SK/

O obci

Obec Topoľnica sa nachádza na úrodnej Trnavskej rovine v okrese Galanta. Má veľmi výhodnú polohu. Cez obec vedie hlavná železničná trať Štúrovo – Bratislava. Autobusová doprava je zameraná na prepravu žiakov do škôl. V obci je základná škola a materská škôlka, obe s vyučovacím jazykom slovenským. Sú tu vybudované siete vodovodu a plynu, je tu postavená čistička odpadových vôd (ČOV) a kanalizačná sieť. Asi 70% obyvateľov sa zaoberá prevažne poľnohospodárstvom, skrášľovaním svojho okolia a budovaním dôstojných životných podmienok.

počet obyvateľov: 807 podľa Sčítania obyvateľov, domov a bytov v roku 2011
rozloha obce: 1047 ha

V obci svorne nažívajú obyvatelia slovenskej a maďarskej národnosti. Prevažuje tu vierovyznanie katolíckej cirkvi, evanjelická cirkev je v menšom zastúpení. Jedna tretina obyvateľstva je ekonomicky aktívna.

História

Prvá písomná zmienka o obci je doložená v Zoborskej listine z roku 1113 ako Narias. Názov obce sa odvodzuje z maďarského slova nyárfa – topoľ. V 16. storočí sa vyskytuje v spojení Toós – Nyárasd – Jazerná Topoľnica. Obec patrila zemepánskym rodinám Méreyovcom (1533), Balassyovcom (1646), Baranyayovcom (1646) a časť panstvu Hody už od 13. storočia. K obci Topoľnica patrí aj osada Pálovce, ktorá bola súčasťou šintavského panstva. Osada do roku 1955 patrila k Matuškovu.

Obec má už od roku 1780 vlastnú školu. Najstarší odtlačok obecnej pečate je z roku 1704. Mladšia pečať obce je z konca 18. storočia. Zobrazuje lemeš a čerieslo a z pravej strany halúzku topoľa, od ktorej sa odvodzuje názov obce – Topoľnica.

Kostol

V obci sa nachádza rímsko-katolícky kostol sv. Štefana Kráľa, ktorý bol postavený v druhej polovici 18. storočia na staré základy. Pôvodný kostol bol postavený v roku 1307, neskôr však bol zničený povodňami, požiarmi a spustošený vpádom Turkov.

V roku 2002 bola ukončená renovácia vonkajších omietok a ukončená celková údržba.

Nakoľko v obci sa nenachádza evanjelický kostol, bohoslužby sa realizujú na Obecnom úrade v obradnej sieni.

Kultúra

V obci sa realizujú viaceré organizácie.

Medzi najaktívnejšie patria CSEMADOK, Klub seniorov a Slovenský zväz záhradkárov.
Slovenský zväz záhradkárov sa zaoberá najmä poradenskou službou. Pre obyvateľov maďarskej národnosti organizuje kultúrne podujatia CSEMADOK. Slovenský zväz červeného kríža je zameraný na bezpríspevkové darcovstvo krvi. Zväz zdravotne postihnutých pomáha svojim členom pri vybavovaní potrebných záležitostí, organizuje rekreačné a liečebné pobyty. V obci pôsobí aj Športový strelecký klub a nachádza sa tu aj Včelársky zväz.

Šport

obci je už od roku 1928 založený futbalový oddiel. Od tohto obdobia vždy pracuje s menšími, aj s väčšími úspechmi. „A“ mužstvo dlhé roky hrávalo v II. triede v okrese Galanta a posledných 20 rokov hrá na majstrovstvách okresu Galanta. Úspešne si vychovali aj mladých futbalistov, keď v rokoch 1978-1980 hrávali v krajskej súťaži. Toto si zopakovali aj synovia svojich otcov v rokoch 2000-2003.

Úspešne funguje už 6-ty rok aj žiacke mužstvo, ktorého najväčší úspech bol v II. triede a postup do majstrovstiev okresu. Treba spomenúť aj postup do finále zimného turnaja žiakov.

HU/

Tósnyárasd (szlovákul: Topoľnica, korábban Jazerný Ňáražd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban. Pallóc településrész tartozik hozzá.

Fekvése

Galántától 6 km-re délkeletre található.

Története

A települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében „Narias” alakban említik először. A 16. századtól kezdik a „Tós” (tavas) előtaggal említeni. 1533-ban a Mérey, 1646-ban a Balássy és a Baranyai család birtoka. 1672-ben letarolta a török, ezután évtizedekig puszta volt. Később az éberhárdi uradalom része, birtokosai a Batthyány és az Esterházy családok voltak. 1780-óta működik iskola a településen. A falu legrégibb pecsétje 1704-ből származik. 1813-ban és 1894-ben nagy árvíz sújtotta. 1860-ban 530 lakosa volt. A 19. század második felétől a 20. század közepéig Pallóson szeszgyár és takarmányszárító működött.

Vályi András szerint „Tót Nyárosd. Magyar falu Posony Várm. földes Ura G. Batthyányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Taksonyhoz 3/4 órányira, Kajalnak szomszédságában, és annak filiája, határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, réttye, és erdeje van.”

Fényes Elek szerint „Nyárasd (Tós), tót magyar falu, Poson vmegyében, Galanthától 1 órányira. Táplál 367 kath. lakosokat. F. u. többen. Ut. p. Szered.”

Pozsony vármegye monográfiája szerint „Tósnyárasd, a budapest–bécsi vasútvonal mentén fekszik. Magyar kisközség, 87 házzal és 667, róm. kath. vallású lakossal. A község postája Kajal, távírója és vasúti állomása pedig Galánta. Nyárasd neve már egy 1193-iki okiratban előfordul; de nem biztos, hogy ezt a Nyárasdot kell-e értenünk (alatta). Hogy ősrégi község, azt az a körülmény bizonyítja, hogy plébániája már 1307-ben megvolt. Ma fennálló kath. templomát állítólag a XVI. században építették. Az 1553-iki összeírásban Mérey Mihálynak itt 6 portája adózik és ekkor Tót-Nyárasd néven szerepelt. 1647-ben Balássy Zsuzsanna és Baranyay Tamás bírják. 1672-ben a törökök elpusztítják és 1690-ben is lakatlan praedium. Később Éberhard tartozékaként ugyancsak e néven van említve. Idővel a Batthyányak lettek az urai és azután az Esterházyak. 1813-ban és 1894-ben a Vág áradásai okoztak nagy kárt a községben.”

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. A második világháború után magyar lakosságának felét áttelepítették Magyarországra, a helyükre szlovákok költöztek. Pallóc települést 1954-ben csatolták a községhez, addig Taksonyhoz tartozott.

1910-ben 594, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 836 lakosából 446 magyar és 369 szlovák volt.

2011-ben 807 lakosából 405 magyar és 392 szlovák volt.

Nevezetességei

A Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1781-ben épült a régebbi templom alapjain, 2002-ben megújították. Nemeskajal filiája.

Oktatás

• Magyar tanítási nyelvű általános iskolája 1974-ben szűnt meg, s a tanulók többsége Galántára kényszerül beutazni.
• Szlovák tanítási nyelvű általános iskola és óvoda.

Társadalmi szervezetek

• A Csemadok helyi szervezete.
• Sportszervezete 1928-ban alakult.