Még valamikor a nyáron, egy ládázás során futottam bele ebbe az emlékkőbe, ami az egykori svéd külügyminiszterről emlékezik meg, aki gondolom lelkes támogatója lehetett az Olof Palme sétány és környékének a rendezésének. Már akkor szöget ütött a fejemben, hogy kezdeni kellene vele valamit és felrémlett az is, hogy londoni tartózkodásunk alatt számtalan olyen earthcache-sel találkoztam, ahol a láda apropóját egy szobor kőzetanyaga adta.
Gránit
A kőzeteket képződésük és összetételük szerint csoportosíthatjuk. Ezek alapján a gránit egy savanyú, mélységi magmás kőzet. De ez mit is jelent pontosan? Ha elkezdenénk leásni a földben nagyon-nagyon mélyre, egy idő után azt tapasztalnánk, hogy egyre melegebb lesz és nem csak azért, mert nehéz fizikai munkát végzünk. Minél közelebb kerülünk a bolygó belső magjához, úgy nő a hőmérséklet és a rétegvastagság növekedésével együtt a nyomás is. Ebből adódóan a kőzetek egy bizonyos mélységben megolvadnak. Ez a kőzetolvadék a magma. Mivel itt egészen mások a fizikai törvényszerűségek, ezért a magma is másképpen fog viselkedni, mint a földfelszínen tenné. A mélyben uralkodó óriási nyomás és magas hőmérséklet miatt a kőzetolvadék – a földkéreg függőleges repedései mentén – az alacsonyabb nyomású helyek felé mozdul el, ami jelen esetben a Föld felszínét jelenti. Mivel ezek a repedések gyakran nem egybefüggőek és közel sem mind végződik a felszínen, ezért sokszor a magma megreked a kéregben. Ám így is alacsonyabb nyomású helyre került, vagyis csökkent a nyomása, ami a hőmérsékletét is csökkenti, azaz hűlni kezd és idővel szilárddá válik. (Ha a magma eléri a felszínt, akkor már vulkanizmusról beszélünk.)
De a gránit magmaként sosem éri el a felszínt, hanem akár több kilométer mélyen megreked a kéregben és itt – folyamatos hűlés közben - emberi idővel mérve nagyon lassan kristályosodik ki. Ez a főkristályosodás szakasza, ahol a magma hőmérséklete a hűlés megindulásakor is még 500-1200 C között van. Minél lassabb a kristályosodás folyamata, annál nagyobb kristályok (extrém esetben akár több méteres) keletkeznek.
A kémiai elemzés során a szakemberek meghatározzák az adott kőzet kovasav (SiO₂-)tartalmát. Ez a magmás kőzetek csoportosításának a másik módja. Ennek alapján azokat a kőzeteket nevezzük savanyúnak, melyekben a SiO₂-tartalom legalább 65 %.
A korszerű kőzetosztályozási rendszerek alapja a tényleges összetétel. Ezek egy kettős háromszög alakú, ún. QAPF-diagramból olvashatóak ki. A QAPF mozaikszó a "Kvarc (Quartz), Alkáli földpát , Plagioklász, Földpátpótló" - a diagramban történő osztályozáshoz használt ásványcsoportok - nevéből állt össze. Ebben a diagramban a világos elegyrészek mennyisége alapján lehet kiolvasni az adott kőzet típusát. (A csúcsokban 100 % a mennyiség, a velük szemközti oldalon pedig értelemszerűen 0.) A gránit leggyakoribb kőzetalkotó ásványai: kvarc, ortoklász/mikroklin/szanidin/albit, biotit/muszkovit/flogopit, amfibol.
Modális kémiai összetétele
SiO₂ – 72,04% Al₂O₃ – 14,42%
K₂O – 4,12% Na₂O – 3,69%
CaO – 1,82% FeO – 1,68%
Fe₂O₃ – 1,22% MgO – 0,71%
TiO₂ – 0,30% P₂O₅ – 0,12%
MnO – 0,05%
Színe
Alapvetően az összetétele határozza meg. Gyakoriak a fehér, rózsaszín, hússzínű, szürke és szinte fekete is előfordul. Minél több benne a nagy és világos színű földpát illetve a kvarc, akkor annál világosabb. Ha magas a színes összetevők (csillámok, amfibolok/piroxének) aránya, illetve a szövete aprókristályos, akkor többnyire sötét színű.
Szövete
A szemcsék mérete szerint lehet durva-, közép- vagy aprószemcsés – utóbbi az ún. mikrogránit. Azt a változatát, amelyben az aprószemű szövetben elszórtan nagy (úgynevezett porfíros) szemcsék fordulnak elő, gránitporfírnak nevezzük. Egészen finomszemcsés, kis mélységben megszilárdult változata a gránitaplit.
A porfíros szövetű gránitban időnként szélsőségesen durvakristályos, ún. pegmatitos lencséket, fészkeket találhatunk. Ezekben az egyes kristályok hatalmasra is megnőhetnek. A gránitpegmatitok közepén erősen megnyúlt kvarcmagot találunk és azt veszik körül az óriásira nőtt földpátkristályok.
Előfordulása
A gránitok a földkéregnek számot tevő részét teszik úgy egymagukban, mint a metamorf változatával, a gneisszel és egyéb kristályos palákkal egyetemben. A lepusztult gránit alkotta hegyek alakja kerekded felületű gömbszelethez hasonlít. De az alpi hegységképződés során felgyűrt fiatal lánchegységek, melyek anyaga is gránitból áll (pl. Magas-Tátra) formái élesek, csipkézettek. Néhol több ezer km⊃2;-nyi fennsíkokat alkot. Ezeket ősföldeknek vagy pajzsoknak nevezzük.
Tektonikailag ezek a legstabilabb területek, ahol a legritkábbak a földrengések és a kőzetlemezmozgások. Ezért is telepítették korábban ilyen területekre a térképezéshez, szintezéshez használt alappontokat. Hazánkban a Velencei-hegységben Sukoró határában állnak az ingókövek, melyek létrejötte a kőzet különleges mállásához kapcsolódik. A legnépszerűbbeknek nevük is van: Gyapjúzsák, Kocka.
Felhasználása
A gránitot építőkőnek már az őskorban is használták. Napjainkban leginkább sír- és díszítőköveknek, oszlopoknak, burkolóköveknek, járdaszegélynek stb. dolgozzák fel. A legszebb és legtarkább színűek Svédországból kerülnek ki. Budapesti építkezésekre 1900-as évek elején a meisseni bányából is kerültek gránit építőkövek.
Feladatok
Ahhoz, hogy a ládát logold, felelj az alábbi kérdésekre! Ezeket küldd el nekem az üzenetközponton keresztül, tehát ne írd bele őket a logodba!
-
A sziklán (nem a talapzaton!) találsz egy feliratot. Ebben vannak olyan betűk, amelyek egyben római számok is. Ezeket add össze! Mennyi a kapott összeg?
-
Vizsgáld meg a „kavicsot” és írd le saját szavaiddal, hogy milyennek látod a színét, szövetét!
-
Szerinted a kikristályosodás milyen sebességgel ment végbe? Indokold meg!
-
Aprózódásban mennyire gondolod tipikusnak és természetesnek a „kavics” alakját?
-
Az emlékmű 3 részből áll. (Talapzat, emléktábla a talapzaton és maga a „kavics”.) Nézd meg alaposan és mondd meg, hogy hány féle gránitból készült! Rendezd őket sorba szín szerint, kezdd a legvilágosabbal!
-
Készíts egy fotót, amin látszódik a kő és te, vagy bármilyen személyes tárgyadon a nickneved!
I came across this boulder while I was out caching sometime in the summer. It has been placed to commemorate the late Swedish ambassador who I assume was a keen supporter of the development of Olof Palme Promenade and its surroundings. The thought of doing something with it kept nagging me and I remembered coming across several similar EarthCaches in London.
Granite
Rocks can be categorised based on their formation and composition. In this aspect, granite is an acidic intrusive igneous rock. But what does this mean? If we started to dig into the ground very very deep, after a while, we’d feel hotter and hotter and not only because we’d be doing physically demanding work. The closer we get to the core of the planet the higher the temperature rise, and the deeper we go the greater the pressure gets. As a result, rocks melt at a certain depth. This molten rock is called magma. Because the physical environment is so different here, the magma behaves differently than it would on the surface of the earth. As a result of the enormous pressure and temperature at such depth, the molten rock moves along vertical cracks in the crust towards places with a lower pressure, i.e. towards the surface. The cracks are often not joined together and the majority of them don’t reach the surface so the magma gets stuck in the crust. But it still reached a place with a lower pressure, and with the decrease of its pressure its temperature decreases as well – it starts to cool down and it solidifies with time. (If the magma reaches the surface, we’re talking about volcanism.)
Granite never reaches the surface as magma but gets stuck in the crust even kilometres deep and it crystallises there through constant cooling throughout a very long time. The magma’s temperature at the start of the cooling is between 500 and 1200 C. The slower the crystallisation the larger the crystals grow (they can even be a few metres in extreme cases). Another way to classify igneous rocks is to run a chemical analysis on them to determine their silicon dioxide (SiO₂) content. Rocks whose SiO₂ content is at least 65% are called acidic.
Modern classification of intrusive igneous rocks is based on their mineralogy. It utilises the QAPF diagram that consists of two triangles. The acronym QAPF stands for Quartz, Alkali feldspar, Plagioclase and Feldspathoid - the four mineral groups used for classification in the diagram. The diagram can be used to identify a given rock according to the proportions of the four minerals in it. (The corners represent 100% while the opposite sides represent 0.) Granite is most commonly formed of the following minerals: quartz, orthoclase/microcline/sanidine/albite, biotite/muscovite/phlogopite, amphibole.
Modal chemical composition
SiO₂ – 72,04% Al₂O₃ – 14,42%
K₂O – 4,12% Na₂O – 3,69%
CaO – 1,82% FeO – 1,68%
Fe₂O₃ – 1,22% MgO – 0,71%
TiO₂ – 0,30% P₂O₅ – 0,12%
MnO – 0,05%
Colour
The colour of the granite is determined by its composition. White, pink, salmon and grey rocks are common, and almost black ones can be found too. The more big light-coloured feldspars and quartz the rock contains the lighter its colour is. If the ratio of colourful components (micas, amphiboles/pyroxenes) is high and the grains are smaller, then it usually has a darker colour.
Texture
Based on the size of the grains, it can be coarse, medium or fine-grained – this latter is the so-called microgranite. We’re talking about porphyritic granite when some larger grains (phenocrysts) are set in a finer-grained groundmass, while granite aplite is a very fine-grained version that solidified at a rather small depth.
Granite with a porphyritic texture can sometimes contain extremely large grains, so called pegmatites. Crystals in granite pegmatites can grow to a giant size. In these, there are heavily elongated quartzes that are surrounded by large feldspars.
Occurence
A good proportion of the earth’s crust is formed of granites along with their metamorphic version - gneiss - and other schists. There are mountains consisting of granite that surfaced because other layers of rock on top if it had eroded. Such mountains have a rounded shape like a spherical cap. Young mountain ranges that formed during the Alpine orogeny and that are of granite (e.g. the High Tatras) have sharp, serrated shapes. At places it forms plateaus of several thousand km⊃2;. These are called cratons.
These areas are the most tectonically stable places where earthquakes and plate tectonics are the rarest. This is why trigonometrical points used in mapping and elevation measurement were earlier placed in such areas. In Hungary, some balancing rocks can be found in the Velence Hills just outside Sukoró. These were formed through a special form of chemical weathering called spheroidal weathering. The most popular ones even have their own names: Gyapjúzsák (Woolsack), Kocka (Cube).
Usage
Granite was used as a building material even in prehistoric times. Nowadays it is mainly used for tombstones and ornamental stones, columns, paving stones, kerbstones etc. The most beautiful and most colourful ones are from Sweden. Some of the granite used in constructions in Budapest in the early 1900s were quarried in Meissen.
Tasks
To log this cache, answer the following questions and send me a message with your answers. Do not put your answers in your log.
1. There is a text carved into the boulder. Find the letters that also work as Roman numerals (not Arabic). Add them up! What number did you get?
2. Look at the boulder and describe its colour and texture in your own words.
3. How fast do you think the crystallisation happened? Why do you think so?
4. Thinking of weathering and how rocks break up typical and natural do you find the shape of the boulder?
5. The memorial consists of three pieces (the base, the plaque on the base and the boulder). Take a close look at them and tell me how many types of granite they are made of. Sort them according to their colour starting with the lightest one.
6. Take a photo with the boulder. You or a personal item with your username should also be in the photo.
Nagy-nagy köszönet DalbergiaRetusának az angol fordításért!
Many thanks to DalbergiaRetusa for the English translation!