Mexico in Esztergom #03 🎣 
Háromszegi kereszt
Ez a geoláda nem a fejlécben látható koordinátákon található. A valós koordináták megszerzéséhez meg kell fejtened ezt a rejtvényt!
This cache is not located at the coordinates shown in the header. You have to solve this puzzle for the real coordinates!
N 47° 47.XXX' E 018° 47.YYY'
N 47° 47.XXX'
E 018° 47.YYY'
1./
Milyen évszám látható a kereszt oldalán lévő táblán? (Z)
(a négyjegyű évszám számjegyei , "Z" = "Z1" számjegy, "Z2" számjegy, "Z3" számjegy, "Z4" számjegy)
What year is shown on the sign on the side of the cross? ("Z")
(the digits of the four-digit year number , "Z" = "Z1" digit number, "Z2" digit number, "Z3" digit number, "Z4" number)
XXX' = "Z" - 1326
YYY' = "Y1", "Y2", "Y3,"
"Z" = "Z1" , "Z2" , "Z3" , "Z4" , (a négyjegyű évszám számjegyei / the digits of the four-digit year number)
"Y1" = ("Z4" - "Z1" - "Z3)
"Y2" = ( 3 x "Z3" + "Z1" )
"Y3" = ("Z1")
Mexikó-puszta megnevezéssel (a köznyelvben elterjedt a szimpla Mexikó megszólítás is) Esztergomban több földrajzi egységet is emlegetnek, egyrészt Szamárhegy közelében, a Fárikúti út mentén megbúvó, másrészt pedig a Dobogókő lábánál, a Két-bükkfa-nyereg és a Shaolin falu szomszédságában húzódó területet is Mexikóról keresztelték el. Valójában a dél-amerika ország ihlette a Mexikó elnevezéseket vagy esetleg máshonnan eredeztethetőek a névadások? Magyarországon számtalan helyen találkozhatunk hasonló elnevezésekkel, az 1970-es évekig például Fertőújlakot Mekszikópusztának hívták hivatalosan (közigazgatásilag ma az osztrák-magyar határ mentén fekvő Sarród település része), illetve a Somogy megyei Andocson is találkozhatunk Mekszikópuszta elnevezéssel. A régészeti leletekben gazdag terület nevét, csakúgy, mint Fertőújlak egykori megnevezését a „megszökő” szavak alakváltozásával magyarázzák. A kapcsolódó elbeszélések szerint ugyanis a pusztára letelepített cselédek minduntalan megszöktek. Egy Kapuvárral foglalkozó blog bejegyzése szerint a „Mexikópuszta név azon analógiából veszi eredetét, hogy lakott településektől távol hozták létre ezeket, amiként az európacentrikus térszemlélet felől India és Mexikó is távol esik". Egy kis csavarral és némi utánajárással Esztergom esetében is megtudhatjuk az igazságot. A Pilisszentlélek közelében elhelyezkedő Mexikó-puszta ma Pro Silva Bemutató Területként funkcionál, ahol a kutatások célja az erdőgazdálkodás ökonómiai elemzése, illetve olyan gyakorlati erdőművelési módszerek bemutatása, amelyek a hazai viszonyoknak mind erdőművelési, mind természetvédelmi és közjóléti (társadalmi) szempontból is megfelelnek.A terület elnevezését hasonlóan a többi magyarországi példához a „megszökő” szóból eredezteti Dr. Thirring Gusztáv is a Budapest környéke (gyakorlati útikalalauz) c. munkájában, mint 1900-ban írja: "Mexikó (500 m) közalapítványi erdőőri lak. 10 percre Kétbükkfanyeregtől (574 m) és felórára Szent Lélektől, szép bükkös erdők közepette, kis rét szélén fekszik. Turisták éjjeli szállást és ellátást találnak itt. Mexikó nevét (mely eredetileg Megszökő volt) onnan vette, hogy az 1872-73. évi kolerajárvány idejében egy közalapítványi erdész a járvány elől ide menekült, minthogy pedig e hely a kolera elől megóva maradt, a közalapítványi erdővédek megszerették a félreeső fekvése miatt azelőtt kevésbé kedvelt helyet. A köznép Mesztikó-nak nevezi." Dobay Pál nyugalmazott erdőfelügyelő hasonló tájékoztatást nyújt a névadásról, mint mondja: "Mexikó erdei helynevünk eredetileg MEGSZÖKŐ volt. Az ide helyezett közalapítványi erdészek ui. szerettek volna megszökni innen, mivel minden lakott helytől messze esett az itteni ikererdészház, amely napjainkra lassan már az enyészeté.” A terület nevének eredetére vonatkozóan azonban egyesek más magyarázatot találtak. Bertha Sándor zeneszerző 1896-ban járt turistaként a Pilisben, útjáról a Turisták Lapjában jelentett meg kis színes élménybeszámolót, ő a szófejtést elhagyva aktuális történelmi eseményekkel, Habsburg Miksa mexikói kalandjával magyarázza a névadást, mint megjegyzi: „Megindulunk és beljebb és beljebb hatolunk a völgybe, mely a Dobogókő lábához vezet és a melyet a nép Mexikó-nak nevez, mert azon időben csinálták a hozzávezető utat, midőn a szerencsétlen Miksa főherczeg Amerikába ment, hogy megalapítsa ábrándszerű birodalmát és megássa sírját Queretarónál...” Esztergom másik Mexikó-pusztájának elnevezésének eredetéhez az előbbiekhez hasonló magyarázatot találunk. Az Erdészeti Lapokban 1985-ben megjelent írás szerint a területen egykor iker erdészház állt, a mexikói jelző eredeti értelme: "megszökő", mivel olyan messze esett a várostól, hogy az itt lakó erdészek szerettek volna megszökni innen.
Several geographical units are referred to in Esztergom with the name Mexikó-puszta (Mexikó-puszta is also common in the colloquial language), on the one hand, the area hidden near Szamárhegy, along the Fárikúti road, and on the other hand, the area at the foot of Dobogókö, in the neighborhood of Két-bükkfa-nyerg and Shaolin village was also baptized from Mexico. Are the names of Mexico really inspired by the South American country or are the names possibly derived from somewhere else?Similar names can be found in countless places in Hungary, until the 1970s, for example, Fertőújlak was officially called Mekszikopuszta (administratively today it is part of the Sarród settlement along the Austro-Hungarian border), and the name Mekszikopuszta can also be found in Andoc in Somogy county. The name of the area rich in archaeological finds, as well as the former name of Fertőújlak, is explained by the change of form of the words "escape". According to the related stories, the servants who were resettled in the desert always ran away. We can find an explanation similar to the previous ones for the origin of the name of the other desert of Mexico in Esztergom. According to an article published in Forest Journals in 1985, there was once a twin forester's house in the area, the original meaning of the Mexican epithet: "runaway", as it was so far from the city that the foresters living here wanted to escape from here.
