Ez a láda az egykori izraelita temetőnek állít emléket.
Vasváron - Vas vármegye egykori székhelyén - a XVII. század végén már egész bizonyosan laktak zsidók, de temetkezniük itt nem volt szabad, hanem halottaikat az innen 12 km-nyire eső Nemeskolta faluba kellett vinniük. Vasvár három közvetlenül egymás mellé épült településből állt: Vasvár, Szentmihályfalva és Zsidófölde. Az északkeleti településrész Zsidófölde néven önálló község volt 1886-ig. A név eredete egy 1276 előtti Árpád-kori zsidó emberre, Scehtinus-ra vezethető vissza (aki a 13. század közepén, IV. Béla uralkodása idején királyi regálét, jogot, valószínűleg vámjogot kapott az uralkodótól. A zsidó kamarai bérlő várat, lakótornyot is épített magának). A zsidóknak csak ez utóbbi faluban volt szabad letelepedniük. Mikor a három település egyesült, az utóbbi falu Zsidóföldi utca néven olvadt bele Vasvárba. Régi okmányok feljegyzik, hogy elsőknek a Rágendorfer és Rosenberger családok telepedtek meg Vasváron. Még két érdekes históriai dokumentum van a hitközség tulajdonában: egy okmány, mely szerint 1815. a hitközség temetőhelyet vásárolt Festetich gróftól. Valószínűsíthető, hogy ebben az időben szűnhetett meg a zsidók temetkezési tilalma. A jelenlegi temető annak a zsidó közösségnek az emlékhelye, akik a 19. század elejétől éltek Vasváron. A századfordulón például kétszázan laktak a városban. Épült számukra hitközségi iskola és egy kisebb zsinagóga is, amely az 1960-as évekig állt a Petőfi utcában, ennek ma már nincs nyoma. A vasvári temetőbe egy-két család leszármazottjai járnak vissza megemlékezni halottaikról.
Párszáz méterre található innen egy kilátó is, amely eredetileg felszabadulási emlékmű volt, és az ezredforduló környékén alakították át kilátóvá. Körülötte játszótér, fitneszpark is található.