A cache by csuklin Message this owner

Hidden : 3/18/2026

Difficulty:

Terrain:

Size: Size: small (small)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:

SK/

Polohopis

Leží v západnej časti Podunajskej roviny, na rieke Dudváh, 7 km západne od Galanty, 11 km juhozápadne od Serede, 20 km južne od Trnavy a 18 km východne od Senca. Mestom prechádza cesta I/62 a I/75, ako aj železničná trať Bratislava – Štúrovo.

História mesta

Prvé písomné zmienky o Sládkovičove (Diószegu) nachádzame v listinách kráľa Bélu IV. z roku 1252. Pomenovanie osady údajne pochádza z „orechového lesa“, ktorý sa v obci nachádzal. V roku 1301 bola pánom obce rodina Milóša Dudvágya, ktorého predkovia tu už dlhšiu dobu hospodárili. V roku 1337 sa novým pánom stál Péter Orros, ktorému kráľ Lajos I. potvrdil držbu majetku. V roku 1530 sa obec stala obeťou tureckých výpadov, ktoré spustošili celú obec a okolie. Pri portálnom spísaní v roku 1553 sa tu nachádzalo 22 obývaných domov, ktoré patrili rádu Budínskych Klarisiek, a to až do doby zrušenia tohto rádu kráľom Jozefom II.

Vtedy obec prešla do majetku cirkvi, od ktorej ju odkúpila rodina Erdődyovcov a od nich potom rodina Esterházyovcov. V roku 1582 obec dostala štatút mesta a v 17. storočí cez Diószeg prechádzala tzv. kráľovská cesta (Via régia). Mesto malo právo organizovať jarmoky a vyberať mýta. V tomto období tu stáli dve významné budovy, kostol a kaštieľ. V období povstania Ferenca Rákocziho II. bola obec posilnená cisárskym vojvodom Quidó Stahrembergom, ktorý však nezabránil tomu, aby obec v roku 1709 úplne nevyhorela. Cisár Jozef II. v roku 1786 obec osídlil nemeckými roľníkmi a remeselníkmi. Neskoršie sa vytvorili dve samostatné obce – Nemecký a Maďarský Diószeg. Po Eszterházyovcoch sa stali majiteľmi obce Zichyovci. V roku 1850 bola cez Sládkovičovo vybudovaná železničná trať, ktorá spojila Bratislavu s Budapešťou, čo následne viedlo k prudkému priemyselnému rozvoju celého regiónu. V roku 1867 zahájil svoju prvú kampaň cukrovar, vybudovaný akciovou spoločnosťou rakúskych bankárov, ktorých viedla rodina baróna Karola Kuffnera. V roku 1870 obnovili Diószegu štatút mesta. Dve svetové vojny, dve hospodárske krízy, deportovanie Židov v roku 1944, vysídlenie Nemcov v roku 1946 a Maďarov, ktorí boli v roku 1947 deportovaní do Maďarska a do Čiech a následné presídlenie Slovákov z Maďarska, Rumunska a Juhoslávie, zmenili národnostné zloženie obyvateľov obce. V období od r. 1948-1989 sa Sládkovičovo vypracovalo na úroveň hospodársky rozvinutého malého mestečka s prevažne potravinársko-spracovateľským priemyslom a poľnohospodárskou výrobou, štatút mesta získalo znovu 1. januára 1983. V roku 1986 bola k mestu pripojená obec Malá Mača, znovu sa osamostatnila od decembra 2002.

Pamiatky

Kastiel

GC46Y33

Mlyn

Mlyn funguje do dnešného dňa. Produkuje rôzne druhy produktov z obilia.

Židovský cintorín, Cukrovar

GC7K3QH

Požiarna stanica

Termálne kúpalisko

HU/

Fekvése

A mátyusföldi település a Kisalföldön, Galántától 6 km-re nyugatra, a Dudvág partján fekszik. A mai város Magyar- és Németdiószeg 1943. évi egyesítésével jött létre.

Városunk történelme

Diószeg Galántától 6 km-re nyugatra a Dudvág partján fekszik. A mai város Magyar- és Németdiószeg 1943. évi egyesítésével jött létre. Az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település. 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először. Nevét onnan kapta, hogy a falu területén sok volt a diófa. 1301-ben Dudvág Miklós a település földesura. 1337-ben Nagy Lajos király hívének Oros Péternek adta. 1530-ban a török egy rajtaütés során felégette. 1553-ban 22 adózó porta állt a faluban, mely a rend feloszlatásáig budai klarisszák birtokában volt. Ezután egyházi birtok, majd az Erdődy család vásárolta meg, később az Eszterházyaké. 1582-ben Diószeg városi rangot nyert, a 17. században pedig vásártartási ás vámszedési privilégiumokat kapott. Ekkor két jelentős épülete a templom és a kastély volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a Stahremberg parancsnoksága alatt álló császári csapatok kifosztották, 1709-ben pedig felégették. 1786-ban II. József császár német földműveseket és kézműveseket telepített ide, ettől kezdve a korábbi város két részre, Magyar- és Németdiószegre oszlott. Az Eszterházyak után a Zichy család lett a település fő birtokosa. 1850-ben megépült a vasútvonal, amely Diószeget Pozsonnyal és Pesttel kötötte össze. R. k. (Szűz Mária mennybemenetele-) temploma a 17. sz-ban épült, 1736-ban és 1786-ban átépítették. A Fő utcáján álló Esterházy-, majd Zichy-kastély a 18. sz. közepén épült reneszánsz alapokon, 1885-ben neobarok stílusban alakították át. Legjelentősebb ipari létesítménye az 1867-ban alapított cukorgyár, ezen kívül konzerv- és textiliparral rendelkezett a 20. században.

1910-ben Magyardiószegnek 2483 magyar és 387 szlovák, Németdiószegnek 748, többségben német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságának felét deportálták, helyükre magyarországi és környékbeli szlovákok települtek. 1948-ban Diószeget Andrej Sládkovič (1820-1872) szlovák költőről, hazafiról nevezték el. 1983-óta város. Vályi András szerint “Diószeg. Népes magyar falu Poson Vármegyében, birtokosai valának a’ Sz. Klára Szerzetbéli Apátzák, most a’ Religyiói kintstár, lakosai katolikusok, és más félék, fekszik puszta Födémes, és Galanta között, Dudvág vize mellett, Kis Matsédhez fél órányira, számos vendég fogadók vagynak körűlötte; határja gazdag, legelője nagy, fája elég, réttyei jók, halászattya hasznos, első Osztálybéli. “. Fényes Elek szerint “Diószegh, Pozson m. magyar-német mező-város, a Dudvágh mellett, a Nyitrától Pozsonyba vivő országutban, az utolsó várostól 5 mfdnyire: 1483 kath., 74 evang., vagyonos lakosainak 10/13 magyar, 3/13 német. Van itt kath. paroch. templom, nagy emeletes vendégfogadó, csinos urasági tiszti lakás. Róna határja igen termékeny; rétje, legelője bőven; erdeje szép. Az uraság juhnyája több ezerre megyen, tehenészete is derék. A lakosok igen jó lovakat nevelnek; gabonával, s köleskásával kereskednek.