Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions
in our disclaimer.
(EN) The Praid- Basin, the so called “huge salt cellar”, lies at the encounter of the eastern edge of the Transylvanian Basin and the Görgényi Mountains and it constitutes a separate region–unit within the borders of a geographic region called “Sóvidék”.
(RO) Bazinul Praid, așa-numita "solniță uriașă", se afla la marginea de est a întâlnirii dintre Bazinul Transilvaniei și zona Munților Gurghiu și constituie o unitate separată, în interiorul granițelor regiunii geografice numite "Ținutul sării".
(HU) A Parajdi-medence, az "óriás sótartónak" becézett erdélyi-medence keleti pereme és a Görgényi-havasok találkozásánál húzódik, és egy jól elkülönithető tájegységet képez, a földrajzilag "Sóvidéknek" nevezett kistájon belül.
(EN) The material of the salt yard in Praid is the “halite” a halogenated mineral, that crystallizes in a rectangular system but sometimes it can have an octahedral shape. The salt in Praid has tiny crystalline granules, but it contains contamination too. After breaking it is uneven and shelly, its flaw shows a perfect square along the weakness lines. Its colour varies between milky white and dark gray and black according to the amount of contamination, Its natural colour is white, but for example the salt that contains cyanide varies between light pink and purple red. The primary macro-crystals have the most complete lattice system and they are the most transparent. The coordination number of the natrium and chlorine elements of the salt crystal is 6, so in the lattice system each Na ion is surrounded by 6 chloride ions. The Transylvanian salt- and within that the salt from Praid- originates in the Lower Baden geological age (the Middle Miocene age of the new third age) 20-22 million years ago. At this time the shallow inland sea was blocked and separated from the ancient Tethys, and as a result of strong evaporation the created salt strata settled in the sinking basin. The sediments settled on this salt layer in the following geological ages and due to their pressure the salt moved towards the Transylvanian Basin just like a slowly flowing, thick liquid. Here, in the region of the diaper rucks, the salt layers became solid reacting to great forces and they headed towards the surface in huge blocks of salt. They couldn’t break up to the surface everywhere, they got stuck at different depths and they are still present in the center of salt belts as kryptodiapers.
To claim this earthcache please send me via profile e-mail the answer to the following questions:
1) Describe the salt in the mine (color, composition, taste...etc)
2) Why are some salt bricks are colored dark gray?
3) How is formed the halite?
Uploaded photos with you and/or your GPS in the Salt Mine are welcome!
(RO) Materialul principal din care este format zăcământul de sare este "halite", un mineral halogenat, care se cristalizează într-un sistem de formă rectangulară, dar uneori poate lua o formă octaedrală. Sarea din arealul Cojocnei este formată din granule mici cristaline. După spargere în bucăți inegale, sarea formează un pătrat perfect, de-a lungul liniilor zimțate. Culoarea variază de la albul de culoarea laptelui la gri închis și negru, în funcție de gradul de concetrare a sării. Culoarea sa naturală este albul, însă sarea care conține cianură variază între roz deschis și roșu purpuriu. Macro-cristalele primare au cel mai complet sistem de striații, fiind de asemenea, și cele mai transparente. Numărul ce coordonează elementele natriu și clor ale cristalului de sare este 6, astfel încât în sistemul de striații, fiecare ion de natriu (Na) este înconjurat de 6 ioni de clor (CL). Sarea din Transilvania - inclusiv cea din Praid - își are originea în epoca geologică Baden Inferior (Miocen Mijlociu), în urmă cu 20-22 de milioane de ani. Sarea a apărut ca rezultat al dispariţiei mării care acoperea depresiunea Transilvaniei în terţiarul geologic. Sub presiunea straturilor aluvionale stratul de sare a luat diverse forme. În neogen (cca. 20 milioane de ani) , în urma activităţilor vulcanice s-a cutat si pe alocuri a apărut la suprafaţă. Întreaga zonă este în transformare morfologică chiar şi în zilele noastre.
Pentru a loga acest earthcache vă rog să-mi trimiteți prin e-mail răspunsul la următoarele întrebări:
1) Cum este sarea din mină? (gust, culoare, compoziție...etc)?
2) De ce unele blocuri de de sare au o culoare gri închis?
3) Cum se formează halitul?
Fotografii din Salina Praid cu tine și / sau GPSul sunt binevenite!
(HU) A parajdi sótelep anyaga, a kősó vagy másnéven "halit", egy halogénid ásvány, mely köbös (kocka) rendszerben kristályosodik de nagyon ritkán lehet oktaéderes formája is. A parajdi kősó durva és aprószemcsés kristályelemekből áll, ezek mellett azomban tartalmaz szennyezőanyagokat is. Törése egyenetlen, kagylós, hasadása a gyengeségi sikok mentén tökéletes kocka alakot mutat, szine pedig, az átlátszó üveges, tejfehértől egészen a sötétszürkéig és a feketéig változik, a tartalmazott szennyeződésektől függően. Természetes (idiokromatikus) szine a fehér, de például a kálium iont tartalmazó sóváltozat szine, a halvány rózsaszintől egészen a sötét biborvörösig terjedhet. A sókockák nagysága a kristályosodási idő függvénye, a leggyorsabb növekedés a sarkok irányába történik, ezután következnek az élek és a leglassubb az oldalak közepe felé. A köbös kristályok kapcsolódása a sarkok és az élek mentén történik a leggyakrabban, ritkán az oldalak mentén. Az elsődleges makrokristályok rendelkeznek a legtökéletesebb rácsszerkezettel, ezeknek az átlátszósága a legnagyobb. Az elsődleges sókristályok szintén tartalmaznak különböző zárványokat és belső szennyeződéseket, ilyenek például a ritkán előforduló libellás vizzárványok. Ezeknek a tanulmányozása kimutatta, hogy képződésük hozzávetőlegesen 32 - 48 0C között ment végbe. A másodlagos kristályok, melyek az elhagyott bányaszintek telitett sós állóvizeiből csapódtak ki, kevésbé áttetszőek és kivehetők a tejfehér szinű főbb növekedési irányok. Az erdélyi só - és ezen belül a parajdi sóredő - keletkezése az alsó-bádeni geológiai korra vezethető vissza (az újharmadkor középmiocén időszaka), ezelőtt kb. 20-22 millió éve. Ekkor a sekély beltenger elzáródott az ősi, közép-európai Tethys - től, és az erőteljes párolgás következtében kicsapódott sórétegek lerakódtak a közben egyre süllyedő medencébe. Az ezt követő geológiai korok üledékei rárakódtak ezekre a sórétegekre, és jelentős nyomásuk hatására a só, mint valamilyen lassú folyású, plasztikus, sűrű állagú folyadék, az Erdélyi-medence peremei felé nyomult. Itt, a diapir-redők zónájában, a plasztikus sórétegek összetömörültek a hatalmas erők hatására, és a már létező törésvonalak és vetők mentén felfele nyomultak, roppant sótömzsök (diapir-redők) formájában. Nem mindenütt tudtak azonban a felszinre emelkedni a sóredők, különböző mélységekben elakadtak, és ún. kriptodiapirek-et alkotva jelen vannak a sóővek központi részében.
Amennyiben szeretenéd loggolni az earthcachet, kérlek küld el a válaszokat a kérdésekre emailben:
1. Milyen a só a bányában (íz, összetétel, szín...stb)?
2. Miért sötét szürke színű néhány sótömzs?
3. Hogyan alakul ki a Halite?
Ha szeretnéd feltölthetsz képeket veled / vagy a GPS-edel a Parajdi sóbányában!
Additional Hints
(No hints available.)