🌉 Esztergom hídjai 🌉

Ebben a rövid multiláda sorozatban szeretnénk bemutatni az Esztergomban található hidakat, melyek összekötik a szigetet a várossal.

In this short series of multilayers, we would like to show you the bridges that connect the island to the city.

Nincs más dolgod mint felkeresni a hidak mindegyikét és az ott található kód segítségével megtalálni a végládát.

All you have to do is go to each of the bridges and use the code you find there to find the end cache.

Mind a 3 hídon található számot jegyezd fel, a számokat összeadva megkapod a végláda koordinátáját!

Write down the numbers on all 3 bridges and add them together to get the coordinates of the endcache.

1./ Az esztergomi Kossuth híd a Kis-Duna sétányon található. A Prímás-sziget északi csücskét köti össze a Vízivárossal. A híd a régi Kolos híd helyén áll a Kis-Duna és a Duna főágának összefolyásánál, a prímási palota közelében.

• Kolos híd: 1897-1944
• Kossuth híd: 1948-

Már a 16-19. századi metszeteken – például L. Rohbock acélmetszetén – jól látható, hogy a Vízivárost és a sziget északi csúcsát híd kötötte össze. A mai Kossuth híd helyén 1897-ben készült el a hercegprímásról elnevezett vasszerkezetű Kolos híd egy középkor óta ott álló fahíd vonalában. Nevét a városért sokat tett hercegprímásról, Vaszary Kolosról a Kolos nevet kapta, aki a Mária Valéria híd építéséhez is nagy összeggel hozzájárult. Férfi keresztnevekről szokatlan dolog volt egy hidat elnevezni, azonban egyházi személyről lévén szó, az elnevezés érthető. A régi és az új híd gyakorlatilag megegyeztek egymással. Átadására 1897. december 20-án került sor ünnepség nélkül. Az első, mintegy 40 méter nyílású, alsópályás, rácsos hidat, mint Esztergom többi hídját, 1944 decemberében felrobbantotta a visszavonuló német hadsereg.

Az új, dr. Menyhárd István által tervezett híd egy felsőpályás, csuklós, rácsos acélszerkezetű ívhíd lett. Az újjáépítésre 1948-ban került sor, ekkor már a Kossuth híd nevet kapta. Átadására december 5-én került sor. Egyúttal egy emlékművet is felavattak az államférfinak, ahol a városban partra szállt 1848-ban.  Az új híd szélesebb lett elődjénél. A hídfőbe elrejtve egy vasbeton dobozt építettek ellensúlynak. A Kossuth híd ma korlátozott teherbírású. Csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre szolgál. A híd északi végénél áll Erzsébet királyné szobra.

2./ A Bottyán híd  a Kis-Duna sétányon. A Prímás-szigetet, és a Mária Valéria hidat köti össze a belvárossal.

Esztergom vármegye 1895. január 12-én kötött szerződést a Lőrinc utca torkolatánál a Kis-Duna-ágon keresztül építendő állandó jellegű híd építésére, valamint a hídfeljárókra. Ugyanebben az évben adták át a Mária Valéria hidat is. A hídfők alapozását vasbeton süllyesztőszekrénnyel, pneumatikus eljárással készítették. A szerkezet hossza 41 m, ívmagassága nyílásközépen 6,2 m, a hídvégeken 2,3 m volt. A kocsipályán impregnált fakocka burkolat készült, viszont a csapadékvíz elvezetésére víznyelőket nem építettek be. A gyalogjárókat 6 cm vastag tölgyfapallókkal látták el. A hidat kétoldalt ferdén rácsozott idomacél korlát határolta. Építési költsége 108 000 Ft volt, forgalomba helyezésére szeptember 24-én került sor. A hídhoz vezető utca folytatásaként a neve Lőrinc híd lett egészen 1936-ig, amikor nevét Horthy hídra változtatták.

1944. december 26-án a német alakulatok a hidat felrobbantották, ekkor teljesen tönkrement. Az alépítmények aránylag kisebb sérülést szenvedtek. 1947-ben 10 tonna terhelésű ideiglenes hidat építettek, ami a régi híd újjáépítéséig állt.

Az újjáépített híd a régi tengelyében épült a megmaradt alépítmények felhasználásával. Az új, vasbeton ívhíd forgalomba helyezése 1964. augusztus 18-án történt. Építési költsége ekkor 5 401 563 Ft volt. A vízfolyás tengelyével 79°-os szöget zár be, a híd szerkezetébe rejtett ellensúlyt építettek. Az újjáépítéséről emléktábla tanúskodik a Lőrinc utcai hídfőnél. 2004-ben a hídon 70 millió forint értékű felújítást végzett a megyei közútkezelő vállalat, mely során csak a híd tartószerkezete maradt meg. Kicserélték a híd teljes szélességében a burkolatot, korhű kovácsoltvas kandelábereket és korlátot helyeztek el.

3./ A Szent Erzsébet híd (2002-2007 között Tabán híd) Esztergom legújabb hídja. A Kis-Dunán ível át, és a Prímás-sziget déli részével biztosítja az összeköttetést. A Mária Valéria hídról vezeti le a forgalmat, tehermentesítve ezzel a Bottyán hidat és a belvárost.

A Mária Valéria híd átadása (2001) következtében Esztergom központjában az autóforgalom a többszörösére nőtt. Ez 2–4 ezer új autót jelent, ami ellehetetlenítette volna a belváros közlekedését. A Tabán híd tehermentesítő hídként szolgál, ami alternatív közlekedési tengelyként vezeti el a Párkány felőli forgalmat. Ennek megfelelően kiemelt teherbírású. Hossztartóját 2002. február 7-én emelték a helyére az ország legnagyobb mozgódarujával. Átadására 2002. május 17-én került sor. A beruházás 1 milliárd forintos állami támogatással jött létre. A híddal egyszerre épült a Prímás-szigeten a 11 326-os számú út a Nagy Duna sétányon és az Árok utcában. A Hősök terei körforgalomba torkollik, ahol találkozik a (táti) 11-es, a (dorogi) 111-es főúttal, és a (dobogókői) 1111-es úttal. A híd neve Esztergom Tabán városrészének a nevét őrizte. 2007-ben az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékév alkalmából Szent Erzsébet hídra keresztelték. A jövőben átépülő Tabán városrész nevét egy újonnan kialakított utca fogja őrizni.

4./ Az Angyal híd az esztergomi Duna szakasz Prímás-szigeti mellékágának a hídja. Az öt Kis-Duna-híd közül a legdélebbi, ami a város külterületén található. A nagyközönség előtt zárva van, kizárólag a vízmű üzemi céljait szolgálja. Bár eredetileg nem ezt a hídat nevezték Angyal hídnak, sőt ma sem ezt nevezik így.

Már a 19. század első felében is volt egy fából készült híd. Jelentések szerint ezt az 1830-as, és az 1838-as árvíz során is megrongálta a rohanó ár. Magyary Szulpicz Ferenc 1877-ben kiadott, Esztergom a tatárjárás korában című könyvében megemlíti a hidat, mely a szerző korában is állt. Magyary Szulpic a következőképp tesz említést a hídról: "Szent Pál hídján a mely körülbelül a mai Duna utcza végén levő új híd helyén állott, áthaladva a nemzetek apostoláról szt. Pálnak nevezett helységet találnók a szérűk helyén (Villa Sti Pauli) , a melynek határa a táthi országút és a kis Duna között egész a Partospatakig terjedt, a melyen most az Angyalhíd vezet keresztül. A patak innenső partján a Kis Duna felé egy széles út húzódott a melyen a nyájakat itatni terelgették..." Majd a szöveg folytatásában a patak túlsó oldalán levő Szentkirályról tesz említést a szerző. Nos, ez egyértelművé teszi hogy az Angyal híd nem a Duna szakasz Prímás-szigeti mellékágán volt hanem a ma is ott a Dunába ömlő patak felett állt. Jelenleg a patak fölött átvezető út egy betonhídon halad át. Tehát valójában eme betonhíd az Angyalhíd.

You can validate your puzzle solution with certitude.