Skip to Content

<

Sluice Gate on Kapos River

A cache by Ajtony & Zerind HUN Send Message to Owner Message this owner
Hidden : 06/05/2014
Difficulty:
1.5 out of 5
Terrain:
1.5 out of 5

Size: Size: micro (micro)

Join now to view geocache location details. It's free!

Watch

How Geocaching Works

Please note Use of geocaching.com services is subject to the terms and conditions in our disclaimer.

Geocache Description:

[EN:] You can find a sluice gate on Kapos river near West End of Kaposvár



[HU:] A Kapos vízjárása

Aki egy átlagos nap néz le a donneri hídról a mély ágyában folydogáló szerény kis patakra, talán el se tudja gondolni, hogy néhanap a meder az úttest szintjéig megtelik, és szélső esetben kiáradhat a Jókai-ligere. Pedig ilyen helyzet eddig időnként bekövetkezett, mert a Kapos kisvízi és árvízi vízhozama között szinte példátlanul nagy a különbség.

Kaposvár árvízi helyzete nem hasonlítható össze a nagy síkföldi városokéval, Győrrel és Szegeddel. Egyrészt a Kapos sem hasonlítható össze az említett városok folyóival, másrészt a város nagyobb része a lehetséges legnagyobb vízszint fölött fekszik. Az árvízvédelemre azonban mindenképpen szükség van a völgy alján fekvő utcák és közlekedési útvonalak védelme érdekében.
Másik nagy különbség az, hogy a Kapos vízjárása városunk tágabb környékén is független a Duna vízgyűjtőjének távolabbi vidékeiről „importált” árvizektől, amelyek lefutása napokkal előre megbízhatóan előre jelezhető. A Kapos vízjárását egyedül a 3170 km2 nagyságú vízgyűjtőjén leeső csapadék határozza meg. Heves zivatarok után a Kapos déli mellékpatakjaiba özönvízszerűen zúdul le a Zselic meredek domboldalain az esővíz, és órákon belül alakulnak ki szélsőségesen magas vízállások.

A Kapos folyó szabályozásának története

A Honfoglalást követő pár évszázadban a Kapos völgyének kiterjedt mocsárvilága gyepűként szerepelt, őseink ilyen gyéren lakott, nehezen járható övezetekkel akadályozták a betörő ellenség előrenyomulását. A mocsaras völgy Kaposvárnál szűkült össze legjobban, városunknál volt az erődítményekkel (Ropoly, majd Kaposújvár) jól védhető átjáró útvonal, „kapu”, amelyről városunk nevét kapta.
Még a a 18. században is a Kapos völgye Kaposvártól Simontornyáig mocsárvilág volt. Termőföld nyerése és azok árvízvédelme céljából 1820-ra fejezték be a folyó medrének szélesítését és mélyítését, így folyónk szinte teljes egészében ásott csatornában fut – korábban folyónkat Zichy-csatorna néven is ismerték. A jórészt egyenes meder gyorsabban vezette le az árhullámokat, de a mocsaras részek teljes kiszárítása érdekében ekkoriban kapcsolódott be Beszédes József. Elképzelése az volt, hogy a folyóvölgy peremein a folyóval párhuzamosan futó mellékágak létesítésével növelje a rendszer hatékonyságát. Ez a nagyszabású munka 1839-ben fejeződött be, pontosabban végetért, és többé-kevésbé, de nem teljesen biztonságos megoldást hozott. Kaposvár körzetében a Malom-csatorna kiásása jelentette Beszédes József terveinek megvalósítását. de a munka még az északi peremen sem fejeződött be, a déli csatorna sohasem készült el.

A fő cél termőföldek nyerése volt, ezért a gátak közé szorított folyónak sehol sem hagytak árteret, amely a hirtelen megnövekedő vízhozamokat tárolni tudta volna.
Az időszakonként elvégzett toldozások-foldozások (mederkotrás, töltésmagasítás) nem jelentettek hosszú időtávra biztos megoldást, a vízgyűjtő területen lehulló nagy esőzések nyomán a folyó többször is kilépett a medréből, és elárasztotta a termőföldeket.
A végleges megoldás vagy nagyméretű átmeneti tárolók létesítését, vagy a művelési ág megváltoztatását követelné [1]: réteken, kaszálókon az időszakos vízborítás nem okoz túl nagy károkat. Viszont a szántóföldek visszaalakítása legelőkké a környező községek mezőgazdálkodásának módosítását követelné, és a bevételkiesések visszatérítését igényelné. A végleges megoldás tehát még nincs eldöntve, de ennek az évtizednek a végéig várható.

Kaposvár árvízmentesítése

A 2005-ös árvíz a városban komoly anyagi károkat és fennakadásokat okozott, és ez rávilágított arra, hogy a védekezés újabb módszereit szükséges bevezetni. Annál is inkább, mert a globális klímaváltozás elveit valló szakértők az időjárási szélsőségek fokozódást jósolják már a közeli időkre is.
A Kapos mellékvizein és magán a Kaposon is rengeteg duzzasztott tó (horgász- és halastavak) létesült, de ezek nem játszanak vízjárás-kiegyenlítő szerepet, mivel a beléjük jutó és belőlük távozó víz azonos mennyiségű, vízmagasságuk közel állandó. Ezt kisvíznél is, nagyvíznél is a duzzasztógát túlfolyójának magassága határozza meg. A záportározóknál a duzzasztógát szűk keresztmetszetű kifolyói úgy vannak méretezve, hogy eleve, vagy pedig emberi beavatkozással, zsilipállítással csak a kisvizet engedik át vízszintemelkedés nélkül, de nagyvíz esetén a korlátozott átfolyás miatt a tározóban a vízszint és a vízzel borított terület is megnő.
A víztömeg a Kapos mellékvizeinél nem túl nagy, tehát viszonylag kis térfogatú záportározók is képesek a vízjárás megfelelő kiegyenlítésére. A záportározók kisvíz esetén kis felületű tavak vagy vízborítás nélküli területek, amelyek vízfelülete árhullám esetén megnő, majd kisvíz idején a többlet vizet fokozatosan engedik vissza a patakmederbe. Az utóbbi években két ilyen tározó létesült. Az egyik Zselickisfalud mellett a Szentmártoni-patakon, a másik Bárdudvarnok mellett a Berki-patakon.
A 2010-es újabb árvíz azt mutatta, hogy a mellékvizeken létesített beruházások még nem oldják meg teljesen a gondokat.
Ezért Kaposvár nyugati szélén, a Kecel-hegy alatt magán a Kaposon létesítettek nagy kiterjedésű záportározót és zsiliprendszert. Egyúttal a Kapos medrének rendezése is megkezdődött, így a folyó az árhullámokat gyorsabban tudja levezetni. Ezzel Kaposvár körzetének védelme megoldódott, de a szakemberek a folyó alsóbb folyásánál további két tározót látnak szükségesnek.

A Kaposvár- keceli árvízkapu

A beruházás ünnepélyes átadása 2014. május 28-án történt [2].
A víztározó sajátossága, hogy nincs állandó vízborítású része, inkább csak időszakos, emberi beavatkozással szabályozható ártérnek mondanám. A többlet víz befogadására a Szarkavár felé elnyúló széles, lapos völgy legelői szolgálnak, amelyek az egykori Kapos-mocsár területén fekszenek, és beépítésre a talajviszonyok miatt teljesen alkalmatlanok. Nagyobb árhullám esetén a megemelkedő vízszint már a völgy mezőgazdaságilag művelt, pár méterrel magasabban fekvő részeit is elboríthatja.
Az árvízkapu 3 részből áll. Árvíz- illetve esetleges veszélyhelyzet esetén sokrétű emberi beavatkozásra nyílik lehetőség. Kisvíznél a zsiliptáblákkal szabályozható átfolyású, legmélyebben fekvő zsilipkapukon folyik át a víz. Megemelkedő vízszintnél pár méterrel magasabban fekvő ugyanilyen zsilipkapuk is működtethetők. Végül rendkívüli vízszintemelkedésnél a duzzasztógát tetején meghatározott magasságú, szabályozhatatlan túlfolyó vezetheti le a vizet.

[1]: http://www.agroland.hu/?hir=7344

[2]: http://www.ddvizig.hu/hu/ddvizig-aktualis/4efcca35-1b6b-488c-a6e6-7fd4a2cfdaef

Flag Counter

Additional Hints (Decrypt)

Haqre pbapergr fgnvef \ Orgba yécpfbsbx nyngg

Decryption Key

A|B|C|D|E|F|G|H|I|J|K|L|M
-------------------------
N|O|P|Q|R|S|T|U|V|W|X|Y|Z

(letter above equals below, and vice versa)



 

Find...

39 Logged Visits

Found it 33     Didn't find it 5     Publish Listing 1     

View Logbook | View the Image Gallery of 7 images

**Warning! Spoilers may be included in the descriptions or links.

Current Time:
Last Updated:
Rendered From:Unknown
Coordinates are in the WGS84 datum

Return to the Top of the Page

Reviewer notes

Use this space to describe your geocache location, container, and how it's hidden to your reviewer. If you've made changes, tell the reviewer what changes you made. The more they know, the easier it is for them to publish your geocache. This note will not be visible to the public when your geocache is published.