Cum Deo pro patria et libertate!
(Cu Dumnezeu pentru patrie şi libertate!)
Rákoczi Ferenc al II-lea
Francisc Rákóczi al II-lea (în maghiară II. Rákóczi Ferenc, în slovacă František II. Rákoci) (n. 27 martie 1676, la castelul Borsi (astăzi Borša), Comitatul Zemplén, Regatul Ungariei - d. 8 aprilie 1735, Tekirdağ, Imperiul Otoman) a fost un nobil maghiar din familia Rákóczi, principe regent al Ungariei și principe al Transilvaniei. Printre cei mai bogați oameni din Regatul Ungariei, Rákóczi și-a folosit averea pentru a ajuta cauza desființării uniunii personale cu casa de Habsburg. Între 1703 și 1711 a condus Răscoala Curuților împotriva dominației habsburgice. Francisc Rákóczi al II-lea este considerat erou național maghiar, cu multe străzi și instituții numite după el.
În anul 1704 a fost ales la Alba Iulia prinţ al Transilvaniei, astfel el a fost ultimul cu acest titlu. În 1705 la şedinţa parlamentară de la Szécsény a primit titlul de dux & princeps, însemna conducător şi prinţ şi prin cronicile trandiţional maghiare “a devenit prințul conducător al moșiilor ungare aliate pentru libertatea țării sale”.
Numele lui este în strânsă legătură cu luptele pentru libertate din 1703, cunoscut sub deumirea de Răscoala Curuților, prin care vroia să recâştige independenţa ţării de sub ocuparea Habsburgă. Cu acest scop a fost ales print al Ungariei şi a Transilvaiei, la care s-a conformat integral, deoarece a fost descendentul prinţului ardelean Rákoczi Zsigmond, pe de altă parte străbunicul şi bunicul său Rákoczi György I. şi Rákoczi György II., iar tatăl Rákoczi Ferenc, toţi au fost prinţi ai Transilvaniei.
Luptele sale pentru libertate nu au atins scopul suprem. În sufletul poporului maghiar şi azi trăieşte ca un conducător cu spirit curat şi sincer, pe motiv că la acordul de pace de la Satu Mare nu a acceptat graţierea şi a fost alături de oamenii săi până la capăt în luptele pentru independenţa patriei. Luptele pentru independenţa Ungariei, chiar dacă s-au terminat cu un acord de pace la Satu Mare, care a fost un compromis care a împiedicat contopirea ţării cu Imperiul Habsburg şi a fost susţinută până în 1848 prin constituţia feudală.
This old postcard sourse: Rákóczi
Francisc Rákóczi al II-lea în Tîrgu Mureş
În cele 8 ani de lupte pentru independenţa patriei, momentul cel mai frumos al perioadei curuţilor, se leagă de oraşul Tîrgu Mureş. Rákoczi Ferenc al II-lea după ce a fost proclamat prinţ al Transilvaniei pe 8 iulie 1704 la Alba Iulia, pe 28 martie 1707 la cererea nobilimii ardelene a intrat în oraş solemn din direcţia Iernut, Band, Sâncraiu de Mureş cu o mică trupă. Ulterior, la data de 5 aprilie a fost oficializată proclamaţia printr-o ceremonie grandioasă, cu ocazia căreia s-a ţinut şi ultima Dietă al Transilvaniei la Tîrgu Mureş.
Statuia de pe lângă Cetate a sculptorului Pokornyi Attila a fost dezvelit pe 26 noiembrie 2004 cu ocazia aniversarii a 300 de ani de la proclamarea lui Rákoczi Ferenc al II-lea ca prinţ al Transilvaniei. Piedestalul are cca. 150 cm înălţime şi are inscripţionat „ II. Rákoczi Ferenc 1676-1735”. Statuia bust din bronz este de dimensiunile omului şi arată conform picturii lui Mányoki Ádám.
Este de remarcat faptul, că această statuie este al doilea din istoria Tîrgu Mureşului. Primul, a fost aşezat la intersecţia străzilor Kossuth Lajos (str. Călăraşilor de azi) şi Arany János, unde în 2000 s-a inaugurat statuia lui Petőfi Sándor. Prima statuie a lui Rákoczi Ferenc al II-lea a fost realizat de Székely Károly (1880-1941).
Pentru a loga aceasta cutie realizează o poză cu tine, sau cu un obiect personal, sau cu GPS-ul având statuia în fundal.
Atenţie: Logurile fără poze vor fi şterse.
Cum Deo pro patria et libertate!
(Istennel a hazáért és a szabadságért!)
II. Rákóczi Ferenc
Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) magyar főnemes, a Rákóczi-szabadságharc vezetője, erdélyi fejedelem, birodalmi herceg (Reichsfürst).
1704-ben Gyulafehérvárott erdélyi fejedelemmé választották, és így ő volt az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget. 1705-ben a szécsényi országgyűlésen a dux & princeps címeket kapta, amely „vezér és fejedelem” jelentésű, és a magyar történetírás hagyományos értelmezése szerint ezzel megválasztották „a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé”.
Neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg Birodalomtól. E célnak megfelelően választották Erdély és Magyarország fejedelmévé, aminek tökéletesen megfelelt, mivel Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem leszármazottja volt, azonkívül dédapja és nagyapja, I. Rákóczi György és II. Rákóczi György, továbbá apja I. Rákóczi Ferenc is erdélyi fejedelem volt.
Szabadságharca azonban nem érte el a kívánt eredményt. A magyarság szemében ma is tiszta lelkű és becsületes vezetőként él tovább, mivel a szatmári békekötés után a felkínált közkegyelmet nem volt hajlandó elfogadni, és végig kitartott a magyar függetlenség ügye mellett. A szabadságharcot lezáró szatmári béke, a bukás ellenére is kompromisszummal zárult, amely megakadályozta Magyarország beolvadását a Habsburg Birodalomba, és a rendi alkotmány, ha látszólagosan is de fennmaradt 1848-ig.
II. Rákóczi Ferenc Marosvásárhelyen
A nyolc évig tartó Rákóczi-szabadságharc korszakában, a kuruc világ legszebb és maradandó emléke fűződik Marosvásárhely történelméhez, amikor a már Gyulafehérváron (1704. júl. 8-án) fejedelemmé kikiáltott II. Rákóczi Ferenc 1707. március 28-án, az erdélyi Rendek meghívására, Radnótról, Mezőbánd felől, Marosszentkirályon keresztül ünnepélyesen bevonult házi serege kiséretében a városba és akit április 5-én, a Dinnyeföld réten, világra szóló pompával iktattak Erdély törvényes fejedelmévé, amikor egyúttal az utolsó marosvásárhelyi országgyűlést is megtartották.
A marosvásárhelyi vársétányon felállított szobrot, Pokornyi Attila munkáját, 2004. november 26-án, Rákóczi fejedelemmé választásának 300. évfordulóján állították fel. A kb. 150 cm magas posztamens felirata: 'II. Rákóczi Ferenc / 1676-1735'. Maga a bronz mellszobor hozzávetőlegesen életnagyságú, és Rákóczi Ferencet a klasszikus Mányoki Ádám-féle festmény beállításában ábrázolja.
Megjegyzendő, hogy ez a Rákóczi-szobor a második Marosvásárhely történetében. Az első eredetileg az Alsóvárosban, a Kossuth Lajos és Arany János utcák találkozásánál állt, azon a helyen, ahol 2000-ben Petőfi Sándor szobrát állították fel. Az első Rákóczi-szobor Székely Károly (1880-1941) alkotása volt.
Feladat: Készíts egy fényképet rólad, vagy egy személyes tárgyadról, vagy a GPS készülékedről a szoborral a háttérben.
Figyelem: A fényképek nélküli bejegyzések el lesznek távolítva.
Cum Deo pro patria et libertate!
(With god for the Country and for liberty!)
Francis II Rákóczi (27 March 1676 – 8 April 1735) was a Hungarian nobleman[1] and leader of the Hungarian uprising against the Habsburgs in 1703-11 as the prince of the Estates Confederated for Liberty of the Kingdom of Hungary. He was also Prince of Transylvania, an Imperial Prince, and a member of the Order of the Golden Fleece. Today he is considered a national hero in Hungary.
Task: To register this virtual Geocache as found, you need to add a photo with you, or a personal object, or GPS with the statue in the background!
Attention: Logs that do not meet these requirements will be deleted!
Virtual Rewards 2.0 - 2019/2020
This Virtual Cache is part of a limited release of Virtuals created between June 4, 2019 and June 4, 2020. Only 4,000 cache owners were given the opportunity to hide a Virtual Cache. Learn more about Virtual Rewards 2.0 on the Geocaching Blog.