SK:
Chcem vás pozvať na bicyklovanie do Žitného ostrova. Žitný ostrov nazývaný aj Kukkónia skrýva mnoho pokladov. Po trase je veľa pekných a zaujímavých obcí. Cez niektoré z nich vedie táto séria keší, ktorá je založená pre kešerov, čo radi cajglujú po rôznom povrchu a teréne. Chcem vás poprosiť, aby dodrziavali ste pravidla cestnej premavky. Vzdialenosť medzi keškami je rôzna, zameraná je ale predovšetkým na bicyklovanie a nie iba nasadanie a zosadanie z bicykla. Tiež sa môžte pridať a založiť keš v medzere medzi keškami alebo založit vlastné keše v Žitnov ostove.
História
Žitný ostrov je územie, ktoré je ohraničené hlavným tokom rieky Dunaj a jeho ľavostrannou vetvou, riekou Malý Dunaj. Rozprestiera sa na území od Bratislavy po Komárno. Tvarom pripomína úzky ostrov. V minulosti tu tiekla rieka, ktorú pomenovali „Csalló“ a tento názov charakterizuje aj dnešné pomenovanie Csallóköz-Žitný ostrov. Pôvodné územie tvorili väčšie - menšie ostrovné celky, ktoré vznikli z nánosov štrku a piesku, ktoré sem prinášala voda. Stred a juh ostrova tvorili močariská a bahniská. Tieto územia nebolo možné hospodársky využívať a zveľaďovať. V najstaršom období bolo územím bez povodní iba územie pomerne veľkej hornej západnej štvrtiny ostrova, ktoré bolo vytvorené v hrubších nánosov štrku. Jemný piesok, ktorý sa stal nosným prvkom úrodnej pôdy, sa ukladal v strednej a východnej časti ostrova. Časť strednej a dolnej časti ostrova, kde sa voda z povodní vylievala zriedkavejšie bola charakteristická malými členitými suchšími územiami, ktoré boli podstatne menšie ako západná časť ostrova. Hornú a dolnú časť ostrova spájal úzky a suchý pás zeme, ktorý prechádzal približne stredom územia. Pretínal miesta, ktoré boli z oboch strán močaristé a členené vodnými plochami a ostrovčekmi. Prvá hlavná spojovacia cesta sa tiahla naprieč ostrovom, na suchom páse zeme.
HU:
Szeretnélek meghívni benneteket csallóközi kerékpározásra. Csallóköz más néven Kukkónia rengeteg kincset rejt. Az útvonalon sok szép és érdekes falu helyezkedik el. Némelyiken keresztül vezet ez a ládasorozat, mely azok szamára lett kialakítva, akik szívesen kerékpároznak változatos terepen. Kérlek benneteket a közúti közlekedés szabályainak betartására. Távolság a ládák közt változó, mindenekelőtt kerékpározásra irányul, nem csak fel- és leszállás. Szintén bekapcsolódhattok saját ládaval a meglevő ládak közti távolság kitöltésére vagy egyéb láda elhelyezésével Csallóközben.
Történelem
A Csallóköz a Duna fő medre és a bal oldali ága által bezárt terület. A Pozsonytól Komáromig hosszan elnyúló keskeny sziget egy egykori folyóágtól, a már csak emlékeiben élő Csallótól kapta nevét. (...) Eredetileg a víz által összehordott, vékony homok- és televényréteggel borított kisebb-nagyobb kavicszátonyok szigetcsoportjaiból állt. A Csallóköz középső és alsó részét a rengeteg vízjáras, valamint az azokból kialakult láp és mocsár emberi művelésre alkalmatlanná tette. Az őstájból csak a felső, nyugati negyed volt már ősállapotában is aránylag nagy kiterjedésű ármentes terület. Ez a terület jobbára kavicshordalék volt, ellenben a termékeny talaj alapjául szolgáló finomabb homok lejjebb vándorolt a középső és a keleti részekre. A középső és az alsó ármentes szárazulatok a nyugati résznél jóval kisebb, erősen tagolt területekből tevődtek össze. A felső és az alsó területeket nagyjából a sziget közepén végigvonuló keskeny földnyelv kötötte össze a mindkét felén vizenyős szigetvilágon keresztül. Ennek a földvonulatnak köszönhetően alakult ki a Csallóköz első főútvonala.
