Keresztúri-erdő trail - Biltema 1.
Miért Keresztúri-erdő?
Amíg egy erdőben kevesen járnak, a neve is bizonytalan. Térképeken leggyakrabban a Városi-erdő és a Keresztúri-erdő név szerepel, de a pestszentlőrinciek Lőrinci-erdő néven emlegetik, a Köztemető melletti részt a 10. kerületiek teljes joggal Kőbányai Határ-erdőnek hívják, hiszen ezt az erdősávot már az 1880-as évek térképein is megtaláljuk. A tájékozódási futó térképek tetején a titokzatos Indián-domb név szerepel. Itt élő indián törzsekről nem tudunk, de arról igen, hogy egy 1396-ból származó dokumentum már Keresthur néven említi azt a települést, amihez ez a terület is tartozott. Aki ismeri a 17. kerület városrészeinek mai határait, az úgy tudja, hogy Rákoshegyen vagyunk. Ám Rákoshegy első házát 1892-ben építették, és csak 1922. január 1-jén vált külön Rákoskeresztúrtól, a városrészek mai határait pedig csak 1993-ban jelölték ki. Ezzel magyarázható, hogy a környék földrajzi neveiben a „keresztúri” elnevezés szerepel. Az elmúlt években terjedni kezdett a Városi-erdő név, de ez a távolabb lakóknak nem sokat mond, a Keresztúri-erdő sokkal beszédesebb.
Története
Amikor Budapest a XIX. század végén (1873-ban) megalakult, a lakóövezetektől keletre, délre, északra a pesti oldalon lényegében legeltető állattartás vagy szabadfüves-homokos talaj volt. Ne feledjük, hogy a külső kerületek törzstelepei, úgymint Rákospalota és Rákosszentmihály (főleg e kettő közötti lakatlan terület) vagy Szentlőrinc, Rákoskeresztúr, Mátyásföld több kilométerre terült el a mai belső kerületektől.
A belső vasúti körgyűrűtől kifelé igazából minimális volt a beépítettség, és így a lakosságszám is. Jókai többször szóvá tette, hogy nagyobb szélviharok idején a városba betör a „sirokkó”, és homokkal fújja tele a várost. Végül a századforduló előtt elhatározták, hogy egy erdősávval telepítik be a közigazgatási határt. Ez a gyakorlatban 100 ölnyi (körülbelül 183 méter) szélességű területet jelentett, körbe a pesti oldal körül. A századfordulóra meg is szűntek a betörő homokviharok, ez egy okos húzás volt az akkori városvezetés részéről.
Őshonos fafajokat telepítettek, ezért ma a Keresztúri-erdő északi, temető felőli oldala főleg tölgyesekből áll, ez a Határ-erdő, amely azóta meg is maradt. A későbbi akácos bő 70 évvel későbbi telepítés, de ne szaladjunk ennyire előre. Ha ma megnézzük Budapest térképét, ez az erdősáv sok helyen megvan még, szinte kirajzolja a főváros korábbi közigazgatási határát.
A századfordulón még csak a temető és a Határ-erdő területét borították fák. Budapest ostromakor az erdősáv külső oldalán többrétegű védelmi vonalat építettek ki a magyarok a szovjet támadás ellen a homokos talajon. Ez az Attila-vonal volt, amely harckocsiárkokból, gyalogsági árkokból, összekötő árkokból és bunkerekből állt. Volt persze aknasáv és egyéb tüzérségi véderő is telepítve.
A háború elvonulta után aztán a Ferihegyi repülőtér kiemelt jelentőségű beruházás lett, és a városi legendák szerint a mai nagy felületű, akácossal kibővített erdő a repülőtér homok elleni védelmét szolgálta. Ebben lehet annyi igazság, hogy a szelek többnyire nyugati-északnyugati irányúak, és így pont védik a kifutópályát. Mindenesetre tény, hogy szép lassan létrejött a mai pesti oldal legnagyobb összefüggő zöld felülete, amely egy meglehetősen vegyes erdőképet mutat. Nagy része akácos, de a két kerület határán, amely korábban ugye Budapest valódi határa volt (a mai X. és XVII. kerületek határa), kvázi fajhatár is van. Ezáltal markánsabban változik az erdőkép is.
Keresztúri-erdő tanösvény
5 kilométer hosszú, 15 állomásból álló tanösvény végigjárására hívunk. Minden tábla jobb oldalán megtalálod a tanösvény térképét, láthatod, hogy hol tartasz, és hogy jutsz el a következő állomásig. A tájékozódást az erdőben jelzések segítik, mindig a zöld tölgylevelet kövesd, egészen a katonasírnál lévő 15. pontig.
Állomások:
1. Tizenöt állomás tegeződve, tisztelettel
2. Az akácról: szeressük vagy gyűlöljük?
3. Az ostorfákat a fenyőrigók ültetik
4. Határ-erdő: környezetvédelmi siker 140 éve
5. A temető élővilága
6. A 301-es parcella
7. Olyan mint a honfoglaláskor?
8. Még egy amerikai faj
9. Titkos borostyánösvény
10. Élet a haldokló fák körül
11. Négylábúak és soklábúak
12. Sok szenvedést látott harckocsiárkok
13. Öreg tölgyes
14. Gyalogsági állásrendszer
15. Ismeretlen katona
Keresztúri-erdő trail - Biltema 1.
A Biltema egy olyan rejtési típus, amit a magasban keress. Svédországból ered az elnevezése, hiszen egy biltema (vagy horgászbot vagy teleszkópos bot) botra lesz szükséged. A ládát könnyen megtalálod, de a megszerzése már bonyolultabb. Nem tudod elérni fára mászva, csak egy hosszú bot segítségével leemelve.
Kérünk, ugyanoda tedd vissza, ahol találtad, se magasabbra, se alacsonyabbra! Ha csak látod a ládát az nem jelent találatot!