História obce:
Jednou z pradávnych usadlostí Žitného Ostrova je Veľké Blahovo, obyvatelia ktorej v roku 1997 oslávili 825. výročie založenia obce. Obec je spomenutá v starých dokumentoch už aj v rokoch 1161 a 1173. Počas uplynulých storočí je spomenutá pod viacerými názvami, napríklad ako „Fulobon, Csukár-Nagy Abony (Čukárske-Veľké Blahovo), Felabony, Nemesabony (Zemanské Blahovo), Csallóköz-Abony (Žitnoostrovské Blahovo)“, atď. Od 13. storočia obec vlastnili viaceré rodiny, z nich sú v dokumentoch zachytené mená troch zemanských rodín: „Ordódy, Csiba a Olgyay“.
Blahovo (Abony – Oboni) je z typologického hľadiska maďarské osobné meno, chronologicky sa mohlo objaviť v X. až XII. storočí. Vydrany (Hodos – Hodus) z typologického hľadiska je zvieracie meno (hód - bobor).
János Belitzky napísal na 7. strane svojho vedeckej práce pod názvom: „Pečenežské usadlosti v Západnej zadunajskej oblasti a na Hornom Uhorsku (Budapešť, 1937):
”Ohľadne toho je veľmi zaujímavé používanie názvu miest a osobných mien, ako sú: „Abád, Abod, Abaj, Abos, Aboska, Abony (Blahovo)”, ktoré sú odvodené od osobného mena „Aba“ a od jeho odvodenín, ktoré sa tak často vyskytovalo v dobe Arpádovcov“.
Pozemky Blahova (Abony – Oboni) daroval ešte István III. (Štefan III.) usadlíkom, ktorí sa presťahovali z Čiech, ich potomkom daroval kráľ András II. (Ondrej II.) slobodu, prináležiacu kráľovským dvoranom –nevoľníkom; tieto výsady potvrdil v roku 1236 aj kráľ Béla IV. (Vojtech IV.) (CD. IV. 1. 58-9). Inak Blahovo (Abony) je spomenuté aj v listine Miklósa, zástupcu zemského sudcu v roku 1239 (ÁUO. VII. 83-5). Z listiny, ktorá pochádza z roku 1240, sa zas môžeme dozvedieť, že obyvatelia Blahova, ktoré sa rozrástlo na rozlohu troch dedín spolu s obyvateľmi Kračian, taktiež na rozlohe troch dedín, viedli spor s Kračanským Remiggom ohľadne výmery určitého pozemku.
Takisto sa stretávame so spomenutím obce Blahovo v listine Bélu IV. (Vojtech IV.) z roku 1241, v ktorej sú podrobne uvedené hranice obce Vata (Vojtechovce), (D1. 231). Po tomto je Blahovo spomenuté v listine z roku 1256, kedy obyvatelia Blahova a Kračian na rozlohe troch dedín vedú opäť spor s Kračanským Remiggom.
V roku 1298 už jednu z obcí nazývajú ako „Felabony“, z pozemkov tejto obce kráľ András III. (Ondrej III.) daroval 300 katastrálnych jutrov majstrovi Petrovi, synovi Andrása (Ondreja) Olgyaia. Inak táto obec „Felabony“ patrila do vlastníctva viacerých hradných nevoľníkov, ktorí takisto slúžili vo vojsku Demetera, bratislavského a zvolenského župana, a vyznamenali sa v bojoch, za čo im všetkým daroval kráľ András III. (Ondrej III.) v roku 1299 zemanský titul, spolu s majetkom (CD. VI. 2. 189-90.).
Blahovo v roku 1332 bolo vytvorené už z troch dedín, o čom sa môžeme dozvedieť z listiny Ostrihomskej Kapitoly (D1. 2760., archív z doby Anjouov II. 632-4.) Z roka 1336 existuje listina, v ktorej je spomenuté Čukárske Blahovo, obec, ktorá hraničí s obcou „Pókafölde”.
Kráľ Lajos I. (Ľudovít I.) uznal v roku 1356 zemanstvo Felabonycov s tým záväzkom, že sú povinní bojovať v prípade, ak by Český kráľ, alebo panovník Rakúska napadol štát zbraňami (Archív Kúrie, 4-778.). Csukárabony (Čukárske Blahovo) je v roku 1409 vo vlastníctve Jána, syna Pókatelepského Fekete Jakaba a jeho príbuzných. Obec im daroval kráľ Lajos (Ľudovít) v roku 1380 (Kondé, fgy. R. 50.). V roku 1416 Miklós, syn Pókatelepského Jánosa zakáže svojim príbuzným, aby predali Blahovo.
Zdroj: https://www.velkeblahovo.sk/obec-2/nazov-obce-blahovo/
Ku keške:
I. svetová vojna + II. svetová vojna
Final:
Final:
N 48 00.(Bertók) (Hodossy + Lukács + Mátis) (Csiba - Miklós)
E 017 34. (Csiba) (Bódis + Márk + Edmár) (Szelle)
Község történelméből:
Csallóköz egyik legősibb magyar települése Nagyabony (Veľké Blahovo), amelynek lakói 1997-ben ünnepi keretek között emlékeztek meg megalakulásának 825-ik évfordulójáról. A községet régi oklevelekben már 1161-ben és 1173-ban említik. Az évszázadok folytán több néven is emlegetik, például: Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abony stb. A 13. századtól több család birtokolta a községet, amelyek közül három nemesi család neve maradt fenn az oklevelekben — az Ordódy, a Csiba és az Olgyay család.
Abony (Oboni) tipológiailag magyar személynév, kronológiailag a X. XII. században jelenhetett meg. Hodos (Hodus) tipológiailag állatnév (hód).
Belitzky János: A Nyugatdunántúli és Felvidéki besenyő telepek (Budapest, 1937), című tanulmányának 7. oldalán írja: „Erre nézve nagyon érdekes az árpádkori magyarság között igen gyakori Aba személynévnek és származékainak, Abád, Abod, Abaj, Abos, Abosk, Aboska, Abony hely- és személynévi alakban való előfordulása.”
Abony (Oboni) földjét még III. István király adományozta Csehországból bevándorolt telepeseknek, akiknek leszármazottait II. András király a királyi udvarnok-jobbágyokat megillető szabadsággal ruházta föl; ebben őket 1236-ban IV. Béla király is megerősítette (CD. IV. 1. 58-9.) Egyébiránt Abony említésével 1239-ben is találkozunk (ÁUO. VII. 83-5.): Miklós alországbíró oklevelében, 1240-ben pedig arról értesülünk, hogy az ekkor már három falura terebélyesedett Abony lakói az ugyancsak három falut alkotó karcsaiakkal közösen perben állottak Karcsai Remiggel egy bizonyos földterületre vonatkozólag.
Hasonlóképpen találkozunk Abony falu említésével 1241-ben, IV. Béla király oklevelében, amelyben Vata falu határai vannak részletezve (D1. 231.). Ezt követően Abonyról csak 1256-ban hallunk ismét, amikor azt tapasztaljuk, hogy a háromfalus Abony és Karcsa lakói ismét viszályban állnak Karcsai Remiggel.
Az egyik Abonyt 1298-ban már Felabonynak hívják, amelynek területéből III. András király 300 holdat Olgyai András fia Péter mesternek adományozott. Ez a Felabony egyébként több várjobbágy birtokában volt, akik szintén Demeter pozsonyi és zólyomi ispán seregében szolgáltak, és kitüntették magukat, amiért III. András király 1299-ben mindnyájukat, birtokaikkal egyetemben, a nemesek sorába emelte (CD. VI. 2. 189-90.).
Abony 1332-ben már három falut alkotott, miként erről az esztergomi káptalan okleveléből értesülhettünk (D1. 2760., Anjoukori levéltár II. 632-4.). 1336-ban Csukárabony említésével találkozunk, amely szomszédos volt Pókaföldével.
Királyunk I. Lajos 1356-ban a felabonyiak nemességét elismerte azzal a kötelezettséggel, hogy ha akár Csehország királya, akár Ausztria fejedelme, az országot fegyverrel támadnák meg, kötelesek fegyvert fogni (Kuriai Itár, 4-778.). 1409-ben Csukárabony Pókateleki Fekete Jakab fia Jánosnak és rokonainak tulajdona. 1380-ban adományozta nekik Lajos király (Kondé, fgy. R. 50.). 1416-ban Pókateleki János fia Miklós tiltja rokonait többek között Abony eladásáról.
Forrás: https://www.velkeblahovo.sk/kozseg/a-nagyabony-helynev/
A ládához:
I. világháború + II. világháború
Final:
N 48 00.(Bertók) (Hodossy + Lukács + Mátis) (Csiba - Miklós)
E 017 34. (Csiba) (Bódis + Márk + Edmár) (Szelle)