Magyarul alább / English below
V rokoch 1952–1953 sa pri Ipeľskom Predmostí pestovala ryža. Pokus stroskotal, no zostala tu dodnes vzácna mokraďová lokalita. Ryžovisko má rozlohu viac ako 55 hektárov. Ochranári hľadajú systém, ako mokraď zachovať.
Prírodná rezervácia Ryžovisko pri Ipeľskom Predmostí je súčasťou ramsarskej lokality Poiplie. Od roku 1998 je zapísaná do medzinárodného zoznamu mokradí.
Ryžový výsmech
Dôchodca Alexander Czibulya pracoval v čase ryžového experimentu ako súkromný roľník. Polia mal blízko ryžoviska, a tak mohol nezvyčajný komunistický pokus podrobne sledovať. Ľudia sa experimentu tajne smiali.
„Boli to nešťastné stalinské roky, keď si niektorí zanietenci mysleli, že dokážeme všetko. Aj pestovať ryžu, lebo sme sebestační a nikoho nepotrebujeme,“ hovorí Czibulya. Na štátnych majetkoch pracoval aj jeho bratanec, ktorý sa nad myšlienkou tiež chytal za hlavu. Výhrady ľudí nepomáhali, hŕstka nadšencov bola presvedčená o správnosti myšlienky.
V blízkosti Ipľa sa začal rodiť megalomanský projekt. Lokalitu ohradili, začali tu kopať jamy na sadenie ryže. Dokončili zavodňovací systém a zasadili prvú ryžu.
„Pustili sa do toho bez základných znalostí. Vôbec napríklad nevedeli, ako sa správa Ipeľ v jarných mesiacoch. Že dokáže byť po zime zákerný a zatopiť veľkú časť územia. Opakovalo sa to pravidelne, ale oni na to nebrali ohľad. Mysleli si, že ryža má rada vlhko, tak aký problém,“ dodáva Czibulya.
Pestujeme ryžu na Slovensku (1952)
Projekt zastavil Ipeľ
Prvé dva roky boli suché, Ipeľ sa nevylial. Stihli zobrať dve úrody, ktoré vraj boli veľmi slabé.
„Tá ryža – to bola taká tretia trieda. Boli však povojnové hladové roky, a tak sa zrejme predsa využila, “ dodáva Czibulya. V treťom roku Ipeľ vzal celú úrodu. Ryžový projekt zastavili pre nerentabilnosť a ostali po ňom iba miliónové škody.
„Vtedy to boli obrovské peniaze, a tak sa konal aj v súd v Šahách. Pár ľudí odsúdili, ale potom sa to celé zamietlo pod koberec. Komunizmus potreboval pozitívne myšlienky a toto do nich nezapadlo,“ hovorí bývalý súkromný roľník.
Pokus mal jediné pozitívum. Časom sa tu vytvorili mokrade, ktoré majú mimoriadny význam.
Ryžovisko
Pôvodne terénna depresia, vybudovaná a ohradená na pestovanie ryže. Mala slúžiť aj na chov kaprov, ktorých prítomnosť mala zvýšiť produkciu ryže.
Od roku 2000 prírodná rezervácia so vzácnymi mokraďovými spoločenstvami. Tvorí súčasť ramsarskej lokality Poiplie, leží na území Slovenska a Maďarska.
Národný geoportál - Vojenské topografické mapovanie 1:25000 (TM25) 1952 - 1957
1952–1953 között Ipolyhídvégi közelében rizst termesztettek. A kísérlet kudarcba fulladt, de a mai napig megmaradt ez a ritka vizes élőhely. A rizsföld több mint 55 hektár területet foglal el. A természetvédők olyan rendszert keresnek, amelynek segítségével megőrizhető a vizes élőhely.
A rizsföldek természetvédelmi terület az Ipolyhídvég közelében a Ramsar - Ipolymente tanösvény része. 1998 óta szerepel a nemzetközi vizes élőhelyek listáján.
A rizs kigúnyolása
A nyugdíjas Alexander Czibulya a rizskísérlet idején magántermelőként dolgozott. A rizsföldek közelében voltak a földjei, így részletesen figyelemmel kísérhette a szokatlan kommunista kísérletet. Az emberek titokban nevettek a kísérleten.
„Azok voltak a szerencsétlen sztálini évek, amikor egyes fanatikusok azt hitték, hogy mindenre képesek vagyunk. Még rizst is termeszteni, mert önellátóak vagyunk és senkire nincs szükségünk” – mondja Czibulya. Az állami birtokokon dolgozott unokatestvére is, aki szintén megdöbbent az ötlettől. Az emberek fenntartásai nem segítettek, egy maroknyi lelkes híve volt az ötletnek.
Ipoly közelében megkezdődött egy megalomániás projekt. A területet bekerítették, és elkezdtek gödröket ásni a rizsültetvényekhez. Befejezték az öntözőrendszert, és elültették az első rizst.
„Alapvető ismeretek nélkül vágtak bele. Például fogalmuk sem volt arról, hogy az Ipeľ tavasszal hogyan viselkedik. Hogy télen veszélyes lehet, és nagy részét elárasztja a területnek. Ez rendszeresen megismétlődött, de ők nem vettek róla tudomást. Azt hitték, hogy a rizs szereti a nedvességet, szóval mi a probléma?” – teszi hozzá Czibulya.
A projektet Ipoly állította le
Az első két év száraz volt, az Ipoly nem öntött. Két termést sikerült betakarítani, amelyek állítólag nagyon gyengék voltak.
„Az a rizs – az olyan harmadik osztályú volt. De háborút követő éhínség volt, így valószínűleg mégis felhasználták” – teszi hozzá Czibulya. A harmadik évben az Ipoly elvitte az egész termést. A rizsprojektet jövedelmezőtlenség miatt leállították, és csak több milliói kár maradt utána.
„Akkoriban ez hatalmas pénz volt, ezért bíróság is volt Ipolyságban. Néhány embert elítéltek, de aztán az egész ügyet elsöpörték. A kommunizmusnak pozitív gondolatokra volt szüksége, és ez nem illett a képbe” – mondja a volt magánparaszt.
A kísérletnek egyetlen pozitívuma volt. Idővel itt rendkívül fontos vizes élőhelyek jöttek létre.
Rizsföld
Eredetileg egy terepi mélyedés, amelyet rizstermesztés céljára építettek ki és kerítettek el. Karpatenek tenyésztésére is szolgált, amelyek jelenléte növelte volna a rizstermesztést.
2000 óta természetvédelmi terület, ritka mocsári közösségekkel. A Ramsar - Ipolymente tanösvény része, Szlovákia és Magyarország területén fekszik.
Forrás: SME - A rizsföldek után mocsarak maradtak
In 1952–1953, rice was cultivated near Ipeľské Predmostie. The experiment failed, but a rare wetland area remains to this day. The rice field covers an area of more than 55 hectares. Conservationists are looking for a way to preserve the wetland.
The Ryžovisko Nature Reserve near Ipeľské Predmostie is part of the Poiplie Ramsar Site. It has been listed in the international register of wetlands since 1998.
Rice mockery
Retired Alexander Czibulya worked as a private farmer at the time of the rice experiment. His fields were close to the rice fields, so he was able to closely observe the unusual communist experiment. People secretly laughed at the experiment.
"Those were the unfortunate Stalinist years when some enthusiasts thought we could do anything. Even grow rice, because we are self-sufficient and don't need anyone," says Czibulya. His cousin also worked on state-owned land and was equally baffled by the idea. People's reservations did not help; a handful of enthusiasts were convinced that the idea was right.
A megalomaniacal project began to take shape near the Ipeľ River. The site was fenced off, and holes were dug for planting rice. The irrigation system was completed, and the first rice was planted.
"They embarked on this without any basic knowledge. For example, they had no idea how the Ipeľ behaved in the spring months. That it can be treacherous after winter and flood a large part of the area. This happened regularly, but they didn't take it into account. They thought that rice likes moisture, so what's the problem," adds Czibulya.
The project was halted by the Ipeľ
The first two years were dry, and the Ipeľ did not flood. They managed to harvest two crops, which were reportedly very poor.
"That rice was third-rate. But those were the hungry post-war years, so it was probably used anyway," adds Czibulya. In the third year, the Ipeľ River took the entire harvest. The rice project was halted due to unprofitability, leaving behind millions in damages.
"That was a lot of money back then, so there was even a trial in Šahy. A few people were convicted, but then the whole thing was swept under the carpet. Communism needed positive ideas, and this didn't fit in," says a former private farmer.
The attempt had one positive outcome. Over time, wetlands of exceptional importance were created here.
Rice field
Originally a depression in the terrain, it was built and fenced off for rice cultivation. It was also intended for carp farming, whose presence was supposed to increase rice production.
Since 2000, it has been a nature reserve with rare wetland communities. It is part of the Poiplie Ramsar site, located in Slovakia and Hungary.
Source: SME - Po ryžovisku zostali mokrade