Molly-domb
Kevés olyan kilátóhely van, ahova babakocsival is fel lehet jutni. Ez a kevesek egyike, ezért különösen ajánlom a ládát kisgyerekkel rendelkező családoknak.
Innen bámulatos panoráma nyílik a Gödöllői-dombság lankás domboldalaira.
A Hegy utca mellett található magaslatot a helyiek Öreg-hegyként nevezik, viszont a helyszínen található egy márványtábla, amire Molly-domb van kiírva.
A hegytetőt az itt lakók nagy becsben tartják; tavasszal virágot ültetnek, és rendezik a környéket.
Gödöllő
Gödöllő városa egy medencében fekszik.
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Gödöllői-dombság
A festői szépségű táj nagyon különleges, ugyanis átmenetet képez a hegység és az alföld között. Legmagasabb pontja 345 méter magas, de az átlagos magassága 150-200 méter. A dombságot főleg lösz és homok borítja. Több jelentős patak is innen ered, ilyen például a Rákos-patak és a Szilas-patak.
A kistáj egy részét 1990 nyarán védetté nyilvánították létrehozva a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzetet.
A gazdag és sokszínű növény- és állatvilág, a hangulatos kis belső völgyek, a szemet gyönyörködtető tocsogósok fennmaradásukat annak köszönhetik, hogy a fővároshoz közel eső terület évszázadokon át a hatalom birtokosainak pihenő- és vadászterülete volt. Ez a terület már Mátyás idejében is vadaskert volt, később a Gödöllői kastéllyal együtt Ferenc József birtokává lett, és az elmúlt időszakban is az állami vezetőknek volt fenntartva.
Források
Gödölői-dombság wikipédia
Gödölő wikipédia
Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet wikipédia