A kerékpár magyarországi története 1878-ban kezdődött. Az első biciklit egy mérnök hozta be az országba a nagy-britanniai Lincolnból. Ez azonban még egy primitív, elavult szerkezet volt. Egy évvel később Kosztovits László, egy helyi angol kerékpáros klub elnöke hozta Budapestre az első új felépítésű biciklit. Ez egy velocipéd volt. Tudjátok .... hatalmas első, és pici hátsó kerék. És közvetlenül az első kereket hajtották bármiféle áttétel nélkül.
A magyar kerékpársport úttörői 1880. körül: Günther Antal jogász, újságíró, Forché Roman fényképész, Kosztovics László, valamint Vermes Lajos földbirtokos
Kosztovicsék szervezték meg az első magyarországi kerékpáros kirándulást 1881 húsvétján. Reggel 6-kor indultak a Városligetből, és délután 2-re értek Gödöllőre teljesen kimerülten. 8 óra alatt tették meg a 30 kilométeres távot. Mivel ez az út nem volt annyira kátyús és göröngyös, mint más utak, rövidesen a legnépszerűbb biciklis útvonal lett a főváros környékén.
Szintén ők szervezték az első itthoni kerékpárversenyt, és nekik köszönhető a bicycle szó magyarosítása is. Az évek során a vasparipa szóval versengett a kerékpár szavunk, Kossuth Lajos is ezt a szóhasználatot támogatta, de végül 1883-ban a Magyar Tudományos Akadémia döntötte el a vitát és a kerékpár szót vette fel szótárába, így ez vált a hivatalos elnevezéssé és terjedt el a köztudatban.
A kerékpározást eleinte a lovagláshoz hasonlították, főleg az arisztokraták hobbija volt, az ára miatt. Azonban rövid időn belül nagyon népszerű lett Magyarországon. Mindenkit lenyűgözött ez a sport és egyben közlekedési eszköz is. Kerékpárüzletek, sőt kerékpáriskolák nyíltak, valamint a kerékpározásról, mint sportról szóló könyvek és újságok jelentek meg. Kosztovitsék és számos más társaság kerékpáregyleteket alapítottak, melyeket végül Szombathelyen egyesített a Magyar Kerékpáros Szövetség. Az országban megrendezték az első országúti kerékpár-távversenyt Budapest és Pécs között.
Kerékpáros egyesület a XIX. század végén
Az 1896-os év, vagyis a millenium éve, az egész országban nagy fellendülést hozott a sportok tekintetében, melyek között már a kerékpár is szerepelt. Felépült a főváros kerékpárstadionja, ami 8000 főt tudott befogadni. Érdekesség, hogy a stadion megnyitása utáni 6. versenyen már nők is indultak. Mindenkit letaglózott, hogy a női indulók térdnadrágot viseltek (akkoriban minden nő szoknyában járt), mellyel igazi szenzációt keltettek.
Sajnos az ezredforduló után több nem várt fejlemény miatt egy időre hanyatlani kezdett az itthoni kerékpározás. 5 forintnyi kerékpáradót vetettek ki minden bringára. Egyes utcákon rendeletek formájában betiltották a kerékpározást. És ekkoriban terjedt el a foci, ami visszaszorította a kerékpározást, mint sportot.
1923 után ismét a nemzetközi szövetség tagja lettünk. 1925. június 27-én első alkalommal került megrendezésre a Tour de Hongrie, a legnagyobb magyarországi profi kerékpáros verseny. A táv 510 kilométer volt (Budapest – Szombathely – Győr – Budapest), melyet Jerzsabek Károly teljesítette leggyorsabban, 22 óra 10 perc alatt. Hamarosan a világbajnokságot is Magyarország rendezhette meg, az olimpián is képviseltettük magunkat és újra fejlődésnek indult a sportág.
Ez pedig a XXI. század. A Tour de Hongrie 2019-ben.
Források:
A kerékpár története Magyarországon
A magyar kerékpársport története
Napi érdekes - 394 - Magyarország 25 képben 1879-1945