(RO) O splendidă bijuterie arhitecturala recent restaurată, Castelul Karoly din Carei este considerat un adevarat “Peleş al Transilvaniei”. Castelul Karoly din Carei a avut o istorie zbuciumată, fiind distrus si restaurat in mai multe rânduri.
Prima rezidenţă cunoscută a familiei Károlyi la Carei datează de la sfârşitul secolului al XV-lea. Trebuie să fi fost o clădire solidă, dotată cu elemente de fortificaţie, dacă nobilii comitatului au considerat-o o ameninţare şi au cerut regelui demolarea ei. La sfârşitul veacului următor, din pricina accentuării pericolului turcesc, rezidenţa din piatră a fost transformată într-o cetate dotată cu şant şi zid de fortificare patrulater şi patru bastioane de colţ, prevăzute cu nişe de tragere pentru tunuri. Datorită poziţiei sale strategice şi a formei solide, în secolul al XVII-lea cetatea din Carei face parte din sistemul de fortificaţii împotriva turcilor. Pentru a face faţă cu succes unui eventual atac, fortificaţiile cetăţii sunt lărgite între 1661 și 1666, iar după refacere aici este repartizată o garnizoană germană, beneficiind de artilerie proprie. Ulterioarele atacuri turceşti nu au reuşit să distrugă cetatea, dar i-au provocat avarii grave, reparate prin lucrările din anul 1678.
După ce Alexandru Károlyi s-a alăturat răscoalei conduse de Francisc Rákóczi II, a fost rândul trupelor germane să atace cetatea celui care devenise inamic. Fortificaţiile rezistă şi de această dată, însă necesită noi lucrări de refacere, încheiate în anul 1708. În acelaşi an, Francisc Rákóczi II petrece aproape o lună în cetatea din Carei, vizita fiind păstrată ca un moment memorabil în istoria familiei Károlyi. Camera în care a locuit faimosul conducător a rămas, la cerinţa familiei proprietare, un punct de reper în cadrul ulterioarelor transformări ale castelului, nefiind atinsă până la începutul secolului XX.
În secolele XVII-XVIII, cetatea din Carei a constituit în mai multe rânduri locul de desfăşurare al unor întâlniri diplomatice importante. Printre altele, aici au avut loc negocierile pentru redactarea și semnarea tratatului Păcii de la Satu Mare, din 1711.
În această perioadă şi până la 1848, cetatea şi mai târziu castelul Károlyi este apărat de o garnizoană formată din haiducii aşezaţi în oraş din satele învecinate. Garda permanentă are în compenţă 77 de călăreţi şi 30 de soldaţi pedeştri, marea lor majoritate români. În schimbul avantajelor economice primite de la moşier, aceştia trebuiau să se doteze cu uniforme
(HU) A mai kastély elődjét 1482-ben Károlyi Láncz László kezdte el építeni, amikor Mátyás királytól engedélyt kaptak egy kőház építésére.
1592-ben az eddigi négyszögletes épületet Károlyi Mihály erősítette meg a török elleni harcok idején. Az ekkor négyszögletes kőépületet - mely ez idő tájt a végvár szerepét is betöltötte - bástyákkal, lőrésekkel, belső udvarral, valamint külső várfalakkal, mély vizesárokkal, és külső palisztráddal látták el. A károlyi kastély aulája
1699-ben báró Károlyi Sándor alakította át újra díszesebb formába.
1794-ben gróf Károlyi József a régi várat lebontatta és helyébe Joseph Bitthauser tervei alapján építtetett új kastélyt, barokk stílusban. Az új kastély építése során lemondtak a védőrendszerről, és a belső tereket a lakók szükségleteihez alakították. A négyszintes épület háromszög alapú, dísztornyokkal, fedett belső udvarral és boltozatos pincével ellátott volt. Nagyméretű fogadótermét festmények és szobrok díszítették.
1894-ben gróf Károlyi István újból átalakíttatta a kastélyt Ybl Miklós tervei alapján; neogótikus-neobarokk stílusú héttornyos, árokkal körülvett lovagvárrá, melyet széles sáncárok vett körül. Az átalakítást Meinig Artúr budapesti műépítő végezte.
A kapualjból előszobába, s abból nagyszabású átriumba juthatunk, melyet a méretek meghagyásával a régi négyszögletes várudvarból alakítottak át. Tágasságára jellemző, hogy "egy négyes fogat könnyen megfordulhatott volna benne". Innen vezet fel a lépcső az emeletre, és részben megmaradt az egykor nyitott boltíves folyosó is, melyből a felső szobák nyílnak. Az "átrium" egyik falán három nagy csúcsíves ablak található, mely az impozáns átriumot megvilágítja.
A kastély díszes homlokzata Mennyezetét magyaros, tulipános mintájú faburkolat díszíti. Lépcsője két vörös márványoszlopon nyugszik, a lépcső és a folyosó karfáját egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Két olasz márványkandallóját a család címeréből vett oroszlánok díszítik. Padozata mozaik. Az épület 1894 évi átalakítása után a kastély szobáinak fabútorzatát angol minta után Kinczel nevű helybeli asztalos, a lakatosmunkákat Ősz János nagykárolyi iparos készítette. Az átépítések történetét fekete márványtábla hirdeti az épület falán, melyet még Károlyi István építtetett be ide. A mai épület stílusa egységes eklektikus és szecessziós stílusú, értékét a 18. századi barokk elemek csak emelik. A vár egy részében ma múzeum és könyvtár működik.