Be aware of muglies!!!!!
Figyelj a járókelőkre!!!!
Kelenföld vasútállomás (korábban Újbuda és Budapest-Kelenföld) a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest négy legforgalmasabb vasútállomása közé tartozik. Budapest XI. kerületében, Kelenföld és Őrmező között húzódik.
A forrásvizekben gazdag, évszázadokon keresztül agrárvidékként ismert Kelenföldet és a borászatáról ismert Promontort, azaz Budafokot 1861-ben hasította ketté az első vasútvonal, a Déli Vaspálya Társaság Budától Kanizsáig tartó, a tervek szerint egészen Triesztig futó vonala, amely megteremtette volna a tengerparti összeköttetést Budával és a Dunántúllal. Az eredeti elképzelések szerint az építtető magántársaság nem is kívánt a Dunától keletre terjeszkedni, ezért a vonalat a Kis-Gellért-hegy alatti alagúton keresztül a Várhegy lábáig, a kialakulóban levő Krisztinavárosig vezették, ott kapott lezárást a Vérmezőre néző Buda indóházzal (mai Déli pályaudvar).
A két országrészt összekapcsoló, 1877-ben átadott Összekötő vasúti hídról befutó újabb pályák egy földrajzilag kialakult összeszűkülő térségben találkoztak, amely szinte determinálta a városkapuszerepet. Ez azonban – mostohagyerek lévén – sokáig nem volt elég ahhoz, hogy a korabeli fejlesztők fantáziát lássanak a kelenföldi állomásban, amelynek évtizedeken keresztül nem is szántak személyforgalmat.
„Az összekötő vasút a város jelenlegi terjeszkedése szerint nem is igen felelne meg a személyszállítás igényeinek, minthogy a városon kívül s attól jó messzire esik. Csak majd ha Erzsébetfalva kiépül, Kelenföld (Ujbuda) pedig virágzó város lesz, válik lehetségessé a két városrész között külön személyvonatok inditása; most legfölebb egy-egy legelésző tinó nézné azok indulását Erzsébetfalva sovány mezejéről talán azzal a kívánsággal, hogy bárcsak őt is elszállítaná ez a gyors alkalmatosság a budai völgyek bársonygyepjére.” (Fővárosi Lapok, 1874. szeptember 30.)
Az állomásépület 1884-ben, historizáló stílusban épült. Kelenföld vasútállomás kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában volt. Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű az I. o. MÁV típus-állomások méretéhez képest.
A második világháború során a Déli pályaudvar olyan súlyos mértékben sérült, hogy az épület nagy részét el kellett bontani, az utasforgalmat csak egy megmaradt, szűk épületrész szolgálta ki. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy a korabeli Budai indóház épületét le kellene bontani, és az állomás teljes forgalmát Kelenföldre áthelyezni. Az 1960-as évekig tartó ideiglenes állapotot végül a Kővári György tervezte modern, szellős pályaudvar-épület oldotta meg, amelynek fontosságát az 1972-ben átadott metróállomás is erősítette.
Amíg a Déli megszüntetésének terve még napirenden volt, addig az 1950-es években Kelenföld fejlesztését, mi több, egy teljesen új állomásépület felhúzását is egyre komolyabban fontolgatták. Ezek a lépések azonban akkor elmaradtak, csak az 1970-es években került sor a vágányhálózat jelentős átépítésére, a két irányból érkező vonatok határozott szétválasztására és a teljes villamosítására. A hatalmasra duzzadt vágányrengeteg alá csak 1986-ban épült szűkös, kellemesnek korántsem mondható, igen hosszú aluljáró az Etele tér és Őrmező összekötésére, amelybe ekkor még csak néhány bódészerű büfé és újságárus költözött.
Az állomásépület állapota azonban folyamatosan romlott, a bontás veszélye ott lebegett fölötte, de a főváros 1995-ben védelem alá helyezte, majd végül 2007-ben teljes műemléki védettséget kapott. Sajátos módon azonban a 4-es metró és az azzal együtt megépülő második, immár lényegesen nagyvonalúbb, szellősebb, ahol lehet, bevilágítókkal könnyített aluljáró elkészültével a pályaudvar-épület elvesztette szerepét.
Valódi intermodális csomópont alakult ki, lényegében közvetlen kapcsolatot teremtve a vasút, a metró, a városi és a helyközi autóbuszok között.
A műemléki épület és a körülötte elterülő, műemléki környezetnek minősülő telek a magyar állam tulajdona, amely annak bérleti jogát 99 évre a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak adta át azzal, hogy az épületben és környezetében egy kulturális, közösségi célú tér jöjjön létre.
A tervek szerint teljes körű épületszerkezeti és homlokzati műemléki felújítás történne, korhű módon, de emellé a múzeum egy vasúti fókuszú, családbarát tárlatot is tervezett ide látványos, nagy méretarányú vasútmodellekkel, terepasztallal, a vasúti pályák mellett elhúzódó terasszal, kávézóval, rendezvényhelyszínnel. De 2022-ben beruházási stop a program előkészítését is megakasztotta.
Az állomásépület körül nagy a csönd, ami sajnálatosan egyet jelent annak további pusztulásával, a teljes elhanyagoltsággal.
Az állomás utcájában sok a romos épület, az elhanyagolt telek, de a jelekből ítélve elindulnak hamarosan építkezések, feltehetőleg társasházak, irodaházak emelkednek ki, az ingatlanpiac itt is rátalál a üres területekre.
Forrás: Wikipedia; Index.
