„Amikor a templom 29 év alatt 1822-ben a toronnyal együtt elkészült, belső felszerelése még egyáltalában nem volt. (...) Dianovszky János 1782-ben öt font színezüstből Szentségtartót készíttetett barok stílusban (monstrantia). Ez a 150 éves, művészies kivitelű, 2 kg 80 deka súlyú és 71 cm magas monstrantia nemcsak a templomi felszerelés legnagyobb ékessége, de Dorozsma legrégibb műtárgya is, mely párját ritkító, gyönyörű szép ötvös munka. Hasonlóan művészies kivitelű ötvös munka az a 28 cm magas, 70 deka súlyú és ezüstből készült kehely, amelyet szintén Dianovszky János készíttetett 1790-ben. Ez a kehely is az egykori ötvös munka valóságos remeke. A szegedi egyházművészeti kiállításon 1929-ben aranyoklevelet nyert. 1821-ben Sinkó Imre egy 89 deka súlyú ezüstből készült thuribulumot és hozzá egy 47 deka súlyú ezüst naviculát (tömjénfüstölőt és tömjéntartót) készíttetett Péteri József pesti aranyművesnél. 1825-ben pedig Komáromy Sándor és Rokkenstein Mária esküvője alkalmából, amely pápai dispensatio alapján köttetett, az új pár hálából egy 72 deka súlyú, 28 cm magas ezüst kelyhet ajándékozott a templomnak. A harmadik kelyhet, amely 54 deka súlyú és 28 cm magas, Lajkó István ajándékozta 1843-ban a templomnak. Ez a kehely szintén szép ötvösi munka.
(...) A templom hajóját 1807-ben választották el vasráccsal a szentélytől. Ezt a 120 éves vasrácsot 1928-ban az újonnan épült zsombói tanyai templom részére adtuk át, helyére Farkas Antal községi mérnök tervrajza szerint Auer Sándor szegedi kőfaragómesterrel süttői márványból 2000 pengő költséggel készített egy 9 méter hosszú márványkorlátot ballusztradokkal. A szentélyben lévő ezüst öröklámpát Csávoszky János özvegye, Liszka Erzsébet szegedi úrnő ajándékozta 1807-ben hálából azért, mert a dorozsmai sziksós vizek használatától, itt Dorozsmán, súlyos betegségéből felgyógyult. Az ezüst öröklámpa 229 forintba került. (...) A Szűz Mária és Szent István oltárokon lévő 4-4 tömör sárgaréz gyertyatartó 55 cm magas és egyenként 7 kg súlyú. (...) A főoltárt 1800-ban készítette Christened József tiroli szobrászmester, aki a szószéket is építette. (...) A mellékoltárok közül 1861-ig csak a Boldogságos Szűz Mária és Szt. István oltárai voltak felállítva. 1861-ben készült el a Szent Anna oltár. (...) <http://www.kiskundorozsma.hu/site/images/local/plebania.jpg> Helybeli mesterek készítették 1934-ben a templom részére 3 drb. modern, két oldalfülkés, üvegajtós tölgyfa gyóntatószéket, darabonkint 560 pengőért. Ezek a váci egyházmegye egyik legmodernebb gyontatószékei. A község 1926-ban 1480 pengő költséggel bevezette a templomba a villanyvilágítást. Ez alkalommal készült a templom közepén lévő barokk stílusú bronzcsillár, amely 2606 pengőbe került. A szentélyben lévő 2 kandelábért márványtalpazattal együtt 900 pengőért készítettük, vételárukat adományokból gyűjtöttük össze. A templom közepén lévő fából készült, művészies és kézi faragású csillár a régi szegedi színházból való. (...) A templom belső festése igen rövid idő alatt tönkre ment. 1904-ben renoválták a templomot nagy költséggel, 1919-ben, tehát 15 év múlva már olyan kopott, füstös és szintelen lett az egész festés, amit 1922-ben renoválni kellett. (...) Ehhez járult a háború alatt a silány anyagokból készült gyertyák füstje, amely mindent bekormozott. A festett ablakok is homályossá tették a templomot. (...) A festett ablakok nagy részét fehér üvegtáblákkal kellett kicserélni. (...) 1922-ben rendeltünk Oberbauer pesti cégtől, 65x 115 cm nagyságban, terralith anyagból készült dombormű, szinezett, művészi kivitelű 14 stáció képet, amelyek egyenként 80 pengőbe kerültek. (...) A templom körül lévő területet 1934-ben parkíroztuk. Ekkor 1700 pengőért a Ganz gyárban egy drb. két lóerős villamos motort rendelt a község és a templompénztár közösen. Ez a motor a templom kőpárkányzata alá építve, 8 köbméteres cementtartályból szívja föl és nyomja szét a templom körül fektetett csövekbe az ártéri vizet. (...) Az új klasszikus stílus (neoklasszikus) gyönyörű példánya a főoltár. (...) A templom hajójában a magán padokkal együtt 56 tölgyfapad van, egyenként négy méter hosszúak s egyformán elosztva mindkét oldalon, 50 cm-t számítva egy férőhelynek, 5 külön pad van, a szentélyben is kettő, egyenkint 4 méter hosszú tölgyfapad és 5 drb. kisebb tölgyfapad, amelyekkel együtt a templomban 500 ülőhely van.”
(Sztriha Kálmán: Kiskundorozsma története. Részletek)
A templom: <http://www.kiskundorozsma.hu/site/index.php/nevezetessegek/item/139-a-templom>
A kápolna:
1831-ben söpört végig az utolsó nagy kolerajárvány az országon. A betegség főként az ország északkeleti részén szedte áldozatait, de az Alföldön is nagy pusztítást végzett. Babarczy Imre megyei alispán jelentésében, „veszedelmes Epe Kórság nyavajáról” ír„melynek dühösködése nem tsak ezen Megyét, de egész édes Hazánkat meg rémítette... Nemes Megyében majd 7000. rugott légyen azoknak száma, kiket azon dühösködő mirigy meg lepett, kik közül, azonban mint egy 2600 lőn annak áldozattya.” Az országban mintegy félmillió ember betegedett meg e szörnyű járványban és majd 250.000 ember halt meg. Nem volt város, falu, ahol ez a gyilkos kór föl nem ütötte a fejét.
Dorozsmán is fellépett ez a rettenetes ragály 1831 augusztus havában. Sztriha Kálmán Kiskundorozsma története című könyvében leírja, hogy naponta 10-15 halott volt, de augusztusban voltak napok, hogy 20 halottat vittek a temetőbe. A sok sírástól, zokogástól visszhangzottak az utcák, az embereken rémséges félelem lett úrrá. A templom egész nap telve volt emberekkel, akik különféle ájtatosságokat tartottak az elöljárókkal együtt. Ünnepélyes fogadalmat tettek, hogy ha a Mindenható irgalmazni fog a népnek és megszünteti a kolerát, akkor a temetőben a hétfájdalmú Szűz tiszteletére kápolnát építenek, akinek közbenjárását kérték a Mindenhatónál a szörnyű kór megszüntetésére.
És mi történt? Kisasszony ünnepe után (szeptember 8.) való vasárnap a kolera hirtelen, mintha elvágták volna, csodálatos módon elmúlt.
A kolera megszűnése alkalmával tett fogadalmat őseink később be is váltották és 1858-ban, a temetőben egy szép kis kápolnát építettek.
Kiskundorozsma újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából 2019. február 9-én átadták az összetartozás kapuját, amelyen feltüntették a Jászságból elsőként ide költöző családok neveit.
linkek:
Szeged Panoráma: A dorozsmai kálvária <https://szegedpanorama.blogspot.hu/2012/09/a-dorozsmai-kalvaria.html>
Délmagyarország: Kiss-Rigó László: Aki egy kapuhoz ér, nem árt ha tudja, honnan jött - A 300 éves Dorozsmát ünnepelték <https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kiss-rigo_laszlo_aki_egy_kapuhoz_er_nem_art_ha_tudja_honnan_jott_-_a_300_eves_dorozsmat_unnepeltek/2587924/