő vadjait. Gyönyörködhetsz a tájban és a völgyekben - tavasszal - szedhetsz medvehagyma-levelet /nevét onnan kapta, hogy a barna medvék előszeretettel fogyasztják terméseit és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is/.

A terület nemzeti parkos honvédségi terület, melyen sok jelzett turistaút van, a közelben például a kék + jelzés.

KELETI-BAKONY

Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja, legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m)

A Bakony-hegység más területeivel ellentétben a Kelet-Bakony geológiai szempontból nem túl változatos: meghatározó a triász dolomit, szinte uralja a földtani képet. Az Északi-Bakonyhoz képest csapadékban szegényebb, alacsonyabb térszínű keleti vidékeken előtérbe kerülnek a bükkösök rovására a tölgyesek, sőt a cserszömörcés bokorerdő az egyik leggyakoribb növénytársulás. Ennek lombkoronaszintjét molyhos tölgy és virágos kőris alkotja, cserjeszintjében főleg cserszömörce fordul elő. Ebben a keleti részben érdekességként jelentkezik a jégkorszaki maradványfajokban való gazdagság (pl. medvefül kankalin, győzedelmes hagyma, stb.). A gyeptársulások közül említést érdemelnek az emberi behatásra kialakult hegyi kaszálórétek, a különféle sziklagyepek és a lejtő-sztyepptársulások. A sziklakopárokon és a sziklakibúvásos sztyepréteken fajgazdag növényvilág alakult ki: előfordulnak itt a különböző árvalányhajfajok, több kosborfaj, a tarka nőszirom és a leánykökörcsin. /Forrás: Keleti-Bakony/