SK/
Prvá písomná zmienka o obci Gáň sa zachovala v zoborskej listine z roku 1113. Obec bola majetkom zoborského opátstva.
V obci je rímskokatolícky kostol Svätej rodiny (pôvodne sv. Ondreja) z 12. storočia. Je to ranorománska stavba, ku ktorej z južnej strany neskôr pristavali sakristiu. Reformácia a neustále boje v priebehu 17. storočia sa odrazili aj na stave kostolíka, keď v roku 1694 sa spomína ako spustnutý a opustený. V roku 1745 (uvádza sa aj rok 1735) prešiel barokovou rekonštrukciou, ktorá však do značnej miery zachovala jeho pôvodný románsky vzhľad. V kostole vybudovali západnú tribúnu a kryptu pre rodinu Pacerovcov. Loď nanovo zaklenuli a pred vchodom postavili predsieň - žobračovňu. V roku 1756 bolo taktiež zmenené patrocínium na dodnes používané - sv. Rodiny.
V dedine sa nachádza Zemianska kúria. Renesančný objekt zo začiatku 17. storočia bol zäčšený o arkádu a prístavbu v 18. storočí, zmodernizovaný a upravený na byty v 20. storočí. Budova je so zvýšeným prízemím s pôdorysom tvaru L. Smerom do dvora sa nachádza pôvodná arkáda so širokým až segmentovaným oblúkom, krytá pruskou klenbou.
Dôležitým medzníkom pre vývoj obce bol 1. november 1881, kedy bola zahájená železničná premávka na trati Galanta - Sereď. Železnica poskytla v nasledujúcich desaťročiach mnohým obyvateľom Gáňu živobytie. Obce Gáň a Brakoň sa v roku 1957 zlúčili a vytvorili spoločnú obec Brakoňská Gáň. Od roku 1960 sa však používa pre obec názov Gáň.
V roku 1947 bol v obci postavený prvý kultúrny dom v okrese Galanta. V nasledujúcich rokoch bol vybudovaný športový areál, materská škola, dom smútku, budova obecného úradu a ďalšie novostavby. V obci Gáň sa už veľa rokov hráva futbal pod názvom TJ Slovan Gáň. Nachádza sa tu Logistické centrum.
Prevažná väčšina obyvateľov obce je slovenskej národnosti. Narodil sa tu Vladimír Filo (* 15. 1. 1940) - rožňavský biskup.
http://www.obecgan.sk/
Počet obyvateľov: 696 ľudí
Rozloha: 617 ha
Ako zaujímavosť môžte nájsť v obci starý opustení cintorín.
HU/
Fekvése
Galántától 5 km-re északra fekszik, Barakony tartozik hozzá.
Története
Nevét a Gan szláv személynévből eredeztetik.
1113-ban villa Gan néven a zobori apátság oklevelében említik először. Már ekkor két része ismeretes. A Szent Család tiszteletére szentelt temploma már a 12. században állt. 1251-ben IV. Béla a znióváraljai apátság számára birtokokat adományoz, melyben Gan mint Kázmér fiainak birtoka szerepel. Gány a következő évben is szerepel a znióváraljai apátság oklevelében. 1277-ben a nyitrai káptalan előtt Menold fia Rúfusz Ábrahám a gányi és galántai birtokait Aba magister fia Abával a berencsi kővárra cseréli.
1317-ben Károly Róbert több más birtokkal a kihalt Vecsei család birtokait hűségéért a Pécz nembeli Ivánka fia Hrussói Lászlónak adományozta. 1324-ben rokonai osztoztak az adományozott birtoktesten, s Gány Ivánka fia Jánosé lett. A pápai tizedjegyzékben Inang néven szerepel.
Valószínűleg 1549-ben 8 portája és 4 újonnan népesült jobbágytelke Bucsányi Zsigmond, Borsy Flórián és Tamás birtoka, melyen 3 zsellér és 2 más jogállású személy is lakott. A 16. században Gányban Bessenyei Tamás, István és György, galántai Lőrinc fia Nagy György és Tharródy Tamás semptei várkapitány birtokos.
Iskolájának legkorábbi említése 1877-ből származik. A község fejlődésére serkentőleg hatott, amikor 1881-ben bekapcsolódott a Galánta–Szered közötti vasúti közlekedésbe. A vasút sok helybelinek adott munkát és a könnyebb közlekedés révén közeli városokban munkalehetőséget.
Vályi András szerint "GÁNY. Tót falu Posony Vármegyében, földes Urai Gróf Battyányi, és más Urak, a’ kiknek lakó helyeikkel ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik Barakonytól, és Dudvág vizétöl sem meszsze, Galantának szomszédságában, határja középszerű, vagyonnyai is olly formák, második Osztálybéli."
Fényes Elek szerint "Gány, vegyes magyar-tót falu, Pozson vmegyében, ut. p. Szeredhez egy órányira; 265 kath., 16 zsidó lak. Van egy kastélya, kertje, termékeny határja. F. u. többen. "
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott. 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán magyar fennhatóság alá került, de a magyar kormány Barakony, Barancs, Cseklész, Mikszáthfalva, Nandrás, Velejte és Zsitvaújfalu társaságában más falvakért 1939 márciusban Szlovákiával elcserélte.
1947-ben itt épült fel a Galántai járás első kultúrháza. Ma már fel van újítva egy modern kultúrházra.
1957-ben a szomszédos Barakony faluval Brakoňská Gáň néven egyesítették. 1960 óta ismét Gáň a hivatalos neve.
A faluba található egy Nemesi kúria. A 17. század elejéről származó reneszánsz építmény a 18. században bővitették, ekkor kapta az árkádokat is, majd a 20. században lakáscélokra építették át. Az emelet földszintes épület „L“ alakú. Az udvarban fennmaradt az eredeti szegmensívű árkádsor poroszsüveg – boltozattal.
Népessége
1910-ben 363 lakosából 224 magyar, 139 szlovák.
2001-ben 632 lakosából 600 szlovák és 28 magyar.
2011-ben 696 lakosából 624 szlovák és 53 magyar.
Nevezetességei
A Szent Család tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült. 1735-ben barokk stílusban építették át.
Szent Anna kápolna.
Neves személyek
Itt született 1940. január 15-én Vladimír Filo rozsnyói koadjutor-püspök.
http://www.obecgan.sk/
Érdekeségnek még megemlíthető egy öreg elhagyatott temető.
