A villányi, hazánk legdélebben fekvő borvidéke. Itt korán tavaszodik, és több napsugár éri a szőlőskerteket. Ősszel, miként errefelé mondják, gyakori a „vénasszonyok nyara”.
A szőlőtermelés egyik meghatározója a kedvező éghajlati adottság, a hőmérséklet, a napfénytartam, a vegetációs időszak és a csapadék mennyisége
A Villányi –hegység elhelyezkedése és fekvése révén szőlőtermelésre ideális terület. Kelet- nyugati irányú hegyvonulatának déli lejtői egy sajátos mikroklímát varázsolnak ide. Meleg- mérsékelten nedves éghajlati körzetbe tartozik.
Az évi középhőmérséklet 10-11°C között alakul, ami az országos átlagnak felel meg, de a napfénytartam átlagos évi összege 2100-2150 óra között változik. Legderültebb időszak a nyár vége. Az utolsó tavaszi fagyok április 10-ig valószínűek, és általában a fagymentes időszak október második feléig tart. A déli lejtőkön a fagymentes napok száma 200 feletti.Növényföldrajzilag a Villányi-hegység a Mecsekhez hasonlóan a hazánk nagy részét lefedő Pannóniai flóratartományhoz, azon belül Dél- Dunántúl flóravidékéhez tartozik. Ez a flóravidék átmenetet képvisel a Kárpát- medence és a Nyugat- Balkán között: a pannóniai, sztyeppi, szárazságtűrő növények mellett megjelennek a balkáni és Földközi –tenger vidékére jellemző mediterrán- szubmediterrán fajok.
A Villányi- hegység Magyarország legdéliesebb, erősen balkáni jellegű hegyvonulata.
A Villányi borvidék kapujánál érdemes megállni egy józan pillanatra. Félúton Pécs és Harkány kozott megtaláljátok a geoládát. Reméljuk hosszú életu lesz :-)