A doboz nem a megadott koordinátán van. / This cache is not at the listed coordinates.
A megtaláláshoz a jelzett koordinátán a kerítésen találsz két évszámot. A két számot vond ki egymásból. Az eredmény legyen "A"
A láda koordinátája: N 47° 21.695+(A-198)/1000 E 018° 56.264+(A+15)/1000
To find the cache you have to go to the given coordinates. There is a gate. There you will find two year number on it. The two numbers subtract from each other. It should be "A".
The final coordinate is: N 47° 21.695+(A-198)/1000 E 018° 56.264+(A+15)/1000
„a kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel egy haranggal van ellátva, mely harang St Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve.” (Kereskényi Gy. 1886. 10. o.)
A kápolnába kosáríves faragással díszített zárókövű kapun keresztül léphetünk be. Az oltárt korábban csodálatos XVIII. században készített, Szent Sebestyént és Szent Rókust valamint a gyermek Szent Rozáliát ábrázoló fából faragott szobrok díszítették. A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésére csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti. A kápolna előtt régen egy Szentháromság-oszlop állt. Feltételezhető, hogy a kápolna falfülkéjébe került szobor eredetileg a Szentháromság-oszlopot díszíthette.
A kápolna bejárati ajtajától balra szenteltvíztartó kelyhet építettek a falba. A harangtorony sisakját és a kápolna tetejét a XVIII. XIX. században még zsindely fedte, amelyet később bádog- és cserépfedés váltott fel.
A kápolnát kőkerítés vette körbe, amelynek sarkát faragott kváderkövek erősítették. A kerítés bejárati kapuját két négyzet keresztmetszetű oszlop hangsúlyozta, amelyek lapos hajlásszögű gúla formájú fedkövein 1-1 kőszobor állt. A szobrok szintén másodlagosan kerülhettek az oszlopokra, a Szentháromság-oszlop szoboregyüttesének részei lehettek. Feltehetően Szent Rókus, Szent Rozália és Szent Sebestyén kőszobra. A sokat látott szobrok mára már erősen sérültek, töredékesek, a r. k. plébánia udvarán tekinthetők meg.
Az 1955-ben készített fényképfelvételen az említett szobrokon kívül még a homlokzat vakolatdíszei is jól kivehetőek. Kár, hogy az 1984-ben készült kápolna helyreállítás során ezt nem vették figyelembe. Kerítése is jelentősen módosult eredeti formájához képest.
Ha jól megnézzük a régi fényképfelvételt, észrevehetjük a kápolna kőkerítésének sarkán elhelyezett, népies bájjal megformált piéta szobrot, amely ma a plébánia udvarán tekinthető meg. További dokumentumok előkerüléséig csak hipotézis, hogy e gyönyörű piéta szobor lehetett eredetileg a kápolna kosáríves szoborfülkéjében, abban az időszakban amikor a Szentháromság szobor még a kápolna előtti tér oszlopát díszítette.
Az 1984-ben történt műemlék-helyreállítás során a kőkerítés falába halálfejes faragott követ helyeztek el, amelyet a kápolna építésének idejében készíthettek a járvány szörnyű pusztítására emlékezvén.
Érdekes, hogy az 1846-os topográfiában Wajthay Ferenc a szoborfülkében lévő faragványt figyelmen kívül hagyta, s mint apró részletet nem tartotta lényegesnek feltüntetni.