A mágneses nano láda pótolva lett! Kérlek ne vidd el, ne rakd át!
Jó keresést!
Az Európai Unió támogatásával megvalósuló projekt legfőbb célja a Szombathely és a környező települések (Bucsu, Dozmat, Torony, Sé) árvízi biztonságának megteremtése.50 évvel ezelőtt, 1965-ben Szombathely város nagy része víz alá került a Gyöngyös-patak, a Sorok-Perint és az Arany-patak árvizei miatt. Az árhullám levonulását követően a vízügyi szakemberek tanulmányterveket készítettek annak megvalósítására, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya a további fejlesztéseknek.A globális felmelegedés következtében napjainkban tapasztalható szélsőséges időjárási körülmények miatt egyre gyakoribbá váló villámárvizek is rámutattak arra, hogy Szombathely és az alatta lévő területek védelmében szükséges megépíteni a dozmati árvízcsúcs- csökkentő tározót.2010-ben megépült a Lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó, mely Szombathely és a tározó alatti területeken (Lukácsháza, Gyöngyösfalu, Gencsapáti) mintegy 25 ezer ember lakhelyét tette árvízvédelmi szempontból biztonságossá. Azonban Szombathely-Oladi városrésze, Bucsu, Dozmat, Torony és Sé jelenleg is árvíz által veszélyeztetett települések.
A völgyzárógát hossza 421 méter lesz, legnagyobb magassága megközelíti a 8 m-t. A kialakításra kerülő tározótér 100 évenként érkező vízhozam esetén, 44 hektáron mintegy 1 millió m3 víz befogadására alkalmas.A létrejövő 7,2 hektár vízfelületű állandó vizű tározórész kedvező teret nyújt a vízinövények, a vízhez kötődő állatvilág megtelepedésének, gyarapítva ezzel a térség élőhelyeit. Az így kialakuló új vizes-nedves élőhely kiemelt szerepet kap a természeti értékek megismerésében, bemutatásában, s általa lehetővé válik a szombathelyi Csónakázó tó vízpótlásának javítása is.A projekt részeként – a lefolyási viszonyok javítása érdekében – az Arany patak alsó és felső szakaszain 5,7 km hosszúságban mederrendezésére kerül sor. Ez által a meder alkalmassá válik a szabályozott vízhozamok levezetésére.Az árvízcsúcs-csökkentő tározók üzemeltetésével a létesítmények alatti lakott területeket és termőföldeket sújtó vízkárok megelőzhetőek, csökkenthetőek, ezáltal nő a lakosság árvízi biztonsága, s olyan komplex fejlesztések valósíthatók meg, melyek elősegítik a gazdaság-, az idegenforgalom és a turizmus fellendülését, az érintett települések további fejlődését.