Ezzel a ládával az 1876. február 26-ai jeges árvíz egy mementójára szeretném ráirányítani a figyelmet. Az emléktáblára, az Árpád úton (ami megegyezik a 12. számú főúttal) egy szokványos duna-parti séta során bukkantam. Korábban már kutakodtam a pesti 1838-as árvíz emlékeiről, így ennél is beindult az agyam. Az már ránézésre látszott, hogy ez nem egy eredeti emléktábla, hanem (divatos kifejezéssel élve) utángyártott. Ennélfogva azt sem tudhatom biztosan, hogy a megfelelő magasságban van-e. Amikor utánakerestem, kiderült, hogy a tábla szövegével ellentétben nem januárban, hanem februárban volt jeges árvíz a Dunán.
Jégtorlódásos árvíz a Révai lexikon szerint Európában leginkább a Ny-K-i és ÉNy-DK-i irányú folyókon szokott jelentkezni. Ennek oka, hogy a befagyott folyók vízgyűjtőterületein először nyugaton indul meg az időjárásváltozás következtében fellépő olvadás. A kelet felé meginduló jégtömeg azonban nem tud haladni, mivel folyásirányban még vastag jégpáncél borítja a folyót. Ez a jelenség igen gyakori volt a Dunán, viszont a Tiszán például meglehetősen ritka. Jégtorlódásnak azt nevezik, amikor a zajló jég a meder egy jellegzetes pontján (pl. egy hídlábnál, szigetnél, zátonynál) felhalmozódik és elzárja a víz útját. Ha ezek a jégtáblák összefagynak, abból jégdugó alakulhat ki. Ezek létrejöttének a kisvizes hideg időszakokban kedveznek. Ilyen esetben a vízszint napok, de extrém esetben akár órák alatt is igen magasra duzzadhat, amiáltal a folyó kilép a medréből, hogy megkerülje az akadályt. A jégtorlódások felszakadása során hatalmas összefagyott, kavicstól és egyéb mederanyagtól elnehezült jégtömbök keletkeznek. Ezek potenciálisan újabb és újabb mederelzáródásokat okozhatnak. A XX. században sokszor volt arra szükség, hogy robbantásokkal és bombákkal zúzzák szét a gyakran több kilométeres jégdugókat.
A láda nem a megadott koordinátán van!
A magaddal hozott mérőszalaggal mérd meg, hogy az emléktábla közepén horizontálisan végigfutó vonal milyen magasan (centiméterben) van az utcaszinthez képest! Ez a szám legyen A.
N=N0+(A-34)
E=E0+(2A+6)