Warning! Please do not leave travelbug & coins in the cache! Don't safe, sorry! Kérlek ne hagyj utazót a dobozban, mert másik játéktéren is regisztrálva van a doboz – így az utazó avatatlan kezekbe kerülhet!
Bevezető
Ezt a ládát fél mechanikusnak nevezném.
Mivel én bajnainak vallom magam, ezért itt kerestem láda helyet.
Van itt egy érdekes és nevezetes hely, mely Sándor Móric grófhoz kapcsolódik, a híres ördöglovashoz. Ez a hely az Ugrató-híd.
Nem messze töle található a Csimai-domb, ahol a ládámat rejtettem el.
Az ugrató-hídról
Sándor Móric grófról a falubeliek körében a mai napig számos élő anekdota kering, valamint a község határában lévő dűlönevek is rá emlékeztetnek. A Szomor felé vezetö úton lévő Ugrató-híd például egy híres ugrásról kapta nevét, amelynek helyét márványkövekkel örökítette meg az ámuló utókor: "Két földbe ágyazott márványcölöp jelöli a helyet, hol a gróf sok év előtt merész ugratásainak egyikét vitte végbe. A két czölöp 21 lábnyira van egymástól; a tér közötte most sík gyep, az ugratás idején azonban mély medrű s vízzel tölt árok volt, mellyen híd vezetett át, a hídon kocsik mentek s a hasonló merényeiről hírneves lovas ezeket megelőzni akarva, a híd mellett három öl és három láb széles árkot ugratott át. A felszökő s a leeső patkó alakja az illető pontokon a márványlemezekbe van vésve."
A Sándor család építtette 1863-ban a Szomor felé vezető úton lévő Ugrató-hídnál a Szűz Mária tiszteletére szentelt oszlopot.
Csimai-domb
Egy török időkben elpusztult falu temploma helyén, a Csimai-domb tetején található az 1752-ben készült barokk kálvária, vörösmárvány kereszttel. Bajna határában fekvő legjelentősebb település Csima volt. Valószínűleg már a tatárjárás előtt is létezett Örsej néven, majd a tatárjáráskor lakói a sárásiakéhoz hasonlóan elhagyták. A közszájon forgó történet szerint Csima templomát és a mellette lévő remeteséget a tatárok dúlták fel. Hét évszázad múlva, 1870 körül egy öreg, Sterk nevű kovács Esztergomból Pusztagyarmatra vasat szállított. Útközben megállt pihenni a csimai templom romjainál, és kicsit elszunyókált. Egyszer csak arra riadt fel, hogy a romok közül éles fény csillan. Közelebb ment, és megnézte a fény okát: egy ládát talált, tele ezüsttel és arannyal. Ebbe a ládába rejtették értékeiket a tatárok elől menekülő csimaiak. A kovács magához vette a ládikát, Csabdi közelében birtokot vásárolt magának, és gazdag emberként halt meg.
A szerencsés kovács történetéhez annyit hozzá kell fűznünk, hogy Csima - vagy akkori nevén Örsej - nem pusztult el a tatárjáráskor, lakói visszatértek - Chama fiai szerezték meg a település birtokjogát. A XIII. század közepén, tehát a tatárjárást követő években Chama vásárjogot szerzett a falunak, amely ezért felvette tulajdonosának nevét, így lett Csama, később Csima. Mátyás király idejében fontos kereskedelmi út haladt itt, templomát Keresztelő Szent János tiszteletére szentelték fel. A szombatonként tartott vásárokkal Esztergom megye második legnagyobb településévé nőtte ki magát, komoly iparosműhelyekkel, amelyek közül néhánynak a romjait megtalálták a régészek. Az összedőlt, kormos kemencékben talált cserépdarabok azt jelzik, hogy a várost elpusztító török támadás éppen munka közben találta a meglepett embereket, akik sietve hagyták el lakóhelyüket, nem sejtve, hogy többé már nem térhetnek ide vissza.
A stációkat felújították, érdemes egy kellemes sétát tenni ezen a szép helyen.
Jó keresést kívánok!