MAĎARSKO - SK
Hlavným mestom krajiny je Budapešť. Od roku 1996 je krajina členom OECD. V roku 1999 vstúpila do NATO a roku 2004 do Európskej Únie. Spolu s okolitými krajinami je členom Vyšehradskej skupiny.
Maďarsko je mnohými ľuďmi vnímané ako krajina kúpeľov, vína a ostrých jedál. Dnešná tvár Maďarska vznikla kombináciou mnohých vplyvov, ako z pôvodného domova Maďarov na Urale, tak najrôznejších európskych vplyvov, a to zo západných oblastí, viac však z oblastí smerom na juhovýchod od krajiny, zvlášť počas dlhej doby, keď bola značná časť Uhorska obsadená Osmanskou ríšou.
Asi najtypickejším znakom pôvodu Maďarov je ich jazyk. Maďarčina, ktorá patrí k Ugrófinskej jazykovej skuspine. Je vzdialene príbuzná niekoľkých jazykom, ktorými sa hovorí na severe a severovýchode Európy. Najpodobnejšie jazyky sa dochovali vo zvyškoch v Ruskom Chantyjskomansjijskom autonómnom okruhu na západnej časti Sibíri. Maďari boli vedení Arpádom. Prišli doEurópy koncom 9. storočia. Odvtedy sú Maďari a ich Maďarsko neoddeliteľnou súčasťou Európy. Novodobé dejiny Maďarska sú tesne späté s Českými, Slovenskými, Rakúskymi ale aj Balkánskymi dejinami.
__________________________________________________________________________________________________________________
HUNGARY - HU
Magyarország független közép-európai parlamentáris köztársaság.
Területe 93 030 négyzetkilométer, az ország a Kárpát-medence közepén helyezkedik el, amelyet északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia és Horvátország, délnyugatról Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határol. Magyarország tízmillió körüli lélekszámával az Európai Unió közepes méretű tagállamai közé tartozik. Hivatalos nyelve a magyar, ami a világ legnagyobb uráli nyelvcsaládba tartozó nyelve.Fővárosa és legnépesebb városa Budapest, amely világvárosnak számít.
Magyarország jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró Trianoni békeszerződésben megjelölt határokkal. A békeszerződés következményeként Magyarország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között németbarát politikát folytató kormányoknak köszönhetően Magyarország a tengelyhatalmak oldalán lépett be a második világháborúba a határrevizió reményében, de a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a Szovjetunió megszállási övezetébe került az ország. Rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor az 1989-es páneurópai piknik okán
