Tornyosnémeti község
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
A címer leírása: álló, csücskös talpú, vágott pajzs kékkel, a pajzstalp gallérozott, vörössel-ezüsttel. A pajzsfő jobb és bal oldala egyedi kialakítású. Kék mezejében egy ezüsttemplom áll, egy-egy oldalhajóval, három-három gömbölyített kővel. A templom tornyán nyolcágú ezüstcsillag. A pajzstalp gallérozott, vörös-ezüst sávozással. A pajzson címerpalást, harci sisakkal, takaróval. Jobb oldalon kékkel-ezüsttel, bal oldalon vörössel-arannyal. A pajzs alatt beszélő szalag felirattal: Tornyosnémeti.
Tornyosnémeti village
(Borsod-Abaúj-Zemplén County)
Description of the coat of arms: a standing, sloping, shielded shield with blue, shielded shield with red-silver. The right and left sides of the shield head are individually designed. In its blue field there is a silver church with a side boat, with three or three rounded stones. The church tower is an eight-star silver star. The shield was shrouded with red and silver stripes. The shield has a coat of arms, with a helmet and a blanket. On the right side with blue-silver, red on the left with gold. Under the shield under the shield: Tornyosnémeti.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a Hernád völgyének felső szakaszán, a volt magyar-szlovák államhatárnál elhelyezkedő község, Encstől, Gönctől északra.. Vasútállomása nincs, de rendszeres autóbusz-forgalma van a közeli Hidasnémeti állomásával. A hozzá legközelebb fekvő város Gönc, amelynek a községtől való távolsága közúton 8 km.
A falu határában már a bronzkorban népes település lehetett a régészeti leletek tanúsága szerint. A kezdetben Középnémeti nevet viselő község első írásos említése 1220-ból való, ekkor Cuzepnemetalakban fordult elő a neve. Királyi föld volt, amelyre a király német telepeseket hozott. A királyi dajka fiának, Györgynek adományozott falu később több birtokrészre oszlott. Az 1300-as évek elején gyakran tartottak itt megyegyűléseket, 1349-ben pedig nádori gyűlés helyszíne volt a falu. A XV. században gazdag és népes helységként tartották számon, határában vámot is szedtek. 1427-ben 71 adózó portája volt. 1440-ben a falut birtokló Perényiek Giskra huszita vezérnek adták zálogba, ettől fogva hanyatlani kezdett. 1528-ban Perényi Péter hűtlensége miatt a Szapolyai-párti Macedóniai Péter kapta meg Középnémetit.
A XVI. században a törökök dúlták fel, 1687-ben csak 21 jobbágya volt. A pestisjárvány ezt a népességet is tovább pusztította, amely a Rákóczi-szabadságharc után tovább fogyatkozott és 1715-re már csak 11 jobbágyból állt. 1848-ig főurai a Perényiek mellett a Csákyak voltak. Az 1848-49-es szabadságharc során a kassai honvéd zászlóaljnál 7 községbeli lakos harcolt, közülük a fehértemplomi csatában négyen estek el. 1869-ben a lakosság száma 775 fő volt. A településben sok szlovák élt. Régi templomának szentelésekor német, magyar és szlovák nyelven egyaránt prédikáltak. Közigazgatásilag a falu mindig más település alá tartozott, így a kisközség ügyeit a volt vizsolyi egyházkerület, a hidasnémeti plébánia, a szinai körjegyzőség, majd a hidasnémeti körjegyzőség intézte. A két világháború között a lakosság nagy része cselédként dolgozott a nagybirtokon. Az idénymunkások 1920 után ősztől tavaszig, a sokszor szép hasznot hozó csempészéssel foglalkoztak. 1945-ben itt is sor került a föld felosztására, majd tsz-szervezésre került sor. A falu termelőszövetkezete az 1960-as évek végére a járás egyik legjobban gépesített tsz-évé vált. A körzetesítéssel viszont Tornyosnémeti lakói elvesztették vasúti megállóhelyüket, majd az iskola felső tagozatát. A fiatalabb korosztályok az 1960-as évektől egyre nagyobb arányban vállaltak munkát a falun kívül a közeli Hidasnémetiben a vasútnál, majd a borsodi iparvállalatoknál. Sokan elköltöztek a községből, az itt maradók közül pedig egyre többen ingázókká lettek. A falu agrárfoglalkozású népessége az 1980-as évekre elöregedett. Ma sok szlovák él a faluban.
A település látványos építészeti műemléke az 1477-ben épült református templom.
The spectacular architectural monument of the settlement is the Reformed Church built in 1477.
Tornyosnémeti is a village in the northern part of Borsod-Abaúj-Zemplén county, in the upper part of the valley of Hornád, at the former Hungarian-Slovakian border (important international road border crossing point), north of Encs and Gönc. You do not have a train station but you have regular bus traffic at the nearby Hidasnémeti station. The nearest town is Gönc, which is 8 km from the village on a public road.
At the border of the village, already in the Bronze Age, there was a large settlement, according to archaeological finds. The first written mention of the village with the name Medieval is from 1220, when its name was in Cuzepnemetalak. It was a royal land to which the king brought German settlers. The village donated to György, the son of the royal nanny, later divided into several parts. At the beginning of the 1300's, there were frequent assemblies, and in 1349 the village was a venue for a reed meeting. The XV. It was considered a rich and large place in the 18th century, and customs were collected at the border. In 1427 he had 71 taxpayers. In 1440, Perényiek, a village owned by the village, was given a Hussein Leader for Gisk, and since then he began to decline. In 1528 Péter Perényi's infidelity, the Péter Macedónian of Szapolyai received Central Germany.
The XVI. In the 16th the Turks were overthrown and in 1687 there were only 21 serfs. The plague epidemic further destroyed this population, which continued to decline after the Rákóczi-freedom fight and by 1715 it consisted of only 11 serfs. Until 1848, the chiefs of the Perényi were the Csáky. During the 1848-49 War of Independence at the Kassa Army Battalion, 7 villagers fought, four of whom fell in the White House battle. In 1869 the population was 775. Many Slovaks lived in the settlement. When devoted to the old church, they preached in German, Hungarian and Slovak. The village was always administered under different localities, so the affairs of the small community were governed by the former district of Vizisoly, the parish of Pécs, the districts of Seňa and then the notary district of Pécs. Between the two world wars most of the population worked as a servant on the big estates. Seasonal workers dealt with post-war smuggling since 1920, from autumn to spring. In 1945 the land was divided and then organized. By the end of the 1960s, the village co-operative was one of the most mechanized ts years of the district. However, by the obliga- tion, residents of Tornyosnémeti lost their railway stops and then the upper section of the school. Younger generations started to work more and more in the 1960s than in the nearby Hidasnémeti railway at the railway and then at the Borsod industrial companies. Many of them moved out of the village, and more and more of them were becoming commuters. The agrarian population of the village is aging in the 1980s. Today many Slovaks live in the village.
"Near the cache is the Roman Catholic church of Virgin Mary and from there 5 min. of walk to the east is the Reformed church from the year 1477."