Helyén a 18. századig egyszerű faépület állt istentiszteleti helyként, ezt eredetileg "szín"-nek nevezték, majd "kistemplom" lett, mivel a "nagy", a mai nagytemplom elődje az András-templom volt. A Rákóczi-szabadságharc alatt megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, mivel istállónak használták. A fatemplom az 1719-es tűzvészben égett le. Az új, 1600 férőhelyes kőtemplomot Báthory Szabó András cívis polgár adományából kezdték el építeni. Tornyát eredetileg hagymaszerű sisak fedte. 1907-ben egy óriási szélvész ezt megrongálta. Megjavították, de az alföldi szelek nemsokára teljesen lerombolták. Az építészek, "belenyugodván az isteni akaratba", kupola nélküli, bástyaszerű kialakítást adtak a toronynak, ezért lett a helyi elnevezése "Csonkatemplom".
In its place, a simple wooden building stood as a place of worship until the 18th century. It was originally called "sznó", then it became "small church", since the predecessor of the "big", today's large church, was the András church. During the Rákóczi War of Independence, it was desecrated by the marching imperial troops, as it was used as a stable. The wooden church burned down in the fire of 1719. The new 1,600-seat stone church was started with a donation from citizen András Szabó Báthory. His tower was originally covered by an onion-like helmet. In 1907, a huge storm damaged it. It was repaired, but the lowland winds soon completely destroyed it. The architects, "acquiescing to the divine will", gave the tower a bastion-like design without a dome, which is why it was given the local name "Truncated church".