A geoláda nem a megadott koordinátán van. / This cache is not at the listed coordinates.
A megtaláláshoz a jelzett koordinátán római kori útmaradványokat találsz. Hány szakasz útmaradványt találsz a dombon? Az eredmény legyen "A"
A láda koordinátája: N 47° 21.291+(31*A)/1000 E 018° 56.003+(204*A)/1000
To find the cache you have to go to the given coordinates. There are former Roman road remains. How many sections of the remains find you on the hill? It should be "A".
The final coordinate is: N 47° 21.291+(31*A)/1000 E 018° 56.003+(204*A)/1000
A római limes út érdi szakasza
Az Érd területén lévő régészeti lelőhelyek már a múlt században felkeltették a kutatók érdeklődését. Érdy János (Luczenbacher), Kereskényi Gyula érdi plébános és Rómer Flóris terepbejárásokat és feltárásokat folytattak az Érd és Százhalombatta között fekvő Hallstatt-kultúrához tartozó népcsoport tagjainak hamvait rejtő kora vaskori halomsíroknál (i. e. 650-550), valamint a római limes nyomvonalánál. Kutatási eredményeik az adott kor ismeretanyagára épültek, s a későbbi régészeti feltárások számára sok adattal szolgáltak.
Érd területe a római korban két auxiliáris tábor, (a római légiók mellé rendelt segédcsapat, amelynek katonái a provinciák lakosaiból kerültek ki) Campona/Nagytétény és Matrica/Százhalombatta-Dunafüred) között feküdt. A limes út mentén, nagy valószínűséggel a Kakukk-hegyen létezett egy praesidium (az őrtoronynál nagyobb, de a katonai tábornál kisebb, kb. 100 főt befogadó erőd), amelyre az a feliratos kőtábla utal, amelyet 1780 előtt a Szent Rókus-kápolna közelében találtak (Sprincz Emma 1993).
A Magyar Régészeti Topográfia az érdi római útról a következőket írja:
"Az Aquincumtól D-re vezető limes út érdi szakasza a XIX. században még teljes hosszában jól látható volt." 1853-ban Johann Gabriel Seidl a római út nagyszerű maradványairól írt. Rómer Flóris szerint: "Érdnél, a Tétényi csárdán alul 600 lépésnyire a régi posvány szélén megy el és betér a római út, melynek köveit és kövezetét mindenhol tisztán látni. Az út a Duna melletti síkságról a ma is Római útnak nevezett mélyútban vezetett fel a löszfennsíkra, ahol D-DK-i irányban haladt Százhalombatta határa felé. A limes út érdi szakaszának északi és déli részét a rajta vezető földút erősen megrongálta, a löszfennsíkra felvezető szakaszt véleményünk szerint az újkorban lerakott lapos kövek borítják." (Torma 1979). A múlt század második felében Érden, a római katolikus plébánia földjén (Papföld), a Csillag csárdától DNy-ra a székesfehérvári országút és az egykori római út hegyesszögében Kereskényi Gyula érdi plébános római kori mérföldkövet ásott ki. A kő az érdi plébánia udvaráról 1852-ben került a Nagytétényi Múzeumba. (M..R..T. 7. 1986. 102-103 o.). A mérföldkövet Alexander Severus uralkodása alatt i. sz. 229-230-ban állították. Felirata az Aquincumtól való távolságot, 15 római mérföldet, azaz 22 km-t jelölte.
Mély út. A legjobb állapotban megmaradt rész. Bal oldali részén jól láthatóak a nagyobb méretû faragott szegélykövek. Középen fut a vízelvezető árok. Jobb szélét a növényzet veszi birtokba (f.: Tarnay Tünde)