Magát az újpesti vágóhidat 1884-ben hozták létre, de akkor még nem ezen a helyen, hanem a Dunához közelebb. Az azonban sertésvágásra nem volt berendezve, így hamarosan felmerült egy új vágóhíd építésének igénye. A Megyeri út-Irányi Dániel utca sarkán lévő telken 1911-re épült fel az új közvágóhíd Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervei alapján. Az építési vállalkozó Schreiber Gyula volt. - Schreiber Gyula Újpesten elismert építési vállalkozó volt. Cégét 1889-ben alapította, s nevéhez fűződik az Újpesti városháza, több helyi iskola, az újpesti közvágóhíd, a Phőbus és az Ister vízmű gyártelepeinek, a rákospalotai olajgyár és más épületek kivitelezése. -
A vágóhíd korabeli leírása a következő volt: “a Megyeri útból elágazó széles kocsiút tágas, bolthajtásos három kocsibejárásos kapuhoz vezet. A jobb oldaliban a kocsimérleg van, kétoldalt pedig kisebb ajtók a gyalogjárók számára. A kapubejárótól balra van az igazgató és az állatorvos földszintes lakóépülete, jobbról a vágóhídi egyéb alkalmazottak emeletes lakóhelyisége megfelelő mellékhelyiségekkel. A vágóhíd pavilon rendszerű, a főbejárattal szemben az irodaépület, ettől balra a marhavágóhíd és a marhaistállók, jobbról a sertésvágóhíd és sertésólak helyeztettek el. A vágócsarnok és iroda épület mögött terül el a hűtőcsarnok, melyet a vágóépületekkel fedett átjáró köt össze. A hűtőcsarnokkal közös épületben van a gépház, kazánház stb. A ló-vágóhid, a pároló, a szalonnahűtő és a sertésvágóhíd toldalék-épületben vannak. Az 1928-ik évben a lóvágóhíd átépíttetett s ugyanakkor a lóhúst feldolgozó műhely is megfelelő új gépekkel szereltetett fel. A telek bal oldali hátsó sarkában fekszik a trágyaház és az egészségügyi vágóhíd. A telek hátsó részében van bevezetve a vasúti vágány két rakodóval, közvetlenül csatlakozással a BUR. vasút pályatestéhez.” (forrás: http://villamosok.hu/balazs/4cstms.w.love/teher/ipvgk/vagohid/index.html
A rejtekhely forgalmas napközben, vigyázz a muglikkal.