SK/
Príčinou rozkvetu židovskej komunity v meste bol založenie miestného cukrovaru rodiny baróna Karla Kuffnera de Diószegh. Vzhľadom k tomu, že cukrovar v Diószegu v roku 1867 založili dve židovské podnikateľské rodiny Kuffnerovci a Gutmannovci sa rozšírila miestna komunita. Viacerí Židia prišli do Diószegu s Kuffnerovcami ako skúsení cukrovarnícki a poľnohospodárski odborníci a mnohé ďalšie rodiny sa do mesta prisťahovali za prácou a podnikali tu v mnohých odboroch.
Rozkvet tejto neveľkej, ale veľmi úspešnej, komunity sa skončil nástupom fašizmu a situácia Židov sa postupne zhoršovala až do roku 1944, keď boli všetci diószegskí Židia deportovaní do koncentračného tábora v Auschwitzu. Deportovaných bolo 109 osôb a 15 mladých mužov bolo v pracovnej službe. Z týchto 124 Židov prežili hrôzy holokaustu iba 30 a aj tí po návrate do Diószegu nenašli svoj domov. Ich majetok bol rozkradnutý, nemali kde bývať, kde pracovať a takmer všetci z mesta sklamaní odišli. Židovská náboženská obec v Diószegu bola po vojne zrušená a v meste dnes už nežije nikto z potomkov židovskej komunity, ktorá v Diószegu vybudovala unikátny poľnohospodársky a potravinársky komlex známy a oceňovaný v strednej Európe i na celom svete. Dnes už po tejto komunity nájdeme len starý židovský cintorýn a schátrané budovy bývalého cukrovaru kde sídlia rôzne firmy.
Ešte v parku kaštiela môžme nájst mauzóleum Kuffnerovcov.
Najzachovalejšio pamiatkou rodiny Kuffnerovcou je kaštiel v meste GC46Y33 Keška ukazuje starý židovský cintorín ktorý je uzatvorený pred verejnostou. Vedla hlavnej cesty je diera v plote približne pri tabuly pri ceste odtial si tam možte nahliadnúť.
zdroj: SNM-MŽK
HU/
A legfőbb oka hogy a városba felvirágzott a zsidó kultúra az volt, hogy a helyi báró Karl Kuffner de Diószegh megalapította a helyi cukorgyárat. Tekintettel arra, hogy 1867-ben két zsidó család Kuffman és Gutmann család alapítota meg a cukorgyárat megnövekedett a helyi közöség is. A legtöbb család együtt jött a Kuffner családal Diószegre mint tapasztalt cukorfőzők és mezőgazdászok. Ezután több új család is betelepült a városba munka és megélhetés végett. Virágzása ennek a nem nagy de annál sikeresebb közöségnek a fasizmus bevezetése vetett véget és folyamatosan romlott a helyzetük egész 1944-ig amikor az öszes Diószegi zsidót deportálták a Auschwitzbe.
Deportálva volt 109 személy és 15 fiatal férfi munkaszolgálatba volt. Ebből a 124 zsidóból csak 30-an élték túl a holokausztot, és azok is viszatérük után Diószegre nem nalálták meg othonaikat. A tulajdonuk szét lett lopva, nem volt hol lakniuk, és majdnem mind csalódotan elhagyta a várost. A zsidó vallási közoség Diószegen felbomlott a háború után és a városba már nem él senki azoknak a sikere zsidóknak a leszármozotjai közül akik kiépíteték és híresé tették ezt az egyedi mezőgazdasági és élelmiszer komplexet ami elismert volt egész közép Európába és az egész világon. Ma már csak ezután a közöség után nem tálálunk sok mindent. Megmaradt az öreg zsidó temető és az öreg cukorgyár tönkrement épületei ahol több cégnek van a székhelye. A Kuffner család legmegmaradotabb emléke a helyi kastély GC46Y33 ami után egy park van ahol megtalálható a Kuffner család mauzóleuma.
A temető el van zárva a nyilvánoság elöl. Az út mellet egy kis lyuk van a kerítésbe amin keresztül beleshetnek a temetőbe.
forrás: SNM-MŽK
fordítás: sját